Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Tamugit n timlilin n tamawain deg yimalas ad d-yegguren n uqeyyem n takaṛḍa n tezmert d udwi deg wexxam
+
Yessefk ad d-yili wawal s telqey ɣef unagraw n LMD
  
Qsentina - Yutlay uneɣlaf n tezmert d imazdaɣ d useggem n ṣbitarat, Mass Ɛabd almalek Buḍyaf, ass-a lexmis di Qsentina. Belli had bdan-t, deg yimalas n smant tamezwarut n uyur n cetember. Timlilin n tamawain n uqeyyem n takaṛḍa n tezmert d udwi deg wexxam. U ɣef leḥasab n uneɣlaf, timlilit tamezwarut ad mlalen deg-s imeshal n tkebbaneyin n uzayez n udawi, iḍeffrent twilayin Galma, Ɛannaba, Sug ahras, Tbessa.
+
WEHṚAN – Amaru amatu n unmalu aɣelnaw n yiselmaden isdawanen (SNEU), Messaoud Amarna, iwekked-d ass n ssebt deg Wehṛan dakken yessefk ad d-yebdu uskasi d alqayan ɣef unagraw n LMD akken « ad d-naf tinqiḍin yelhan d wayen aydeg ixuṣṣ unagraw-a i lmend n usseǧhed n ttejṛiba-a » ay d-yebdan azal n 10 n yiseggasen aya deg tesdawit tadzayrit.
  
Ma yella d timlilit wis-sen yettxuṣṣan-t aḥric-aya, ad d temmug di Qsentina, as-ḥeḍren-t twilayin Tbatent, Tbeskert, Um lebwaɣi, Mila, d Qsentina.
+
Mass Amarna yenna-d, mi d-tebda tesdawit n unebdu n unmalu-a (yeqqnen ɣer Tdukli tamatut n yixeddamen idzayriyen) dakken askasi yerzan tacrawt n LMD d win ara yeǧǧen ad tettwaqeyyem « tsemmeskelt ay d-yellan deg uḥric n ulmud imineg yerna ad d-naf ayen yelhan d wayen ixuṣṣen deg ttejṛiba-a akken ad d-ttwaheyyint tefratin iwatan ».
 +
 
 +
Aqeyyem n unagraw n LMD d netta ay d asentel n tesdawit-a tis snat n unebdu ay iga unmalu-a, yerna d tin aydeg ara d-banen leṛyuy n yiselmaden ɣef wamek ara ttwasǧehdent tsemmeskal deg uḥric-a.
 +
 
 +
Iweṣṣiyen ara d-yefrurin seg tesdawit-a n unebdu ad d-ttwaqeddment deg usarag aɣelnaw ara d-yilin ɣef unagraw n LMD ara yeg aseggas-a uɣlif n ulmud imineg, ɣef wakken ay d-yenna.
 +
 
 +
ɣef leḥsab n Tesdawit n Wehṛan tis 2 n Belgaid, Benmeziane Benchergui, attekki n yiselmaden, n yinelmaden, n yimsenmula d yicriken deg uskasi ɣef unagraw n LMD « ad tesseǧhed anagraw-a yerna ad d-yesduqqes tasdawit tadzayrit ». 
 +
 
 +
« Anagraw n LMD yettwaḍfer deg umaḍal meṛṛa. Ur nezmir ara ad neqqen tiṭṭawin-nneɣ ɣef waya. Aqeyyem-nnes seg-a ɣer da d ayen yessefken akken ad zemrent tesdawiyin ad ḍemnent assileɣ n tɣara i yinelmaden », ɣef wakken ay d-iwekked.
 +
 
 +
Azal n 400 n yinesmigalen ay d-yusan seg tesdawiyin yemgerraden n tmurt ay yettekkan deg tesdawit-a n unebdu n unmalu-a, yerna ḥedṛen deg-s aṭas n wumdawen yettwassnen, igensasen n Tdukli Tamatut n Yixeddamen Idzayriyen d yimḍebbren n waṭas n tesdawiyin n tmurt. 
 +
 
 +
Aṭas n tlufa ayɣef ara skasin deg umyager-a, gar-asent ladɣa timsal yeqqnen ɣer leqwanin d ussefrek n unagraw n LMD, asdukkel n wahilen n tallusin tamezwarut d tis snat n yiseqquma islemdanen iɣelnawen, anagraw n LMAD d wayen ay teḥwaǧ tneflit n tmurt, am wakken ara skasin assileɣ d uttekki-nnes deg ssuq aɣelnaw n uxeddim d ussebded n tkebbaniyin.

Tasiwelt n wass 13:32, 23 Ɣuct 2015

ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵡⴰⵡⴰⵍ ⵙ ⵜⴻⵍⵇⴻⵢ ⵖⴻⴼ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵍⵎⴷ

ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ – ⴰⵎⴰⵔⵓ ⴰⵎⴰⵜⵓ ⵏ ⵓⵏⵎⴰⵍⵓ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵍⵎⴰⴷⴻⵏ ⵉⵙⴷⴰⵡⴰⵏⴻⵏ (ⵙⵏⴻⵓ), ⵎⴻⵙⵙⴰⵧⵓⴷ ⴰⵎⴰⵔⵏⴰ, ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⴱⴷⵓ ⵓⵙⴽⴰⵙⵉ ⴷ ⴰⵍⵇⴰⵢⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵍⵎⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ « ⴰⴷ ⴷ-ⵏⴰⴼ ⵜⵉⵏⵇⵉⴹⵉⵏ ⵢⴻⵍⵀⴰⵏ ⴷ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵉⵅⵓⵚⵚ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ-ⴰ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴵⵀⴻⴷ ⵏ ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰ-ⴰ » ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴱⴷⴰⵏ ⴰⵣⴰⵍ ⵏ 10 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⴰⵢⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ.

ⵎⴰⵙⵙ ⴰⵎⴰⵔⵏⴰ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ, ⵎⵉ ⴷ-ⵜⴻⴱⴷⴰ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⵓⵏⴻⴱⴷⵓ ⵏ ⵓⵏⵎⴰⵍⵓ-ⴰ (ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⴷⵓⴽⵍⵉ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ) ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵙⴽⴰⵙⵉ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵜⴰⵛⵔⴰⵡⵜ ⵏ ⵍⵎⴷ ⴷ ⵡⵉⵏ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⴵⴵⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵜⵜⵡⴰⵇⴻⵢⵢⴻⵎ « ⵜⵙⴻⵎⵎⴻⵙⴽⴻⵍⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵃⵔⵉⵛ ⵏ ⵓⵍⵎⵓⴷ ⵉⵎⵉⵏⴻⴳ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵏⴰⴼ ⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵍⵀⴰⵏ ⴷ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵉⵅⵓⵚⵚⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰ-ⴰ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵜⵡⴰⵀⴻⵢⵢⵉⵏⵜ ⵜⴻⴼⵔⴰⵜⵉⵏ ⵉⵡⴰⵜⴰⵏ ».

ⴰⵇⴻⵢⵢⴻⵎ ⵏ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵍⵎⴷ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰ ⴰⵢ ⴷ ⴰⵙⴻⵏⵜⴻⵍ ⵏ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ-ⴰ ⵜⵉⵙ ⵙⵏⴰⵜ ⵏ ⵓⵏⴻⴱⴷⵓ ⴰⵢ ⵉⴳⴰ ⵓⵏⵎⴰⵍⵓ-ⴰ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⵜⵉⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⴱⴰⵏⴻⵏ ⵍⴻⵕⵢⵓⵢ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵍⵎⴰⴷⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵎⴻⴽ ⴰⵔⴰ ⵜⵜⵡⴰⵙⴵⴻⵀⴷⴻⵏⵜ ⵜⵙⴻⵎⵎⴻⵙⴽⴰⵍ ⴷⴻⴳ ⵓⵃⵔⵉⵛ-ⴰ.

ⵉⵡⴻⵚⵚⵉⵢⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⴻⴼⵔⵓⵔⵉⵏ ⵙⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ-ⴰ ⵏ ⵓⵏⴻⴱⴷⵓ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵜⵡⴰⵇⴻⴷⴷⵎⴻⵏⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴰⵔⴰⴳ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉⵏ ⵖⴻⴼ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵍⵎⴷ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⴳ ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⴰ ⵓⵖⵍⵉⴼ ⵏ ⵓⵍⵎⵓⴷ ⵉⵎⵉⵏⴻⴳ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ.

ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ ⵜⵉⵙ 2 ⵏ ⴱⴻⵍⴳⴰⵉⴷ, ⴱⴻⵏⵎⴻⵣⵉⴰⵏⴻ ⴱⴻⵏⵛⵀⴻⵔⴳⵓⵉ, ⴰⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵍⵎⴰⴷⴻⵏ, ⵏ ⵢⵉⵏⴻⵍⵎⴰⴷⴻⵏ, ⵏ ⵢⵉⵎⵙⴻⵏⵎⵓⵍⴰ ⴷ ⵢⵉⵛⵔⵉⴽⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴽⴰⵙⵉ ⵖⴻⴼ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵍⵎⴷ « ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⴵⵀⴻⴷ ⴰⵏⴰⴳⵔⴰⵡ-ⴰ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵙⴷⵓⵇⵇⴻⵙ ⵜⴰⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ».

« ⴰⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵍⵎⴷ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴹⴼⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ ⵎⴻⵕⵕⴰ. ⵓⵔ ⵏⴻⵣⵎⵉⵔ ⴰⵔⴰ ⴰⴷ ⵏⴻⵇⵇⴻⵏ ⵜⵉⵟⵟⴰⵡⵉⵏ-ⵏⵏⴻⵖ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵢⴰ. ⴰⵇⴻⵢⵢⴻⵎ-ⵏⵏⴻⵙ ⵙⴻⴳ-ⴰ ⵖⴻⵔ ⴷⴰ ⴷ ⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵣⴻⵎⵔⴻⵏⵜ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵢⵉⵏ ⴰⴷ ⴹⴻⵎⵏⴻⵏⵜ ⴰⵙⵙⵉⵍⴻⵖ ⵏ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵉ ⵢⵉⵏⴻⵍⵎⴰⴷⴻⵏ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ.

ⴰⵣⴰⵍ ⵏ 400 ⵏ ⵢⵉⵏⴻⵙⵎⵉⴳⴰⵍⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⵓⵙⴰⵏ ⵙⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵢⵉⵏ ⵢⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ-ⴰ ⵏ ⵓⵏⴻⴱⴷⵓ ⵏ ⵓⵏⵎⴰⵍⵓ-ⴰ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵃⴻⴷⵕⴻⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙ ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵡⵓⵎⴷⴰⵡⴻⵏ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⵏⴻⵏ, ⵉⴳⴻⵏⵙⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⴷⵓⴽⵍⵉ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵎⴹⴻⴱⴱⵔⴻⵏ ⵏ ⵡⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵢⵉⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ.

ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵜⵍⵓⴼⴰ ⴰⵢⵖⴻⴼ ⴰⵔⴰ ⵙⴽⴰⵙⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⵢⴰⴳⴻⵔ-ⴰ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏⵜ ⵍⴰⴷⵖⴰ ⵜⵉⵎⵙⴰⵍ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵍⴻⵇⵡⴰⵏⵉⵏ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⴼⵔⴻⴽ ⵏ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵍⵎⴷ, ⴰⵙⴷⵓⴽⴽⴻⵍ ⵏ ⵡⴰⵀⵉⵍⴻⵏ ⵏ ⵜⴰⵍⵍⵓⵙⵉⵏ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⴷ ⵜⵉⵙ ⵙⵏⴰⵜ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵇⵇⵓⵎⴰ ⵉⵙⵍⴻⵎⴷⴰⵏⴻⵏ ⵉⵖⴻⵍⵏⴰⵡⴻⵏ, ⴰⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵍⵎⴰⴷ ⴷ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵃⵡⴰⴵ ⵜⵏⴻⴼⵍⵉⵜ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵙⴽⴰⵙⵉⵏ ⴰⵙⵙⵉⵍⴻⵖ ⴷ ⵓⵜⵜⴻⴽⴽⵉ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵓⵇ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⵏ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵢⵉⵏ.