Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Tam (8) n yemdanen seg yiwen uẓeṭṭa yellan d afud n rrebrab ttwaṭṭfen di Waregla
+
Tamsalt n Boukhari-Chani: leḥkem yettwawexxer i wass niḍen
  
LEZZAYER- Tam (08) iɛeggalen seg yiwen uẓeṭṭa yellan d afud n trebbuyeɛ tirebrabin ttwaṭṭfen ass n ttlata sɣur yiwet n tejlibt n yigen aɣelnaw aɣerfan (ANP) yeqqnen ɣer temsigawt n Waregla, id-yenna yiwen n wulɣu n weɣlif n temḥaddit taɣelnawt deg was n laṛebɛa.
+
LEZZAYER TAMANEɣT – Tamsalt n ussefsed aydeg yettekka uselway-anemhal amatu aqbur n Algerie Telecom, Mohamed Boukhari, d urgaz n yiweẓla adzayri-aluxembourgi, Chani Mejdoub d snat n tkebbaniyin ticinwatin, yettwawexxer leḥkem-nnes i wass niḍen, ɣef wakken ay d-nettwaxebber ass n lexmis sɣur uxxam n truẓi n ccṛeɛ n Lezzayer Tamaneɣt.
  
"Deg usurrif umennuɣ mgal rrebrab ladɣa s wafud n isallen, yiwet n tejlibt n yigen aɣelnaw aɣerfan yeqqnen ɣer tama tamsigawt n Waregla di temnaḍt taserdasit tis kuẓ, teṭṭef ass n 13 tuber 2015, tam (08) iɛeggalen n yiwen uẓeṭṭa yellan d afud n trebbuyaɛ tirebrabin am waken sen-tekkes yiwen ukamyun I llan ssaxdamen di txazabiyin-nsen", id-yessefhem weɣlif n temḥaddit taɣelnawt.
+
Tamsalt-a tettwawexxer imi ay d-teɣli d wass n yiɣef n useggas ahejri n 1437, ɣef wakken ay d-yenna uxxam-a n ccṛeɛ, am wakken ay d-yerna d akken akk ccṛuɛat ay yellan tteddun ad d-ilin ass n lexmis ttwawexxren ɣer wussan niḍen.
  
Seg yidis-nniḍen deg wayen yerzan taɛessast d laman n tlisa, ttwaṭṭfen deg unẓul n tmurt  "snat n tmerwin d tam (28) imakaren n tmura yemmxallafen akk d tuṭṭfa n kuẓ (04) n tkeryas ileḥḥun di yak iberdan, kuẓ (04) imnadiyen n wuzzal, semmus (05) iɛmdan yeqqazen, tam (08) n usaxdem n trisiti akk d tilifunat ufus".
+
Taseqqamut tamatut n ccṛeɛ tessuter leḥkem n 18 n yiseggasen n lḥebs i Mohamed Boukhari d Chani Mejdoub ay yettwacaṛɛen ɣef tjuɛal, yerna leḥkem-a iwekked-d win ay d-yeffɣen yagi deg 2012 deg uxxam n ccṛeɛ n Sidi Mḥemmed (ccṛeɛ amezwaru).
 +
 
 +
Taseqqamut tamatut n ccṛeɛ tessuter daɣ awekked n leḥkem ay d-yeffɣen deg ccṛeɛ amezwaru ɣef tkebbaniyin ticinwatin n ZTE Algérie d Huawei Algérie, yerna leḥkem-a yekkes-asent i tkebbaniyin-a azref ad gent leɛqudat i tallit n 3 n yiseggasen. 
 +
 
 +
Ma d tamḥaddit tenna-d d akken « ccṛeɛ-a yebṭel » imi ayen ay gan yimetthumen yella-d deg 2003, ma d lqanun ay yettḥaṛaben tajaɛalt yeffeɣ-d deg 2006.
 +
 
 +
Mohamed Boukhari d Chani Mejdoub yeḥkem fell-asen ccṛeɛ yemmuzzgen (yetxeṣṣeṣen) n Sidi Mḥemmed s 18 n yiseggasen n lḥebs.
 +
 
 +
Leḥkem-a yenqes-d deg Dujembeṛ n useggas-nni ɣer 15 n yiseggasen n lḥebs deg uxxam n truẓi n ccṛeɛ n Lezzayer Tamaneɣt.
 +
 
 +
Ma d tikebbaniyin n ZTE Algérie d Huawei Algérie ḥekmen-d fell-asent s useggas n ugdal (amnaɛ) n uttekki deg leɛqudat, sakkin, axxam n truẓi n ccṛeɛ yeḥkem-d fell-asent s 3 n yiseggasen n ugdal n uttekki deg leɛqudat.
 +
 
 +
Tamsalt-a tettwakcef-d asmi ay d-yettunefk yiwen n uṛabul i ccṛeɛ n Luxembourg ɣef uḥtacdeg temsalt n ubrid amazzal Agmuḍ-Ataram, d aṛabul ay d-ikecfen tukci n tjuɛal i tkebbaniyin ticinwatin d sin-nni n yimetthumen. 
 +
 
 +
Dɣa imir-nni kan ay tebda tezgelt (quṭb) n ccṛeɛ yemmuzzgen deg Lezzayer tḥettec ula d nettat deg temsalt-a.

Tasiwelt n wass 13:58, 15 Tuber 2015

ⵜⴰⵎⵙⴰⵍⵜ ⵏ ⴱⵧⵓⴽⵀⴰⵔⵉ-ⵛⵀⴰⵏⵉ: ⵍⴻⵃⴽⴻⵎ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵡⴻⵅⵅⴻⵔ ⵉ ⵡⴰⵙⵙ ⵏⵉⴹⴻⵏ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⵜⴰⵎⵙⴰⵍⵜ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴼⵙⴻⴷ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ-ⴰⵏⴻⵎⵀⴰⵍ ⴰⵎⴰⵜⵓ ⴰⵇⴱⵓⵔ ⵏ ⴰⵍⴳⴻⵔⵉⴻ ⵜⴻⵍⴻⵛⵧⵎ, ⵎⵧⵀⴰⵎⴻⴷ ⴱⵧⵓⴽⵀⴰⵔⵉ, ⴷ ⵓⵔⴳⴰⵣ ⵏ ⵢⵉⵡⴻⵥⵍⴰ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ-ⴰⵍⵓⵅⴻⵎⴱⵧⵓⵔⴳⵉ, ⵛⵀⴰⵏⵉ ⵎⴻⵊⴷⵧⵓⴱ ⴷ ⵙⵏⴰⵜ ⵏ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵢⵉⵏ ⵜⵉⵛⵉⵏⵡⴰⵜⵉⵏ, ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵡⴻⵅⵅⴻⵔ ⵍⴻⵃⴽⴻⵎ-ⵏⵏⴻⵙ ⵉ ⵡⴰⵙⵙ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⴻⵜⵜⵡⴰⵅⴻⴱⴱⴻⵔ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ ⵙⵖⵓⵔ ⵓⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵜⵔⵓⵥⵉ ⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ.

ⵜⴰⵎⵙⴰⵍⵜ-ⴰ ⵜⴻⵜⵜⵡⴰⵡⴻⵅⵅⴻⵔ ⵉⵎⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵖⵍⵉ ⴷ ⵡⴰⵙⵙ ⵏ ⵢⵉⵖⴻⴼ ⵏ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⴰⵀⴻⵊⵔⵉ ⵏ 1437, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⵅⵅⴰⵎ-ⴰ ⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⵛⵛⵕⵓⵄⴰⵜ ⴰⵢ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵍⵉⵏ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ ⵜⵜⵡⴰⵡⴻⵅⵅⵔⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⵏⵉⴹⴻⵏ.

ⵜⴰⵙⴻⵇⵇⴰⵎⵓⵜ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵜⴻⵙⵙⵓⵜⴻⵔ ⵍⴻⵃⴽⴻⵎ ⵏ 18 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵍⵃⴻⴱⵙ ⵉ ⵎⵧⵀⴰⵎⴻⴷ ⴱⵧⵓⴽⵀⴰⵔⵉ ⴷ ⵛⵀⴰⵏⵉ ⵎⴻⵊⴷⵧⵓⴱ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵛⴰⵕⵄⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵜⵊⵓⵄⴰⵍ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵍⴻⵃⴽⴻⵎ-ⴰ ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⵡⵉⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴼⴼⵖⴻⵏ ⵢⴰⴳⵉ ⴷⴻⴳ 2012 ⴷⴻⴳ ⵓⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵏ ⵙⵉⴷⵉ ⵎⵃⴻⵎⵎⴻⴷ (ⵛⵛⵕⴻⵄ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ).

ⵜⴰⵙⴻⵇⵇⴰⵎⵓⵜ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵜⴻⵙⵙⵓⵜⴻⵔ ⴷⴰⵖ ⴰⵡⴻⴽⴽⴻⴷ ⵏ ⵍⴻⵃⴽⴻⵎ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴼⴼⵖⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ ⵖⴻⴼ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵢⵉⵏ ⵜⵉⵛⵉⵏⵡⴰⵜⵉⵏ ⵏ ⵣⵜⴻ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⴷ ⵀⵓⴰⵡⴻⵉ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵍⴻⵃⴽⴻⵎ-ⴰ ⵢⴻⴽⴽⴻⵙ-ⴰⵙⴻⵏⵜ ⵉ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵢⵉⵏ-ⴰ ⴰⵣⵔⴻⴼ ⴰⴷ ⴳⴻⵏⵜ ⵍⴻⵄⵇⵓⴷⴰⵜ ⵉ ⵜⴰⵍⵍⵉⵜ ⵏ 3 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ.

ⵎⴰ ⴷ ⵜⴰⵎⵃⴰⴷⴷⵉⵜ ⵜⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ « ⵛⵛⵕⴻⵄ-ⴰ ⵢⴻⴱⵟⴻⵍ » ⵉⵎⵉ ⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⴳⴰⵏ ⵢⵉⵎⴻⵜⵜⵀⵓⵎⴻⵏ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⴷⴻⴳ 2003, ⵎⴰ ⴷ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵃⴰⵕⴰⴱⴻⵏ ⵜⴰⵊⴰⵄⴰⵍⵜ ⵢⴻⴼⴼⴻⵖ-ⴷ ⴷⴻⴳ 2006.

ⵎⵧⵀⴰⵎⴻⴷ ⴱⵧⵓⴽⵀⴰⵔⵉ ⴷ ⵛⵀⴰⵏⵉ ⵎⴻⵊⴷⵧⵓⴱ ⵢⴻⵃⴽⴻⵎ ⴼⴻⵍⵍ-ⴰⵙⴻⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵢⴻⵎⵎⵓⵣⵣⴳⴻⵏ (ⵢⴻⵜⵅⴻⵚⵚⴻⵚⴻⵏ) ⵏ ⵙⵉⴷⵉ ⵎⵃⴻⵎⵎⴻⴷ ⵙ 18 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵍⵃⴻⴱⵙ.

ⵍⴻⵃⴽⴻⵎ-ⴰ ⵢⴻⵏⵇⴻⵙ-ⴷ ⴷⴻⴳ ⴷⵓⵊⴻⵎⴱⴻⵕ ⵏ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⵏⵏⵉ ⵖⴻⵔ 15 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵍⵃⴻⴱⵙ ⴷⴻⴳ ⵓⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵜⵔⵓⵥⵉ ⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ.

ⵎⴰ ⴷ ⵜⵉⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵢⵉⵏ ⵏ ⵣⵜⴻ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⴷ ⵀⵓⴰⵡⴻⵉ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⵃⴻⴽⵎⴻⵏ-ⴷ ⴼⴻⵍⵍ-ⴰⵙⴻⵏⵜ ⵙ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ ⵓⴳⴷⴰⵍ (ⴰⵎⵏⴰⵄ) ⵏ ⵓⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵄⵇⵓⴷⴰⵜ, ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ, ⴰⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵜⵔⵓⵥⵉ ⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵢⴻⵃⴽⴻⵎ-ⴷ ⴼⴻⵍⵍ-ⴰⵙⴻⵏⵜ ⵙ 3 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵓⴳⴷⴰⵍ ⵏ ⵓⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵄⵇⵓⴷⴰⵜ.

ⵜⴰⵎⵙⴰⵍⵜ-ⴰ ⵜⴻⵜⵜⵡⴰⴽⵛⴻⴼ-ⴷ ⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵓⵏⴻⴼⴽ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵕⴰⴱⵓⵍ ⵉ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵏ ⵍⵓⵅⴻⵎⴱⵧⵓⵔⴳ ⵖⴻⴼ ⵓⵃⵜⴰⵛⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⵏ ⵓⴱⵔⵉⴷ ⴰⵎⴰⵣⵣⴰⵍ ⴰⴳⵎⵓⴹ-ⴰⵜⴰⵔⴰⵎ, ⴷ ⴰⵕⴰⴱⵓⵍ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⴽⴻⵛⴼⴻⵏ ⵜⵓⴽⵛⵉ ⵏ ⵜⵊⵓⵄⴰⵍ ⵉ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵢⵉⵏ ⵜⵉⵛⵉⵏⵡⴰⵜⵉⵏ ⴷ ⵙⵉⵏ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵜⵜⵀⵓⵎⴻⵏ.

ⴷⵖⴰ ⵉⵎⵉⵔ-ⵏⵏⵉ ⴽⴰⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⴱⴷⴰ ⵜⴻⵣⴳⴻⵍⵜ (ⵇⵓⵟⴱ) ⵏ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵢⴻⵎⵎⵓⵣⵣⴳⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⵃⴻⵜⵜⴻⵛ ⵓⵍⴰ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ-ⴰ.