Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman
Ajerriḍ 1: | Ajerriḍ 1: | ||
− | + | Ifellaḥen d yimeksawen ad sɛun ḍḍmana d lantrit akken ad rekden deg uxeddim | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | LEZZAYER TAMANEɣT – Yenna-d uneɣlaf n tfellaḥt, Sid Ahmed Ferroukhi, ass n lḥedd deg Ldzayer Tamaneɣt dakken aɣlif n tfellaḥt iɛewwel ad d-yefk akk tignatin iwatan i usserked n yifellaḥen, yerna, i lmend n waya, ad asen-yeg abrid i tɣellist tanmettit (ḍaman iǧtimaɛi) d testaɣt (taqaɛud). | |
− | Mass | + | « La nxeddem akken ad neg abrid i yixeddamen n tfellaḥt ad d-sfaydin seg wakk lfaydat n uxeddim, gar-asent taɣellist tanmettit, tastaɣt d ubzar s yiḥricen, am wakken ay nesseḥbibir ɣef usselhu n tegnit tadamsant, s umɛawen d yiɣlife niḍen, akken ad neg ifadden i medden ad gen tafellaḥt yerna ad d-nejbed ugar n yixeddamen ɣer uḥric-a », ɣef wakken ay d-yenna Mass Ferroukhi deg yijifeṛ n usfugel n wass agraɣlan n tuččit ay d-yellan, aseggas-a, s uberriḥ n « Tfellaḥt d Uḥuddu Anmetti ». |
+ | |||
+ | « Aɣlif yegguni-t ccɣel d ameqran yerzan asdumu d uzraɛ n tfellaḥt d ṣṣyada n yiselman gar medden i lmend n uttekki n wugar n medden deg usnefli (tanmiya) d uḍman n tuččit i tmurt », ɣef wakken ay d-yenna uneɣlaf. | ||
+ | |||
+ | Akken ad tessiweḍ tmurt ad tɛeddi i 11% deg unnerni deg tdamasa taɣelnawt, la ixeddem uɣlif n tfellaḥt akken ad yeg abrid i yal axeddam deg uḥric n tfellaḥt akken ad d-yesfaydi seg yimeẓla (xadamat) n tɣellist tanmettit, yerna ad d-yili waya s Unagraw Asemmad n Unnerni ay yebḍan ɣef wacḥal n wahilen. | ||
+ | |||
+ | |||
+ | Ahilen-a ad ttwasfeɛlen deg wayyuren ay d-yetteddun yerna ttwaheyyan-d s umɛawen gar tuddsiwin (munaḍḍamat) n yixeddamen d tkebbaniyin, inmula (naqabat), igensasen (mumattilin) seg yiɣlifen niḍen, yerna d wi ay d ttawil ad yeǧǧen akk ifellaḥen d yimeksawen ad adfen ɣer unagraw (niḍam) n tɣellist tanmettit d teɣtast, am wakken ad d-yettwassebded ufurk n Usenduq Aɣelnaw n Tmilalt n Tfellaḥt (CNMA) i uɛawen n yifellaḥen d yimeksawen ilemẓiyen. |
Tasiwelt n wass 14:53, 19 Tuber 2015
ⵉⴼⴻⵍⵍⴰⵃⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵎⴻⴽⵙⴰⵡⴻⵏ ⴰⴷ ⵙⵄⵓⵏ ⴹⴹⵎⴰⵏⴰ ⴷ ⵍⴰⵏⵜⵔⵉⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵔⴻⴽⴷⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ
ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ, ⵙⵉⴷ ⴰⵀⵎⴻⴷ ⴼⴻⵔⵔⵧⵓⴽⵀⵉ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵃⴻⴷⴷ ⴷⴻⴳ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵖⵍⵉⴼ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ ⵉⵄⴻⵡⵡⴻⵍ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⴼⴽ ⴰⴽⴽ ⵜⵉⴳⵏⴰⵜⵉⵏ ⵉⵡⴰⵜⴰⵏ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⵔⴽⴻⴷ ⵏ ⵢⵉⴼⴻⵍⵍⴰⵃⴻⵏ, ⵢⴻⵔⵏⴰ, ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴰⵢⴰ, ⴰⴷ ⴰⵙⴻⵏ-ⵢⴻⴳ ⴰⴱⵔⵉⴷ ⵉ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ ⵜⴰⵏⵎⴻⵜⵜⵉⵜ (ⴹⴰⵎⴰⵏ ⵉⴵⵜⵉⵎⴰⵄⵉ) ⴷ ⵜⴻⵙⵜⴰⵖⵜ (ⵜⴰⵇⴰⵄⵓⴷ).
« ⵍⴰ ⵏⵅⴻⴷⴷⴻⵎ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵏⴻⴳ ⴰⴱⵔⵉⴷ ⵉ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ ⴰⴷ ⴷ-ⵙⴼⴰⵢⴷⵉⵏ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⴽⴽ ⵍⴼⴰⵢⴷⴰⵜ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ ⵜⴰⵏⵎⴻⵜⵜⵉⵜ, ⵜⴰⵙⵜⴰⵖⵜ ⴷ ⵓⴱⵣⴰⵔ ⵙ ⵢⵉⵃⵔⵉⵛⴻⵏ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⵏⴻⵙⵙⴻⵃⴱⵉⴱⵉⵔ ⵖⴻⴼ ⵓⵙⵙⴻⵍⵀⵓ ⵏ ⵜⴻⴳⵏⵉⵜ ⵜⴰⴷⴰⵎⵙⴰⵏⵜ, ⵙ ⵓⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵖⵍⵉⴼⴻ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵏⴻⴳ ⵉⴼⴰⴷⴷⴻⵏ ⵉ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ ⴰⴷ ⴳⴻⵏ ⵜⴰⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵏⴻⵊⴱⴻⴷ ⵓⴳⴰⵔ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵓⵃⵔⵉⵛ-ⴰ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙ ⴼⴻⵔⵔⵧⵓⴽⵀⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵊⵉⴼⴻⵕ ⵏ ⵓⵙⴼⵓⴳⴻⵍ ⵏ ⵡⴰⵙⵙ ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ, ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⴰ, ⵙ ⵓⴱⴻⵔⵔⵉⵃ ⵏ « ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ ⴷ ⵓⵃⵓⴷⴷⵓ ⴰⵏⵎⴻⵜⵜⵉ ».
« ⴰⵖⵍⵉⴼ ⵢⴻⴳⴳⵓⵏⵉ-ⵜ ⵛⵛⵖⴻⵍ ⴷ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⴰⵙⴷⵓⵎⵓ ⴷ ⵓⵣⵔⴰⵄ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ ⴷ ⵚⵚⵢⴰⴷⴰ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵍⵎⴰⵏ ⴳⴰⵔ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⵏ ⵡⵓⴳⴰⵔ ⵏ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵏⴻⴼⵍⵉ (ⵜⴰⵏⵎⵉⵢⴰ) ⴷ ⵓⴹⵎⴰⵏ ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⵉ ⵜⵎⵓⵔⵜ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ.
ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⵉⵡⴻⴹ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⴰⴷ ⵜⵄⴻⴷⴷⵉ ⵉ 11% ⴷⴻⴳ ⵓⵏⵏⴻⵔⵏⵉ ⴷⴻⴳ ⵜⴷⴰⵎⴰⵙⴰ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ, ⵍⴰ ⵉⵅⴻⴷⴷⴻⵎ ⵓⵖⵍⵉⴼ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⴳ ⴰⴱⵔⵉⴷ ⵉ ⵢⴰⵍ ⴰⵅⴻⴷⴷⴰⵎ ⴷⴻⴳ ⵓⵃⵔⵉⵛ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵙⴼⴰⵢⴷⵉ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵥⵍⴰ (ⵅⴰⴷⴰⵎⴰⵜ) ⵏ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ ⵜⴰⵏⵎⴻⵜⵜⵉⵜ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵡⴰⵢⴰ ⵙ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⴰⵙⴻⵎⵎⴰⴷ ⵏ ⵓⵏⵏⴻⵔⵏⵉ ⴰⵢ ⵢⴻⴱⴹⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵛⵃⴰⵍ ⵏ ⵡⴰⵀⵉⵍⴻⵏ.
ⴰⵀⵉⵍⴻⵏ-ⴰ ⴰⴷ ⵜⵜⵡⴰⵙⴼⴻⵄⵍⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵜⵜⵡⴰⵀⴻⵢⵢⴰⵏ-ⴷ ⵙ ⵓⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⴳⴰⵔ ⵜⵓⴷⴷⵙⵉⵡⵉⵏ (ⵎⵓⵏⴰⴹⴹⴰⵎⴰⵜ) ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⴷ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵢⵉⵏ, ⵉⵏⵎⵓⵍⴰ (ⵏⴰⵇⴰⴱⴰⵜ), ⵉⴳⴻⵏⵙⴰⵙⴻⵏ (ⵎⵓⵎⴰⵜⵜⵉⵍⵉⵏ) ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵖⵍⵉⴼⴻⵏ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⵡⵉ ⴰⵢ ⴷ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍ ⴰⴷ ⵢⴻⴵⴵⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⵉⴼⴻⵍⵍⴰⵃⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵎⴻⴽⵙⴰⵡⴻⵏ ⴰⴷ ⴰⴷⴼⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ (ⵏⵉⴹⴰⵎ) ⵏ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ ⵜⴰⵏⵎⴻⵜⵜⵉⵜ ⴷ ⵜⴻⵖⵜⴰⵙⵜ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⵓⴼⵓⵔⴽ ⵏ ⵓⵙⴻⵏⴷⵓⵇ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵜⵎⵉⵍⴰⵍⵜ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ (ⵛⵏⵎⴰ) ⵉ ⵓⵄⴰⵡⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⴼⴻⵍⵍⴰⵃⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵎⴻⴽⵙⴰⵡⴻⵏ ⵉⵍⴻⵎⵥⵉⵢⴻⵏ.