Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Taseqqamut tis 4 n Yiɣlanen Yeddukklen txeddem i tukksa n usteɛmeṛ
+
Taluft n Libya: « ad kemmlent » lemcawṛat (Leon)
 
   
 
   
LEZZAYER TAMANEɣT Taseqqamut tis 4 d yiwet seg tseqquma timeqranin akk n Ugraw Amatu n Tuddsa n Yiɣlanen Yeddukklen, yerna ad tesfugel amulli-nnes wis 70 ass n ssebt ay d-yetteddun. Ugar n 50 n yiseggasen aya seg wasmi ay txeddem tseqqamut-a ɣef uɛawen n yiɣerfan n yikalen ur yesɛin ara tafulmant (ḥukm dati) akken ad d-frun azekka-nsen, yerna Iṣeḥrawiyen d Yifalesṭiniyen seg gar yiɣerfan-a ay mazal ddren ddaw uzaglu n ussehres (istiɛmaṛ).
+
TUNES Yenna-d umazun n Yiɣlanen Yeddukklen i Libya, Bernardino Leon, ass n laṛebɛa, dakken lemcawṛat « ad kemmlent » ula ma aṭas n yidisan ilibiyen ugin aɣawas (muxaṭṭaṭ) n talwit n Tuddsa n Yiɣlanen Yeddukklen, am wakken ay d-yenna dakken ad d-ilint temliliyin timaynutin i lmend n waya « deg wussan ay d-yetteddun ».
 
   
 
   
Deg Dujembeṛ n 1960, mi d-teffeɣ tneɣtust tis 1514 ɣef Tseɣrut n tukci n uzarug i tmura d yiɣerfan ihersanen, Taseqqamut tis 4 umi semman s ubrid unṣib Taseqqamut n Tɣawsiwin Tisertiyen Tuzzigin d Tukksa n Ussehres, tessugget timliliyin yerna tessukk-d tiṭ ɣef waṭas n temsal yerzan tukksa n ussehres.
+
« Akala (masaṛ) (n lemcaṛat) ad ikemmel. Tifrat tasertit d nettat ay d abrid awḥid », ɣef wakken ay d-yenna Mass Leon deg yiwen n usarag n tɣemsa deg uxxam n tuɣdaḍt (biɛta) n Yiɣlanen Yeddukklen deg Tunes.
 
   
 
   
Deffir ma yewwi umur ameqran seg thersin (mustaɛmarat) d yikalen azarug (istiqlal), telha-d Tseqqamut tis 4 deg 1990 d temsal « tisertiyin tuzzigin » ay terza tukksa n uzarug, timsal n yizrazɣen (laǧi’in) ifalesṭiniyen d yizerfan n umdan, aḥraz n talwit, tukksa n lminat, tiɣawsiwin n tallunt (faḍa’), axebber, taṛadyurmidt d Tesdawit n talwit.
+
« Awal la yettkemmil. Nessaram dakken ur yettɛeḍḍil ara ad d-yili unabaḍ ay d-yettwassumren deg Ṭrables () Akala mazal-it yedder yerna ad d-tili tifrat tasertit i Libya », ɣef wakken ay d-yenna. D acu kan, ula ma yenna-d dakken ad d-ilint temliliyin deg wussan ay d-yetteddun, ur d-yefki ara ugar n ttfaṣil ɣef waya.
 
   
 
   
Askasi (niqac) deg Tseqqamut tis 4 ibeddu-d akken kan ad ifak uskasi deg Ugraw Amatu n Yiɣlanen Yeddukklen ay yettemlilin deg Ctembeṛ n yal aseggas.
+
Sin n yiduba isertiyen ay la yettnaɣen ɣef leḥkem deg Libya seg yilindi. Yiwen n udabu atan deg Ṭrables, ma d wayeḍ, win ayyes yesteɛṛef umɣiwan (muǧtamaɛ) agraɣlan, atan deg Ṭubruq, deg ugmuḍ (ccerq) n tmurt.
 
   
 
   
 +
Ass n letniyen, amni (baṛlaman) n Ṭubruq yigi aɣawas-nni n talwit n Yiɣlanen Yeddukklen ay d-yessumren (iqtaraḥa) anabaḍ n tdukli taɣelnawt. Amni n Ṭubruq yenna-d dakken aɣawas-nni « ur yettqadar ara lufeq ay yettwawemmṛen deg usenfar wis 4 » n ussuffeɣ n Libya seg taluft.
 
   
 
   
Timura yettekkan deg Yiɣlanen Yeddukklen ttekkant daɣ deg tseqqamut-a, ttekkayent deg yiskasiyen-nnes d tira n tneɣtusin (qararat) ad yettwaznen i Ugraw Amatu akken ad tent-yesɛeddi.
+
 +
Ma d amni n Ṭrables (Aswir Amatu Aɣelnaw) yugi yagi aɣawas-a uqbel.

Tasiwelt n wass 15:45, 22 Tuber 2015

ⵜⴰⵍⵓⴼⵜ ⵏ ⵍⵉⴱⵢⴰ: « ⴰⴷ ⴽⴻⵎⵎⵍⴻⵏⵜ » ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ (ⵍⴻⵧⵏ)

ⵜⵓⵏⴻⵙ – ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵎⴰⵣⵓⵏ ⵏ ⵢⵉⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ ⵉ ⵍⵉⴱⵢⴰ, ⴱⴻⵔⵏⴰⵔⴷⵉⵏⵧ ⵍⴻⵧⵏ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ « ⴰⴷ ⴽⴻⵎⵎⵍⴻⵏⵜ » ⵓⵍⴰ ⵎⴰ ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵢⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⵉⵍⵉⴱⵉⵢⴻⵏ ⵓⴳⵉⵏ ⴰⵖⴰⵡⴰⵙ (ⵎⵓⵅⴰⵟⵟⴰⵟ) ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⵏ ⵜⵓⴷⴷⵙⴰ ⵏ ⵢⵉⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵍⵉⵏⵜ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵢⵉⵏ ⵜⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⵉⵏ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴰⵢⴰ « ⴷⴻⴳ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ ».

« ⴰⴽⴰⵍⴰ (ⵎⴰⵙⴰⵕ) (ⵏ ⵍⴻⵎⵛⴰⵕⴰⵜ) ⴰⴷ ⵉⴽⴻⵎⵎⴻⵍ. ⵜⵉⴼⵔⴰⵜ ⵜⴰⵙⴻⵔⵜⵉⵜ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰⵜ ⴰⵢ ⴷ ⴰⴱⵔⵉⴷ ⴰⵡⵃⵉⴷ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙ ⵍⴻⵧⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⴰⵔⴰⴳ ⵏ ⵜⵖⴻⵎⵙⴰ ⴷⴻⴳ ⵓⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵜⵓⵖⴷⴰⴹⵜ (ⴱⵉⵄⵜⴰ) ⵏ ⵢⵉⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵓⵏⴻⵙ.

« ⴰⵡⴰⵍ ⵍⴰ ⵢⴻⵜⵜⴽⴻⵎⵎⵉⵍ. ⵏⴻⵙⵙⴰⵔⴰⵎ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵓⵔ ⵢⴻⵜⵜⵄⴻⴹⴹⵉⵍ ⴰⵔⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵓⵏⴰⴱⴰⴹ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⵓⵎⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵟⵔⴰⴱⵍⴻⵙ (…) ⴰⴽⴰⵍⴰ ⵎⴰⵣⴰⵍ-ⵉⵜ ⵢⴻⴷⴷⴻⵔ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵉⵍⵉ ⵜⵉⴼⵔⴰⵜ ⵜⴰⵙⴻⵔⵜⵉⵜ ⵉ ⵍⵉⴱⵢⴰ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ. ⴷ ⴰⵛⵓ ⴽⴰⵏ, ⵓⵍⴰ ⵎⴰ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵍⵉⵏⵜ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵢⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ, ⵓⵔ ⴷ-ⵢⴻⴼⴽⵉ ⴰⵔⴰ ⵓⴳⴰⵔ ⵏ ⵜⵜⴼⴰⵚⵉⵍ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵢⴰ.

ⵙⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⴷⵓⴱⴰ ⵉⵙⴻⵔⵜⵉⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵍⴰ ⵢⴻⵜⵜⵏⴰⵖⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⴽⴻⵎ ⴷⴻⴳ ⵍⵉⴱⵢⴰ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵍⵉⵏⴷⵉ. ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⴷⴰⴱⵓ ⴰⵜⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵟⵔⴰⴱⵍⴻⵙ, ⵎⴰ ⴷ ⵡⴰⵢⴻⴹ, ⵡⵉⵏ ⴰⵢⵢⴻⵙ ⵢⴻⵙⵜⴻⵄⵕⴻⴼ ⵓⵎⵖⵉⵡⴰⵏ (ⵎⵓⴵⵜⴰⵎⴰⵄ) ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ, ⴰⵜⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵟⵓⴱⵔⵓⵇ, ⴷⴻⴳ ⵓⴳⵎⵓⴹ (ⵛⵛⴻⵔⵇ) ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ.

ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵜⵏⵉⵢⴻⵏ, ⴰⵎⵏⵉ (ⴱⴰⵕⵍⴰⵎⴰⵏ) ⵏ ⵟⵓⴱⵔⵓⵇ ⵢⵉⴳⵉ ⴰⵖⴰⵡⴰⵙ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⵏ ⵢⵉⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⵎⵔⴻⵏ (ⵉⵇⵜⴰⵔⴰⵃⴰ) ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ ⵏ ⵜⴷⵓⴽⵍⵉ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ. ⴰⵎⵏⵉ ⵏ ⵟⵓⴱⵔⵓⵇ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵖⴰⵡⴰⵙ-ⵏⵏⵉ « ⵓⵔ ⵢⴻⵜⵜⵇⴰⴷⴰⵔ ⴰⵔⴰ ⵍⵓⴼⴻⵇ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵡⴻⵎⵎⵕⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⵏⴼⴰⵔ ⵡⵉⵙ 4 » ⵏ ⵓⵙⵙⵓⴼⴼⴻⵖ ⵏ ⵍⵉⴱⵢⴰ ⵙⴻⴳ ⵜⴰⵍⵓⴼⵜ.


ⵎⴰ ⴷ ⴰⵎⵏⵉ ⵏ ⵟⵔⴰⴱⵍⴻⵙ (ⴰⵙⵡⵉⵔ ⴰⵎⴰⵜⵓ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ) ⵢⵓⴳⵉ ⵢⴰⴳⵉ ⴰⵖⴰⵡⴰⵙ-ⴰ ⵓⵇⴱⴻⵍ.