Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman
Ajerriḍ 1: | Ajerriḍ 1: | ||
− | + | Leɛqudat n Evian ulac deg-sen ccuruḍ uffiren (Reda Malek) | |
− | + | LEZZAYER – Yenna-d ass n ssebt Reda Malek, ay yettekkan deg lemcawṛat n Evian yerna yella d aneṭṭaq s yisem n Lezzayer deg lemcawṛat-a, d akken « ulac ccuruḍ uffiren » ayɣef msefhamen Yidzayriyen d Yifṛensisen deg lemcawṛat-a akken ad tesɛu Fṛansa izerfan izaden deg Lezzayer deffir uzarug (istiqlal). | |
− | + | Iwekked-d Reda Malek aya deg yiwen n usarag ay d-tga Tesbeddit n Slimane Amirat deg Lezzayer tamaneɣt ɣef Unabaḍ (ḥukuma) Uɛḍil n Tegduda Tadzayrit, yerna yenkeṛ Mass Malek d akken Idzayriyen msefhamen s tuffra d Yifṛensisen akken Fṛansa ad tkemmel ttejṛibat-nnes n leslaḥ imiɣes (nawawi) deg Uneẓruf. | |
− | + | S waya, yenna-d Mass Malek d akken « imtawayen (ittifaqat) n Evian llan banen yerna ayen ay d-yeddan deg-sen yettwakcef-d yerna yeffeɣ-d i ugdud », am wakken ay d-yerna d akken imtawayen-a fkan 3 n yiseggasen i Fṛansa akken ad tesgiǧǧ ttawilat yeqqnen ɣer ttejṛibat-nnes ɣer wanda niḍen, yerna d ajiniṛal De Gaulle ay d-yessutren aya. | |
− | + | Seg yidis niḍen, yesseɣzef Mass Malek awal ɣef wamek ay d-sbedden Anabaḍ Uɛḍil n Tegduda Tadzayrit deg Ctembeṛ n 1958, yerna yenna-d d akken anabaḍ-a « ur t-id-nessebded ara s tkellax, wanag yella-d d taɣawsa ay yefkan iẓuran deg wakal adzayri yerna d aǧazi n uɣref adzayri i lmend n uɛawed n ussebded n uwanak (dawla) (adzayri) ». | |
− | + | Dɣa s waya, yebder-d Mass Malek isurifen yemgerraden n ussebded n unabaḍ-a seg wasmi ay yuzen Hocine Ait Ahmed tabṛat i Useqqamu n Ussemyuddes (tansiq) d Usselkem akken ad yessuter assebded-nnes armi d asmi ay d-yella usarag n Ṭanja d wasmi ay steɛṛfent yes-s tmura taɛṛabin. Ula d Fṛansa terra-tt tmara ad testeɛṛef yes-s yerna yella-d waya d asurif ameqran deg uɣḍal n uzaglu n umesbaṭli. | |
− | + |
Tasiwelt n wass 13:44, 8 Wamber 2015
ⵍⴻⵄⵇⵓⴷⴰⵜ ⵏ ⴻⵠⵉⴰⵏ ⵓⵍⴰⵛ ⴷⴻⴳ-ⵙⴻⵏ ⵛⵛⵓⵔⵓⴹ ⵓⴼⴼⵉⵔⴻⵏ (ⵔⴻⴷⴰ ⵎⴰⵍⴻⴽ)
ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ – ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⵔⴻⴷⴰ ⵎⴰⵍⴻⴽ, ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ ⵏ ⴻⵠⵉⴰⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⴷ ⴰⵏⴻⵟⵟⴰⵇ ⵙ ⵢⵉⵙⴻⵎ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ-ⴰ, ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ « ⵓⵍⴰⵛ ⵛⵛⵓⵔⵓⴹ ⵓⴼⴼⵉⵔⴻⵏ » ⴰⵢⵖⴻⴼ ⵎⵙⴻⴼⵀⴰⵎⴻⵏ ⵢⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ-ⴰ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵄⵓ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⵉⵣⴻⵔⴼⴰⵏ ⵉⵣⴰⴷⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵓⵣⴰⵔⵓⴳ (ⵉⵙⵜⵉⵇⵍⴰⵍ).
ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⵔⴻⴷⴰ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⴰⵢⴰ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⴰⵔⴰⴳ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴳⴰ ⵜⴻⵙⴱⴻⴷⴷⵉⵜ ⵏ ⵙⵍⵉⵎⴰⵏⴻ ⴰⵎⵉⵔⴰⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵖⴻⴼ ⵓⵏⴰⴱⴰⴹ (ⵃⵓⴽⵓⵎⴰ) ⵓⵄⴹⵉⵍ ⵏ ⵜⴻⴳⴷⵓⴷⴰ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵏⴽⴻⵕ ⵎⴰⵙⵙ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⵎⵙⴻⴼⵀⴰⵎⴻⵏ ⵙ ⵜⵓⴼⴼⵔⴰ ⴷ ⵢⵉⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⴰⴷ ⵜⴽⴻⵎⵎⴻⵍ ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⵏ ⵍⴻⵙⵍⴰⵃ ⵉⵎⵉⵖⴻⵙ (ⵏⴰⵡⴰⵡⵉ) ⴷⴻⴳ ⵓⵏⴻⵥⵔⵓⴼ.
ⵙ ⵡⴰⵢⴰ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ « ⵉⵎⵜⴰⵡⴰⵢⴻⵏ (ⵉⵜⵜⵉⴼⴰⵇⴰⵜ) ⵏ ⴻⵠⵉⴰⵏ ⵍⵍⴰⵏ ⴱⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴷⴷⴰⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙⴻⵏ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴽⵛⴻⴼ-ⴷ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⴼⴼⴻⵖ-ⴷ ⵉ ⵓⴳⴷⵓⴷ », ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵉⵎⵜⴰⵡⴰⵢⴻⵏ-ⴰ ⴼⴽⴰⵏ 3 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵉ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⴳⵉⴵⴵ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⵖⴻⵔ ⵡⴰⵏⴷⴰ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⴰⵊⵉⵏⵉⵕⴰⵍ ⴷⴻ ⴳⴰⵓⵍⵍⴻ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⵜⵔⴻⵏ ⴰⵢⴰ.
ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵢⴻⵙⵙⴻⵖⵣⴻⴼ ⵎⴰⵙⵙ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⴰⵡⴰⵍ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵎⴻⴽ ⴰⵢ ⴷ-ⵙⴱⴻⴷⴷⴻⵏ ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ ⵓⵄⴹⵉⵍ ⵏ ⵜⴻⴳⴷⵓⴷⴰ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵛⵜⴻⵎⴱⴻⵕ ⵏ 1958, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ-ⴰ « ⵓⵔ ⵜ-ⵉⴷ-ⵏⴻⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⴰⵔⴰ ⵙ ⵜⴽⴻⵍⵍⴰⵅ, ⵡⴰⵏⴰⴳ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⴷ ⵜⴰⵖⴰⵡⵙⴰ ⴰⵢ ⵢⴻⴼⴽⴰⵏ ⵉⵥⵓⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⴽⴰⵍ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⴰⴵⴰⵣⵉ ⵏ ⵓⵖⵔⴻⴼ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵄⴰⵡⴻⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⵏ ⵓⵡⴰⵏⴰⴽ (ⴷⴰⵡⵍⴰ) (ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ) ».
ⴷⵖⴰ ⵙ ⵡⴰⵢⴰ, ⵢⴻⴱⴷⴻⵔ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⵉⵙⵓⵔⵉⴼⴻⵏ ⵢⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⵏ ⵓⵏⴰⴱⴰⴹ-ⴰ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵢⵓⵣⴻⵏ ⵀⵧⵛⵉⵏⴻ ⴰⵉⵜ ⴰⵀⵎⴻⴷ ⵜⴰⴱⵕⴰⵜ ⵉ ⵓⵙⴻⵇⵇⴰⵎⵓ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵎⵢⵓⴷⴷⴻⵙ (ⵜⴰⵏⵙⵉⵇ) ⴷ ⵓⵙⵙⴻⵍⴽⴻⵎ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵙⵓⵜⴻⵔ ⴰⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ-ⵏⵏⴻⵙ ⴰⵔⵎⵉ ⴷ ⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰ ⵓⵙⴰⵔⴰⴳ ⵏ ⵟⴰⵏⵊⴰ ⴷ ⵡⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵙⵜⴻⵄⵕⴼⴻⵏⵜ ⵢⴻⵙ-ⵙ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵜⴰⵄⵕⴰⴱⵉⵏ. ⵓⵍⴰ ⴷ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⵜⴻⵔⵔⴰ-ⵜⵜ ⵜⵎⴰⵔⴰ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵜⴻⵄⵕⴻⴼ ⵢⴻⵙ-ⵙ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵡⴰⵢⴰ ⴷ ⴰⵙⵓⵔⵉⴼ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵖⴹⴰⵍ ⵏ ⵓⵣⴰⴳⵍⵓ ⵏ ⵓⵎⴻⵙⴱⴰⵟⵍⵉ.