Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Taɣerdayt: takerrazt n lbaṭaṭa tesɛa azekka yelhan deg Lemniɛa
+
Imḍebbren ifriqiyen deg Burundi i usduqqes n lemcawṛat
  
TAɣERDAYT– Tenna-d tmehla (mudiriyya) n yimeẓla n tkerrazt, ass n lexmis, d akken takerrazt n lbaṭaṭa deg Lemniɛa (anẓul n Tɣerdayt) terbeḥ yernu la d-tettakf lɣella n 300 n yiqenṭaren deg uqeṭṭar.
+
BUJUMBURA– Yewweḍ uselway n Tefriqt n Wenẓul, Jacob Zuma, ass n lexmis ɣef yiɣef n yiwet n tmagla (wafd) n Tdukli Tafriqit, ɣer Bujumbura, tamaneɣt n Burundi, akken ad yeɛṛeḍ ad d-yesduqqes lemcawṛat i ferru n taluft ay iḥuzan tamurt-a, ɣef wakken ay d-nnan ttawilat n yisalan.
  
Tajumma (misaḥa) ay yettunefken i lbaṭaṭa teḍḍef azal n 100 n yiqeṭṭaren, gar-asen 12 n yiqeṭṭaren i lbaṭaṭa n tsemhuyt (mawsim) d 90 n yiqeṭṭaren i lbaṭaṭa n tgara n tsemhuyt, ɣef wakken ay aɣ-d-nnan.
+
Nnig Mass Zuma, yella daɣ uselway amuriṭani Mohamed Ould Abdel Aziz, aselway asinigali Machy Sall, win n Gabun, Ali Bongo Ondimba, d uneɣlaf amenzu n Ityupya, Haile Mariam Dessalegn, yernu iswi-nsen d assefɛel n wayen ay d-nnan deg tqacuct n Tdukli Tafriqit ay d-yellan deg tgara n Yennayer yezrin.
  
D acu kan, mazal tajumma-a meẓẓiyet ɣef leḥsab n lɣella tameqrant ay la d-tettakf tkerrazt-a ay d-yebdan deg yiseggasen n 2000 deg twilayt n Tɣerdayt, ɣef wakken ay d-yenna umasay n taddadanin deg tmehla n yimeẓla n tkerrazt, Khaled Djebrit.
+
Amaru amatu n Yiɣlanen Yeddukklen, Ban Ki-moon, ay yerzan ula d netta ɣef Bujumbura ussan n letniyen d ttlata, yenna-d dakken aselway n Burundi, Pierre Nkurunziza, yeḍmen-as dakken ad d-ilint lemcawṛat aydeg ad ttekkin akk yexṣimen.
  
Temẓi n tjumma-a ssebba-nnes d tugdi n yikerrazen seg lexṣara, ladɣa imi, deg tsemhuyt yezrin, ur ssawḍen ara ad ssenzen lɣella-nsen. S waya, aṭas n yikerrazen ay yesmenyafen ad sfullḥen imendi (irden iquranen, akbal d temẓin) d ulegguẓ d ufeqqus ay fessusen ugar i ussenzi,
+
Ineɛṛuḍen akk ay d-yellan i usduqqes n lemcawṛat ur ssawḍen ɣer wacemma, imi anabaḍ (ḥukuma) n Burundi yugi ad yemciweṛ d kra seg yixṣimen-nnes.
  
Tamnaḍt n Lemniɛa, deg wenẓul n Tɣerdayt, d tamnaḍt iwatan i wesfulleḥ n lxeḍra imi ay ggten din waman ddaw tmurt, ɣef wakken ay d-yenna Mass Djebrit, yernu yenna-d d akken ccetlat n lbaṭaṭa ay la sfulliḥen deg temnaḍt-a (desiree, pamela d elite) sɛant lbenna yelhan.
+
« Usan-d yiɣfawen n uwanak (ifriqiyen) ad ciwṛen anabaḍ d yidisan niḍen ay terza temsalt akken ad d-rren lemcawṛat aydeg ad ttekkin akk yidisan deg Burundi », ɣef wakken ay d-iwekked yiwen n udiplumati afriqi deg Bujumbura, am wakken ay d-yerna dakken taswiɛt-a, « ur d-yettili ara wawal ɣef ufraq n yiɣallen ifriqiyen deg Burundi ».
 +
 
 +
Tadukli Tafriqit teɣtes (qarrarat) naqal, deg Dujembeṛ, ad tefreq 5.000 n yiserdasen deg Burundi, akken ad yeḥbes ccwal. D acu kan, yugi uselway Nkurunziza d waṭas n yimḍebbren ifriqiyen aya deg tqacuct ay d-yellan deg tgara n Yennayer, dɣa d aya ay yessawḍen Tadukli Tafriqit ad tebṭel takti-a.
 +
 
 +
Burundi tezder deg ccwal d ameqran seg wasmi ay d-yenna uselway Nkurunziza dakken ad d-yessers iman-nnes ɣer tefranin n Yebrir n 2015 akken ad yeḥkem i tikkelt tis 3.

Tasiwelt n wass 16:24, 25 Furar 2016

ⵉⵎⴹⴻⴱⴱⵔⴻⵏ ⵉⴼⵔⵉⵇⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⴱⵓⵔⵓⵏⴷⵉ ⵉ ⵓⵙⴷⵓⵇⵇⴻⵙ ⵏ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ

ⴱⵓⵊⵓⵎⴱⵓⵔⴰ– ⵢⴻⵡⵡⴻⴹ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⵏ ⵡⴻⵏⵥⵓⵍ, ⵊⴰⵛⵧⴱ ⵣⵓⵎⴰ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ ⵖⴻⴼ ⵢⵉⵖⴻⴼ ⵏ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵎⴰⴳⵍⴰ (ⵡⴰⴼⴷ) ⵏ ⵜⴷⵓⴽⵍⵉ ⵜⴰⴼⵔⵉⵇⵉⵜ, ⵖⴻⵔ ⴱⵓⵊⵓⵎⴱⵓⵔⴰ, ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵏ ⴱⵓⵔⵓⵏⴷⵉ, ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵄⵕⴻⴹ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵙⴷⵓⵇⵇⴻⵙ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ ⵉ ⴼⴻⵔⵔⵓ ⵏ ⵜⴰⵍⵓⴼⵜ ⴰⵢ ⵉⵃⵓⵣⴰⵏ ⵜⴰⵎⵓⵔⵜ-ⴰ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵏ.

ⵏⵏⵉⴳ ⵎⴰⵙⵙ ⵣⵓⵎⴰ, ⵢⴻⵍⵍⴰ ⴷⴰⵖ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⴰⵎⵓⵔⵉⵟⴰⵏⵉ ⵎⵧⵀⴰⵎⴻⴷ ⵧⵓⵍⴷ ⴰⴱⴷⴻⵍ ⴰⵣⵉⵣ, ⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⴰⵙⵉⵏⵉⴳⴰⵍⵉ ⵎⴰⵛⵀⵢ ⵙⴰⵍⵍ, ⵡⵉⵏ ⵏ ⴳⴰⴱⵓⵏ, ⴰⵍⵉ ⴱⵧⵏⴳⵧ ⵧⵏⴷⵉⵎⴱⴰ, ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵎⴻⵏⵣⵓ ⵏ ⵉⵜⵢⵓⵒⵢⴰ, ⵀⴰⵉⵍⴻ ⵎⴰⵔⵉⴰⵎ ⴷⴻⵙⵙⴰⵍⴻⴳⵏ, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵉⵙⵡⵉ-ⵏⵙⴻⵏ ⴷ ⴰⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵏ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵇⴰⵛⵓⵛⵜ ⵏ ⵜⴷⵓⴽⵍⵉ ⵜⴰⴼⵔⵉⵇⵉⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴳⴰⵔⴰ ⵏ ⵢⴻⵏⵏⴰⵢⴻⵔ ⵢⴻⵣⵔⵉⵏ.

ⴰⵎⴰⵔⵓ ⴰⵎⴰⵜⵓ ⵏ ⵢⵉⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ, ⴱⴰⵏ ⴽⵉ-ⵎⵧⵧⵏ, ⴰⵢ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵓⵍⴰ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰ ⵖⴻⴼ ⴱⵓⵊⵓⵎⴱⵓⵔⴰ ⵓⵙⵙⴰⵏ ⵏ ⵍⴻⵜⵏⵉⵢⴻⵏ ⴷ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⴱⵓⵔⵓⵏⴷⵉ, ⵒⵉⴻⵔⵔⴻ ⵏⴽⵓⵔⵓⵏⵣⵉⵣⴰ, ⵢⴻⴹⵎⴻⵏ-ⴰⵙ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵍⵉⵏⵜ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⴷ ⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵏ ⴰⴽⴽ ⵢⴻⵅⵚⵉⵎⴻⵏ.

ⵉⵏⴻⵄⵕⵓⴹⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵉ ⵓⵙⴷⵓⵇⵇⴻⵙ ⵏ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ ⵓⵔ ⵙⵙⴰⵡⴹⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵡⴰⵛⴻⵎⵎⴰ, ⵉⵎⵉ ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ (ⵃⵓⴽⵓⵎⴰ) ⵏ ⴱⵓⵔⵓⵏⴷⵉ ⵢⵓⴳⵉ ⴰⴷ ⵢⴻⵎⵛⵉⵡⴻⵕ ⴷ ⴽⵔⴰ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵅⵚⵉⵎⴻⵏ-ⵏⵏⴻⵙ.

« ⵓⵙⴰⵏ-ⴷ ⵢⵉⵖⴼⴰⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵡⴰⵏⴰⴽ (ⵉⴼⵔⵉⵇⵉⵢⴻⵏ) ⴰⴷ ⵛⵉⵡⵕⴻⵏ ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ ⴷ ⵢⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⵏⵉⴹⴻⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵔⵣⴰ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵔⵔⴻⵏ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⴷ ⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵏ ⴰⴽⴽ ⵢⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⴱⵓⵔⵓⵏⴷⵉ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⴷⵉⵒⵍⵓⵎⴰⵜⵉ ⴰⴼⵔⵉⵇⵉ ⴷⴻⴳ ⴱⵓⵊⵓⵎⴱⵓⵔⴰ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴰⵙⵡⵉⵄⵜ-ⴰ, « ⵓⵔ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵉⵍⵉ ⴰⵔⴰ ⵡⴰⵡⴰⵍ ⵖⴻⴼ ⵓⴼⵔⴰⵇ ⵏ ⵢⵉⵖⴰⵍⵍⴻⵏ ⵉⴼⵔⵉⵇⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⴱⵓⵔⵓⵏⴷⵉ ».

ⵜⴰⴷⵓⴽⵍⵉ ⵜⴰⴼⵔⵉⵇⵉⵜ ⵜⴻⵖⵜⴻⵙ (ⵇⴰⵔⵔⴰⵔⴰⵜ) ⵏⴰⵇⴰⵍ, ⴷⴻⴳ ⴷⵓⵊⴻⵎⴱⴻⵕ, ⴰⴷ ⵜⴻⴼⵔⴻⵇ 5.000 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵔⴷⴰⵙⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⴱⵓⵔⵓⵏⴷⵉ, ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵃⴱⴻⵙ ⵛⵛⵡⴰⵍ. ⴷ ⴰⵛⵓ ⴽⴰⵏ, ⵢⵓⴳⵉ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏⴽⵓⵔⵓⵏⵣⵉⵣⴰ ⴷ ⵡⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵢⵉⵎⴹⴻⴱⴱⵔⴻⵏ ⵉⴼⵔⵉⵇⵉⵢⴻⵏ ⴰⵢⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵇⴰⵛⵓⵛⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴳⴰⵔⴰ ⵏ ⵢⴻⵏⵏⴰⵢⴻⵔ, ⴷⵖⴰ ⴷ ⴰⵢⴰ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴹⴻⵏ ⵜⴰⴷⵓⴽⵍⵉ ⵜⴰⴼⵔⵉⵇⵉⵜ ⴰⴷ ⵜⴻⴱⵟⴻⵍ ⵜⴰⴽⵜⵉ-ⴰ.

ⴱⵓⵔⵓⵏⴷⵉ ⵜⴻⵣⴷⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵛⵛⵡⴰⵍ ⴷ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏⴽⵓⵔⵓⵏⵣⵉⵣⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⴻⵔⵙ ⵉⵎⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵖⴻⵔ ⵜⴻⴼⵔⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ ⵏ 2015 ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵃⴽⴻⵎ ⵉ ⵜⵉⴽⴽⴻⵍⵜ ⵜⵉⵙ 3.