Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Tiɣri i ussewseɛ n wahil n Yegnan Unnigen akken ad d-iḥaz akk tiɣiwanin n Lbuṛj Buɛṛiṛiǧ
+
Iɛessasen n tɣiwanin ssutren-d assefɛel n wayen ay asen-yettwaṛeggmen
 
   
 
   
LBUṚJ BUƐṚIṚIǦ, 28 Fuṛaṛ 2016 – Gren-d tiɣri, yemttekkiyen deg yiwen n wemyager ɣef ussefti ay d-yellan ass n lḥedd deg Lbuṛj Buɛṛiṛiǧ, akken ad yettwassewseɛ « wahil uzzig (xaṣṣ) n usnefli (tanmiya) n Yegnan Unnigen akken ad d-iḥaz akk tiɣiwanin n twilayt i lmend n usseǧhed n ussefti ».
+
TIHERT– Msegrawen yiɛessasen n tɣiwanin ay d-yusan seg waṭas n twilayin, ass n lḥedd, sdat wexxam n twilayt n Tihert akken ad ssutren assefɛel n « wayen ay asen-d-ṛeggmen » yiduba (suluṭaṭ) i lmend n usselhu n tegnit-nsen n tmeddurt d uxeddim.
 
   
 
   
Ahil-a yettakf ibɣuren d imeqranen i teṛmisin (carikat) ay yebɣan ad sseftint deg Yegnan Iɛlayanen, d acu kan, yessumer-d Hocine Benhamadi akken ad yettwassewseɛ wahil-a akken ad d-iḥaz tiɣiwanin n twilayt deg 26 yid-sent.
+
Imesbaniyen-a gan tiddit seg wemṛaḥ n « Mohamed Boudiaf », deg tlemmast n temdint, armi d aɣaram (ḥayy) adeblan, yernu ssutren-d assefɛel n wayen ayyes ay ten-weɛden yiduba ay terza temsalt deg lemcawṛat-nni ay d-yellan d yigensasen (mumatilin) n Tsemyuddest Taɣelnawt n Yiɛessasen n Tɣiwanin, ɣef wakken ay d-yenna usemyuddas Hakim Chaib, am wakken ay d-yerna dakken « 2.000 n yiɛessasen d-yusan seg 39 n twilayin ay yettekkan deg wemsegraw-a ».
 
   
 
   
I lmend n waya, yenna-d Benhamadi, yellan d aselway n tmagla n Wenmager (muntada) n Yiɣfawen n Teṛmisin, dakken aya ad yernu ad yesseǧhed assefti, am wakken ay d-iger tiɣri i « wejbad n wugar n yemseftiyen » d uheyyi n temnaḍin timguranin (ṣinaɛiyya) timaynutin ad yersen ɣef webrid amazzal Agmuḍ-Ataram ay iɛeddan ɣef twilayt n Lbuṛj Buɛṛiṛij s weḥric n 29 n yikilumitren.
+
Iɛessasen n twilayin la d-ssuturen « timerniwt deg ubuṛesyun n testaɣt (taqaɛud), lexlaṣ n tsaɛtin n tmerniwt n uxeddim, aṣeggem n tegnit n 35.000 n yiɛessasen ay yettwastaxren, aɛawed n tmuɣli deg lexlaṣ-nni ay ttakfen i 17.000 n yiɛessasen iɛaben seg uxeddim, afraq n tnezduɣt tanmettit (iǧtimaɛiyya), tukci n yedrimen i twaculin n wid yemmuten deg lwaǧeb aɣelnaw d udawi n wid ay yuḍnen aḍḍanen yezgan ».
 
   
 
   
Nnig waya, yenna-d Mass Benhamadi dakken awehhi n temnaḍin timguranin ɣer yiwen kan n ṣṣenf n wermud (nacaṭ) « ur d-yelli ara i lfayda n ussefti ».
+
Deffir ma yemmuger-iten unemhal n tedbelt tadigant (maḥalliyya) d unesmigal (mufawwaḍ) n tɣellist n twilayt ass n lḥedd tameddit, msefraqen yimesbaniyen war ccwal.
 
   
 
   
ɣef leḥsab n uselway n wegraw aɣerfan n twilayt, Abdelfateh Djoudi, amyager-a yella-d i lmend n « wesmal n tugdut n uttekki » d wedhal (daɛm) n ussefti deg twilayt n Lbuṛj Buɛṛiṛiǧ.
+
Deg wemyager-nsen, yella-d wemsefham akken ad ssiwḍen yimesbaniyen-a iɣeblan-nsen i weɣlif n tɣawsiwin n daxel, ɣef wakken ay aɣ-d-nnan yimeẓla n twilayt.

Tasiwelt n wass 13:18, 29 Furar 2016

ⵉⵄⴻⵙⵙⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵙⵙⵓⵜⵔⴻⵏ-ⴷ ⴰⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵏ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵙⴻⵏ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵕⴻⴳⴳⵎⴻⵏ

ⵜⵉⵀⴻⵔⵜ– ⵎⵙⴻⴳⵔⴰⵡⴻⵏ ⵢⵉⵄⴻⵙⵙⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⵓⵙⴰⵏ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵉⵏ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵃⴻⴷⴷ, ⵙⴷⴰⵜ ⵡⴻⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵜⵉⵀⴻⵔⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵙⵙⵓⵜⵔⴻⵏ ⴰⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵏ « ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵙⴻⵏ-ⴷ-ⵕⴻⴳⴳⵎⴻⵏ » ⵢⵉⴷⵓⴱⴰ (ⵙⵓⵍⵓⵟⴰⵟ) ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵀⵓ ⵏ ⵜⴻⴳⵏⵉⵜ-ⵏⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⴻⴷⴷⵓⵔⵜ ⴷ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ.

ⵉⵎⴻⵙⴱⴰⵏⵉⵢⴻⵏ-ⴰ ⴳⴰⵏ ⵜⵉⴷⴷⵉⵜ ⵙⴻⴳ ⵡⴻⵎⵕⴰⵃ ⵏ « ⵎⵧⵀⴰⵎⴻⴷ ⴱⵧⵓⴷⵉⴰⴼ », ⴷⴻⴳ ⵜⵍⴻⵎⵎⴰⵙⵜ ⵏ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ, ⴰⵔⵎⵉ ⴷ ⴰⵖⴰⵔⴰⵎ (ⵃⴰⵢⵢ) ⴰⴷⴻⴱⵍⴰⵏ, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵙⵙⵓⵜⵔⴻⵏ-ⴷ ⴰⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵏ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢⵢⴻⵙ ⴰⵢ ⵜⴻⵏ-ⵡⴻⵄⴷⴻⵏ ⵢⵉⴷⵓⴱⴰ ⴰⵢ ⵜⴻⵔⵣⴰ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ-ⵏⵏⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷ ⵢⵉⴳⴻⵏⵙⴰⵙⴻⵏ (ⵎⵓⵎⴰⵜⵉⵍⵉⵏ) ⵏ ⵜⵙⴻⵎⵢⵓⴷⴷⴻⵙⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⵢⵉⵄⴻⵙⵙⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⵙⴻⵎⵢⵓⴷⴷⴰⵙ ⵀⴰⴽⵉⵎ ⵛⵀⴰⵉⴱ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ « 2.000 ⵏ ⵢⵉⵄⴻⵙⵙⴰⵙⴻⵏ ⴷ-ⵢⵓⵙⴰⵏ ⵙⴻⴳ 39 ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵉⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⵙⴻⴳⵔⴰⵡ-ⴰ ».

ⵉⵄⴻⵙⵙⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵉⵏ ⵍⴰ ⴷ-ⵙⵙⵓⵜⵓⵔⴻⵏ « ⵜⵉⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⴱⵓⵕⴻⵙⵢⵓⵏ ⵏ ⵜⴻⵙⵜⴰⵖⵜ (ⵜⴰⵇⴰⵄⵓⴷ), ⵍⴻⵅⵍⴰⵚ ⵏ ⵜⵙⴰⵄⵜⵉⵏ ⵏ ⵜⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ, ⴰⵚⴻⴳⴳⴻⵎ ⵏ ⵜⴻⴳⵏⵉⵜ ⵏ 35.000 ⵏ ⵢⵉⵄⴻⵙⵙⴰⵙⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵜⴰⵅⵔⴻⵏ, ⴰⵄⴰⵡⴻⴷ ⵏ ⵜⵎⵓⵖⵍⵉ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵅⵍⴰⵚ-ⵏⵏⵉ ⴰⵢ ⵜⵜⴰⴽⴼⴻⵏ ⵉ 17.000 ⵏ ⵢⵉⵄⴻⵙⵙⴰⵙⴻⵏ ⵉⵄⴰⴱⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ, ⴰⴼⵔⴰⵇ ⵏ ⵜⵏⴻⵣⴷⵓⵖⵜ ⵜⴰⵏⵎⴻⵜⵜⵉⵜ (ⵉⴵⵜⵉⵎⴰⵄⵉⵢⵢⴰ), ⵜⵓⴽⵛⵉ ⵏ ⵢⴻⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⵉ ⵜⵡⴰⵛⵓⵍⵉⵏ ⵏ ⵡⵉⴷ ⵢⴻⵎⵎⵓⵜⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⵡⴰⴵⴻⴱ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⴷ ⵓⴷⴰⵡⵉ ⵏ ⵡⵉⴷ ⴰⵢ ⵢⵓⴹⵏⴻⵏ ⴰⴹⴹⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⵣⴳⴰⵏ ».

ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵎⴰ ⵢⴻⵎⵎⵓⴳⴻⵔ-ⵉⵜⴻⵏ ⵓⵏⴻⵎⵀⴰⵍ ⵏ ⵜⴻⴷⴱⴻⵍⵜ ⵜⴰⴷⵉⴳⴰⵏⵜ (ⵎⴰⵃⴰⵍⵍⵉⵢⵢⴰ) ⴷ ⵓⵏⴻⵙⵎⵉⴳⴰⵍ (ⵎⵓⴼⴰⵡⵡⴰⴹ) ⵏ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵃⴻⴷⴷ ⵜⴰⵎⴻⴷⴷⵉⵜ, ⵎⵙⴻⴼⵔⴰⵇⴻⵏ ⵢⵉⵎⴻⵙⴱⴰⵏⵉⵢⴻⵏ ⵡⴰⵔ ⵛⵛⵡⴰⵍ.

ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⵢⴰⴳⴻⵔ-ⵏⵙⴻⵏ, ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵡⴻⵎⵙⴻⴼⵀⴰⵎ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵙⵙⵉⵡⴹⴻⵏ ⵢⵉⵎⴻⵙⴱⴰⵏⵉⵢⴻⵏ-ⴰ ⵉⵖⴻⴱⵍⴰⵏ-ⵏⵙⴻⵏ ⵉ ⵡⴻⵖⵍⵉⴼ ⵏ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⴷⴰⵅⴻⵍ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵖ-ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⵢⵉⵎⴻⵥⵍⴰ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ.