Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Asmekti n 19 maɣṛeṣ 1962 uselway afṛansawi Hollande tegla-d s tmegla n kra di Fṛansa
+
Imtawayen n Evian ulac deg-sen ccuruḍ uffiren
  
PARIS- Asmekti ass n ssebt sɣuṛ uselway afṛansawi, François Hollande, n umulli n weḥbas n umennuɣ di 19 maɣṛeṣ 1962, yettusemman deg wemtawi n Evian d tigejdit n timmunent n Lezzayer, tegla-d di Fṛansa s yiwet n tmegla n kra ifṛansawiyen.  
+
BGAYET – Yenna-d Bernard Deschamps, imsebded n tiddukla n Fṛansa-Lezzayer, ass n ssebt deg Bgayet, dakken imtawayen (ittifaqat) n Evian ur yelli deg-sent kra n ccerḍ uffir neɣ ccerḍ ur yettwarun, am wakken ay d-iwekked dakken « inemciwṛebn idzayriyen ur semmḥen ula deg yiwet n temsalt ».
  
François Hollande ad d-yebder ass n ssebt, zdat "Usebdad aɣelnaw n wemgaru n Lezzayer akk d yimenɣan n Lmeṛṛuk akk d Tunes", d-izgan di Quai Branly (Paris), inaw almend n wass-agi yettwasemman di Lezzayer "Ass n rbaḥ" akk d Fṛansa "Ass aɣelnaw n wesmekti n Lezzayer-Lmeṛṛuk- Tunes", azemz ay ɣunzan iḥerkiyen, iḍaṛṛen iberkanen  di Fṛansa, yeqqimen mgal azarug n Lezzayer.
+
Deg yiwen n usarag-askasi ay d-yellan ɣef « yixeddamen idzayriyen n lminat n Cévennes », yenna-d Mass Deschamps dakken Idzayriyen ur semmḥen ula deg yiwet n temsalt deg lemcawṛat, s waya, ur qbilen la afraq n Uneẓruf (ṣaḥra’) ɣef ugafa n tmurt, wala assebded n ubandu uṛufi deg ugafa n Lezzayer, wala lexṣaṣ deg tnaka (siyada) n Lezzayer.
  
Asmekti-yagi yellan d amezwaru i uselway afṛansawi, ad yettwajerred s yinaw-agi ur nettili-yara, ɣef laḥsab n yiwet n teɣbalut n Elysée, kan almend n tuttra yerzan cfaya ger Lezzayer d Fṛansa, maca ad tezdi amezruy ucrik n Fṛansa akk d kṛaḍ n tmura n tefriqt ugafa.  
+
Seg yidis niḍen, iwekked-d dakken Ifṛensisen ay yeffɣen seg Lezzayer asmi ay tewwi azarug-nnes (istiqlal) « rewlen ɣef tekriḍt (ɛunf) d tmenɣiwin n Tuddsa n Yigen Uffir (OAS) » ay iɛerḍen ad tessexṣer lemcawṛat n Evian.
  
Tiɣbalutin-agi nnant-d daɣen belli Hollande ad yemmeslay deg usurrif n weḥbas imenɣan ,ači kan ɣef "yemtawiyen n Evian", yettwasenyan di 18 maɣṛeṣ 1962 sɣuṛ unabaḍ afṛansawi akk d unabaḍ n laɛḍil n tegduda tazzayrit (GPRA).
+
« 800.000 n Yefṛensisen ay yeffɣen akken ad rewlen ɣef lecɣal d tekriḍt n Tuddsa n Yigen Uffir (OAS) », ɣef wakken ay d-yenna, am wakken ay d-iwet deg uyeffus ameḍḍarfu ay yellan yettwali « imtawayen n Evian d taɣawsa n diri i Fṛansa, tugi ad testeɛṛef yes-sen yernu mazal-itt akka ar ass-a ». Yiwet seg tɣawsiwin ay d-yesskanayen aya d ṛṛay ay teddem yiwet n tɣiwant n uyeffus ameḍḍarfu ay as-ibeddlen isem i yiwen n wezniq umi llan, naqal, ttinin « Azniq n 19 Meɣres ».
 +
 
 +
ɣef leḥsab n umazan-a (na’ib) aqbur n Fṛansa, « imtawayen n Evian llan-d d amsefham asertan gar Lezzayer d Fṛansa akken ad ifak wemgaru (ḥarb) », yernu yenna-d dakken ula ma imtawayen-a temgerrad tɣuri-nsen, maca lfayda-nsen netta d « asteɛṛef s uwanak adzayri imzireg seg yidis n lqanun ».
 +
 
 +
ɣef leḥsab n Mass Deschamps, ṛṛay anagdud afṛensis yella yeɛya seg 7 n yiseggasen n wemgaru d tmettant n waṭas seg yilemẓiyen-nnes deg yimenɣi, dɣa ulac aṭas n Yefṛensisen ay yugin imtawayen-a. ɣef waya, Tuddsa n Yigen Uffir tenker-d s wurfan yernu tecḥen, s lemɛawna n yijiniṛalen « yeffɣen i webrid », akken ad tennaɣ i wayen umi semman « Lezzayer tafṛensist ».

Tasiwelt n wass 13:54, 20 Meɣres 2016

ⵉⵎⵜⴰⵡⴰⵢⴻⵏ ⵏ ⴻⵠⵉⴰⵏ ⵓⵍⴰⵛ ⴷⴻⴳ-ⵙⴻⵏ ⵛⵛⵓⵔⵓⴹ ⵓⴼⴼⵉⵔⴻⵏ

ⴱⴳⴰⵢⴻⵜ – ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴱⴻⵔⵏⴰⵔⴷ ⴷⴻⵙⵛⵀⴰⵎⵒⵙ, ⵉⵎⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⵏ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⴰ ⵏ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ-ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⴱⴳⴰⵢⴻⵜ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵉⵎⵜⴰⵡⴰⵢⴻⵏ (ⵉⵜⵜⵉⴼⴰⵇⴰⵜ) ⵏ ⴻⵠⵉⴰⵏ ⵓⵔ ⵢⴻⵍⵍⵉ ⴷⴻⴳ-ⵙⴻⵏⵜ ⴽⵔⴰ ⵏ ⵛⵛⴻⵔⴹ ⵓⴼⴼⵉⵔ ⵏⴻⵖ ⵛⵛⴻⵔⴹ ⵓⵔ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵔⵓⵏ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ « ⵉⵏⴻⵎⵛⵉⵡⵕⴻⴱⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⵓⵔ ⵙⴻⵎⵎⵃⴻⵏ ⵓⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ».

ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⴰⵔⴰⴳ-ⴰⵙⴽⴰⵙⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵖⴻⴼ « ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⵏ ⵍⵎⵉⵏⴰⵜ ⵏ ⵛéⵠⴻⵏⵏⴻⵙ », ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⴷⴻⵙⵛⵀⴰⵎⵒⵙ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⵓⵔ ⵙⴻⵎⵎⵃⴻⵏ ⵓⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ, ⵙ ⵡⴰⵢⴰ, ⵓⵔ ⵇⴱⵉⵍⴻⵏ ⵍⴰ ⴰⴼⵔⴰⵇ ⵏ ⵓⵏⴻⵥⵔⵓⴼ (ⵚⴰⵃⵔⴰ’) ⵖⴻⴼ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⵡⴰⵍⴰ ⴰⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⵏ ⵓⴱⴰⵏⴷⵓ ⵓⵕⵓⴼⵉ ⴷⴻⴳ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵡⴰⵍⴰ ⵍⴻⵅⵚⴰⵚ ⴷⴻⴳ ⵜⵏⴰⴽⴰ (ⵙⵉⵢⴰⴷⴰ) ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ.

ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵉⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⴼⴼⵖⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵜⴻⵡⵡⵉ ⴰⵣⴰⵔⵓⴳ-ⵏⵏⴻⵙ (ⵉⵙⵜⵉⵇⵍⴰⵍ) « ⵔⴻⵡⵍⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵜⴻⴽⵔⵉⴹⵜ (ⵄⵓⵏⴼ) ⴷ ⵜⵎⴻⵏⵖⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵜⵓⴷⴷⵙⴰ ⵏ ⵢⵉⴳⴻⵏ ⵓⴼⴼⵉⵔ (ⵧⴰⵙ) » ⴰⵢ ⵉⵄⴻⵔⴹⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵅⵚⴻⵔ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ ⵏ ⴻⵠⵉⴰⵏ.

« 800.000 ⵏ ⵢⴻⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⴼⴼⵖⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵔⴻⵡⵍⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵛⵖⴰⵍ ⴷ ⵜⴻⴽⵔⵉⴹⵜ ⵏ ⵜⵓⴷⴷⵙⴰ ⵏ ⵢⵉⴳⴻⵏ ⵓⴼⴼⵉⵔ (ⵧⴰⵙ) », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵡⴻⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵢⴻⴼⴼⵓⵙ ⴰⵎⴻⴹⴹⴰⵔⴼⵓ ⴰⵢ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵍⵉ « ⵉⵎⵜⴰⵡⴰⵢⴻⵏ ⵏ ⴻⵠⵉⴰⵏ ⴷ ⵜⴰⵖⴰⵡⵙⴰ ⵏ ⴷⵉⵔⵉ ⵉ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ, ⵜⵓⴳⵉ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵜⴻⵄⵕⴻⴼ ⵢⴻⵙ-ⵙⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵎⴰⵣⴰⵍ-ⵉⵜⵜ ⴰⴽⴽⴰ ⴰⵔ ⴰⵙⵙ-ⴰ ». ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵙⴻⴳ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⴽⴰⵏⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢⴰ ⴷ ⵕⵕⴰⵢ ⴰⵢ ⵜⴻⴷⴷⴻⵎ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵜ ⵏ ⵓⵢⴻⴼⴼⵓⵙ ⴰⵎⴻⴹⴹⴰⵔⴼⵓ ⴰⵢ ⴰⵙ-ⵉⴱⴻⴷⴷⵍⴻⵏ ⵉⵙⴻⵎ ⵉ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵣⵏⵉⵇ ⵓⵎⵉ ⵍⵍⴰⵏ, ⵏⴰⵇⴰⵍ, ⵜⵜⵉⵏⵉⵏ « ⴰⵣⵏⵉⵇ ⵏ 19 ⵎⴻⵖⵔⴻⵙ ».

ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵓⵎⴰⵣⴰⵏ-ⴰ (ⵏⴰ’ⵉⴱ) ⴰⵇⴱⵓⵔ ⵏ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ, « ⵉⵎⵜⴰⵡⴰⵢⴻⵏ ⵏ ⴻⵠⵉⴰⵏ ⵍⵍⴰⵏ-ⴷ ⴷ ⴰⵎⵙⴻⴼⵀⴰⵎ ⴰⵙⴻⵔⵜⴰⵏ ⴳⴰⵔ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵉⴼⴰⴽ ⵡⴻⵎⴳⴰⵔⵓ (ⵃⴰⵔⴱ) », ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵓⵍⴰ ⵎⴰ ⵉⵎⵜⴰⵡⴰⵢⴻⵏ-ⴰ ⵜⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷ ⵜⵖⵓⵔⵉ-ⵏⵙⴻⵏ, ⵎⴰⵛⴰ ⵍⴼⴰⵢⴷⴰ-ⵏⵙⴻⵏ ⵏⴻⵜⵜⴰ ⴷ « ⴰⵙⵜⴻⵄⵕⴻⴼ ⵙ ⵓⵡⴰⵏⴰⴽ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⵉⵎⵣⵉⵔⴻⴳ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ».

ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵎⴰⵙⵙ ⴷⴻⵙⵛⵀⴰⵎⵒⵙ, ⵕⵕⴰⵢ ⴰⵏⴰⴳⴷⵓⴷ ⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⵢⴻⵄⵢⴰ ⵙⴻⴳ 7 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵎⴳⴰⵔⵓ ⴷ ⵜⵎⴻⵜⵜⴰⵏⵜ ⵏ ⵡⴰⵟⴰⵙ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵍⴻⵎⵥⵉⵢⴻⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ, ⴷⵖⴰ ⵓⵍⴰⵛ ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵢⴻⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⵓⴳⵉⵏ ⵉⵎⵜⴰⵡⴰⵢⴻⵏ-ⴰ. ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵢⴰ, ⵜⵓⴷⴷⵙⴰ ⵏ ⵢⵉⴳⴻⵏ ⵓⴼⴼⵉⵔ ⵜⴻⵏⴽⴻⵔ-ⴷ ⵙ ⵡⵓⵔⴼⴰⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵜⴻⵛⵃⴻⵏ, ⵙ ⵍⴻⵎⵄⴰⵡⵏⴰ ⵏ ⵢⵉⵊⵉⵏⵉⵕⴰⵍⴻⵏ « ⵢⴻⴼⴼⵖⴻⵏ ⵉ ⵡⴻⴱⵔⵉⴷ », ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵏⵏⴰⵖ ⵉ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵓⵎⵉ ⵙⴻⵎⵎⴰⵏ « ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⵜ ».