Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Wehran : Isensiwen itraren h ad ṛeẓmen ugar n 7.000 n yigeɛmizen n umahil usrid
+
Ayyur ur yelli yettezzi ɣef ugellus-nnes ay yesɛa ass-a
  
WEHRAN – Had yili uṛẓam n ugar n 7.000 n yigeɛmizen n umahil usrid. Way sɣer tkebbaneyin tisensiwin yettawaḍent wis-101. Yellan ur ɛad ggurent lecɣal n uṣkay-nnsent deg i twilayt n, Wehran, ɣef leḥsab n tutlayt n unemhal n uteferheḍ mass, Ben Ɛabbas, ass n llirebɛa. U s lmunasbet n tmugit n « tibbura ttwaṛeẓment » yettxuṣṣan atferheḍ d lḥerfat s lemcarka id n usensu « Miridyan » deg i ulmus n lufaqat n wehran. Yellan h ad tebda seg i 26 ɣer 28 meɣres, iwekked unemhal belli isensiwen-aya h ad ttwaṛzẓemen id n ubday n wuraren n labḥar alemmas 2021.
+
PARIS-  Tekcef-d yiwet n tezrawt (dirasa)  ay d-yeffɣen ass n laṛebɛa deg yiwet n tesɣunt dakken Ayyur ur yelli yettezzi ɣef ugellus (miḥwar) ay yesɛa ass-a lemmer ad nuɣal s kra n yimelyaṛen n yiseggasen ɣer deffir, yernu tizeglin-nnes llant anda niḍen.
  
Tamawt belli twilayt n, Wehran, rezfen ɣer-s deg i unebdu 2015, azal n 24 melyun d yudan yexsen aḥewwes d utferhed.
+
Imassanen ufan-d lateṛ n tcucay n wegris (d imukan aydeg yers uhidṛujin) deg temnaḍin yeḥman n wayyur ibeɛden cwiṭ ɣef yimukan anda ay d-zgant tzeglin (aqṭab) n ugafa n wenẓul.
 +
 
 +
Ulac aman imengiyen (sa’il) deg Wayyur, maca yezmer lḥal ad yili yesɛa Wayyur agris deg temnaḍin-nnes tizeglanin (quṭbiyya) anda ay tezga tenqes tafat n tafukt.
 +
 
 +
Agris-nni, imi ay yeqqim deg tili, ad yili yeḍḍef acḥal n yimelyaṛen n yiseggasen, sakkin, mi yerragget, yeǧǧa-d lateṛ n uhidṛujin. Tizeglin n Wayyur seg yimukan isemmaḍen akk deg unegraw (niḍam) afukan.
 +
 
 +
Imukan-a aydeg yella lateṛ n uhidṛujin ur d-usin deg tzeglin n Wayyur n wass-a wanag usan-d deg temnaḍin ay tettḥaz tafat n tafukt, ɣef wakken ay d-nnan yemnadiyen.
 +
 
 +
Matthew Siegler n Usudu n Tussniwin Timtiwganin n Tucson (Arizona) d yerfiqen-nnes sseknen-d dakken timnaḍin-a anda ay yers uhidṛujin usant-d deg yidisan yemgerraden n Wayyur, akken ay d-usant tzeglin n ugafa d wenẓul.
 +
 
 +
Nnig waya, ameccaq yellan gar temnaḍin-a d tzeglin n wayyur kifkif-it.
 +
 
 +
Ihi, ɣef leḥsab n yemnadiyen-a, aya d ttbut dakken agellus n tuzzya n Wayyur ibeddel s wazal n 6 n tfesniwin (daraǧat) yernu d aya ay yestaxren tizeglin n Wayyur ɣef wemkan aydeg llant zik.
 +
 
 +
ɣef leḥsab n Matthew Siegler d yerfiqen-nnes, imtiwgen (kawakib) zemren ad beddlen agellus-nsen ma beddlen yiferdisen (ɛanaṣir) yellan deg-sen.

Tasiwelt n wass 13:59, 24 Meɣres 2016

ⴰⵢⵢⵓⵔ ⵓⵔ ⵢⴻⵍⵍⵉ ⵢⴻⵜⵜⴻⵣⵣⵉ ⵖⴻⴼ ⵓⴳⴻⵍⵍⵓⵙ-ⵏⵏⴻⵙ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵄⴰ ⴰⵙⵙ-ⴰ

ⵒⴰⵔⵉⵙ- ⵜⴻⴽⵛⴻⴼ-ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵜ (ⴷⵉⵔⴰⵙⴰ) ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴼⴼⵖⴻⵏ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵙⵖⵓⵏⵜ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢⵢⵓⵔ ⵓⵔ ⵢⴻⵍⵍⵉ ⵢⴻⵜⵜⴻⵣⵣⵉ ⵖⴻⴼ ⵓⴳⴻⵍⵍⵓⵙ (ⵎⵉⵃⵡⴰⵔ) ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵄⴰ ⴰⵙⵙ-ⴰ ⵍⴻⵎⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⵏⵓⵖⴰⵍ ⵙ ⴽⵔⴰ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵍⵢⴰⵕⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵜⵉⵣⴻⴳⵍⵉⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵍⵍⴰⵏⵜ ⴰⵏⴷⴰ ⵏⵉⴹⴻⵏ.

ⵉⵎⴰⵙⵙⴰⵏⴻⵏ ⵓⴼⴰⵏ-ⴷ ⵍⴰⵜⴻⵕ ⵏ ⵜⵛⵓⵛⴰⵢ ⵏ ⵡⴻⴳⵔⵉⵙ (ⴷ ⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵢⴻⵔⵙ ⵓⵀⵉⴷⵕⵓⵊⵉⵏ) ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵉⵏ ⵢⴻⵃⵎⴰⵏ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ ⵉⴱⴻⵄⴷⴻⵏ ⵛⵡⵉⵟ ⵖⴻⴼ ⵢⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵣⴳⴰⵏⵜ ⵜⵣⴻⴳⵍⵉⵏ (ⴰⵇⵟⴰⴱ) ⵏ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⵏ ⵡⴻⵏⵥⵓⵍ.

ⵓⵍⴰⵛ ⴰⵎⴰⵏ ⵉⵎⴻⵏⴳⵉⵢⴻⵏ (ⵙⴰ’ⵉⵍ) ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ, ⵎⴰⵛⴰ ⵢⴻⵣⵎⴻⵔ ⵍⵃⴰⵍ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⵢⴻⵙⵄⴰ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ ⴰⴳⵔⵉⵙ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵉⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵜⵉⵣⴻⴳⵍⴰⵏⵉⵏ (ⵇⵓⵟⴱⵉⵢⵢⴰ) ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⵜⴻⵣⴳⴰ ⵜⴻⵏⵇⴻⵙ ⵜⴰⴼⴰⵜ ⵏ ⵜⴰⴼⵓⴽⵜ.

ⴰⴳⵔⵉⵙ-ⵏⵏⵉ, ⵉⵎⵉ ⴰⵢ ⵢⴻⵇⵇⵉⵎ ⴷⴻⴳ ⵜⵉⵍⵉ, ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⵢⴻⴹⴹⴻⴼ ⴰⵛⵃⴰⵍ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵍⵢⴰⵕⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ, ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ, ⵎⵉ ⵢⴻⵔⵔⴰⴳⴳⴻⵜ, ⵢⴻⴵⴵⴰ-ⴷ ⵍⴰⵜⴻⵕ ⵏ ⵓⵀⵉⴷⵕⵓⵊⵉⵏ. ⵜⵉⵣⴻⴳⵍⵉⵏ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⵉⵙⴻⵎⵎⴰⴹⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⴷⴻⴳ ⵓⵏⴻⴳⵔⴰⵡ (ⵏⵉⴹⴰⵎ) ⴰⴼⵓⴽⴰⵏ.

ⵉⵎⵓⴽⴰⵏ-ⴰ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⵍⴰⵜⴻⵕ ⵏ ⵓⵀⵉⴷⵕⵓⵊⵉⵏ ⵓⵔ ⴷ-ⵓⵙⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵣⴻⴳⵍⵉⵏ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ ⵏ ⵡⴰⵙⵙ-ⴰ ⵡⴰⵏⴰⴳ ⵓⵙⴰⵏ-ⴷ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵉⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵜⵜⵃⴰⵣ ⵜⴰⴼⴰⵜ ⵏ ⵜⴰⴼⵓⴽⵜ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⵢⴻⵎⵏⴰⴷⵉⵢⴻⵏ.

ⵎⴰⵜⵜⵀⴻⵡ ⵙⵉⴻⴳⵍⴻⵔ ⵏ ⵓⵙⵓⴷⵓ ⵏ ⵜⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⵎⵜⵉⵡⴳⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵜⵓⵛⵙⵧⵏ (ⴰⵔⵉⵣⵧⵏⴰ) ⴷ ⵢⴻⵔⴼⵉⵇⴻⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵙⵙⴻⴽⵏⴻⵏ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⵉⵎⵏⴰⴹⵉⵏ-ⴰ ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⵢⴻⵔⵙ ⵓⵀⵉⴷⵕⵓⵊⵉⵏ ⵓⵙⴰⵏⵜ-ⴷ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⵢⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷⴻⵏ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ, ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵓⵙⴰⵏⵜ ⵜⵣⴻⴳⵍⵉⵏ ⵏ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⴷ ⵡⴻⵏⵥⵓⵍ.

ⵏⵏⵉⴳ ⵡⴰⵢⴰ, ⴰⵎⴻⵛⵛⴰⵇ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴳⴰⵔ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵉⵏ-ⴰ ⴷ ⵜⵣⴻⴳⵍⵉⵏ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ ⴽⵉⴼⴽⵉⴼ-ⵉⵜ.

ⵉⵀⵉ, ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵢⴻⵎⵏⴰⴷⵉⵢⴻⵏ-ⴰ, ⴰⵢⴰ ⴷ ⵜⵜⴱⵓⵜ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴳⴻⵍⵍⵓⵙ ⵏ ⵜⵓⵣⵣⵢⴰ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ ⵉⴱⴻⴷⴷⴻⵍ ⵙ ⵡⴰⵣⴰⵍ ⵏ 6 ⵏ ⵜⴼⴻⵙⵏⵉⵡⵉⵏ (ⴷⴰⵔⴰⴵⴰⵜ) ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴷ ⴰⵢⴰ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵜⴰⵅⵔⴻⵏ ⵜⵉⵣⴻⴳⵍⵉⵏ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ ⵖⴻⴼ ⵡⴻⵎⴽⴰⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵍⵍⴰⵏⵜ ⵣⵉⴽ.

ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵎⴰⵜⵜⵀⴻⵡ ⵙⵉⴻⴳⵍⴻⵔ ⴷ ⵢⴻⵔⴼⵉⵇⴻⵏ-ⵏⵏⴻⵙ, ⵉⵎⵜⵉⵡⴳⴻⵏ (ⴽⴰⵡⴰⴽⵉⴱ) ⵣⴻⵎⵔⴻⵏ ⴰⴷ ⴱⴻⴷⴷⵍⴻⵏ ⴰⴳⴻⵍⵍⵓⵙ-ⵏⵙⴻⵏ ⵎⴰ ⴱⴻⴷⴷⵍⴻⵏ ⵢⵉⴼⴻⵔⴷⵉⵙⴻⵏ (ⵄⴰⵏⴰⵚⵉⵔ) ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙⴻⵏ.