Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Tmuṭṭfet n terbaɛt n yiceffaṭen deg i tamaneɣt tezznuzay deg i lkina n uhelwes
+
Tasekla n Tmaziɣt deg i Lezzayer teẓṛa « attenger yegder » deg yiseggsen yineggura
  
LEZZAYER – Awwḍen ssrabes n timsultiwin n ccreɛ iḍeffṛen yiɣallen n laman n twilayt n, Lezzayer, amek ad ṭṭfen tarbaɛt n yiceffaṭen s tlata n yudan deg i tamaneɣt tezznuzay deg i, lkina n uhelwes.
+
LEZZAYER – Snuflan yimucarken deg i timlilit ɣef tsekla n Tmaziɣt deg i, Lezzayer. Yemmugen, ass n ssebbt, deg i tamaneɣt, yettadafen deg i tfeska n « tefsut tadelsant ». Belli tasekl-ay teẓṛa « attenger yegder » deg yiseggsen yineggura, lak ma llan unjugen deg udem-nnes.
  
Way ɣef leḥsab n walɣu n, wass n ssebt, sɣer yiɣallen n laman n tmaneɣt.
+
Mani yutlay umaray, Ibrahim Tazaɣrt, bab n tizrigt, belli yella ɣer wassa « uttenger yegder » deg i tasekla n, Tmaziɣt s lexṣuṣ deg i llant azal n 100 n tenfusin d ugar n 10 n tsuqilin i tinfusin timaḍlanin d ugar n 50 n tenfusin tigilalin. U yerni mass, Ibrahim, yutlay belli « almus n udlis Amaziɣi », yettwaṣkan aseggas n 2015 h ad tayen « yettɛudda deg-sent, yal ass ».
  
Ma yella d temsalt-aya temmug sdeffer n yisallen usin-d ɣer n ssrabes n yiɣallen n lman n twilayt n Lezzayer belli, « yella umdan yezznuzay deg i lkina n uhelwes. U sdeffer n yisuraf n uraqeb qadan awḍen timsultiwin ɣer urgaz dinni irefden (29) d lkina n uhelwes rrahḍ-nnsent (200 stunik). Way deg wadeg
+
U ɣef leḥsab n mass, Ibrahim, belli tanfust tamezwarut tamaynutt nettat d « lwali budrar ». Yellan yura-t, Belɛid Ayt Ɛli, (1909-1950), deg i useggas n 1946 s usekkil Alatini. U iweḍḍḥed belli deg yiseggasen n tmenyin tuli-d tasekla n Tmaẓiɣt s nezzeh n yimarayen.
  
ani tbeddant tiwatirin n wict seg i sbitarat n tamaneɣt ».
+
Aren i yessenɛet umaray belli yiseggasen n zik yettxuṣṣan tsekla n Tamaziɣt ččuṛen teffsen d yisental mxalafen, macan ṛuḥen ttwamḥan id n wakud am tasuqilt n (Lquṛan) sɣer, Ibn Tumert. Aren-as tanfust tamaḍlant « aɣyul n uṛeɣ » n Abulyus.
  
U sdeffer n yisestanen awḍen ɣer ucrik n umdan-aya a yellan yettwaṭṭef. Mani ufin ɣer-sen azal n 1930 d lkina n uhelwes. U amek ad as-mmiren asesten ssiwḍen yudan-a ɣer wewkil n tugduda.
+
U ɣef temsalt n man-d asekkil.? Yellan h ad arun Tamaziɣt, yutlay belli tagiti n texẓert n yudan teggur ɣer usekkil n Tifinaɣ deg yimal.
  
Yellan yesseḥbes-ihen ɣer-s ma ibedd ccreɛ-nnsen.
+
Tamawt belli h ad t-mmir, ass-a ssebt, deg i tamaneɣt ṭṭebɛet tamezwarut n tfeska « Tafsut tadelsant ». Yellan tettwaḥjel i yiman n umerḥum, Ṭaher Ben Ɛica (1925-2016).

Tasiwelt n wass 14:31, 27 Meɣres 2016

ⵜⴰⵙⴻⴽⵍⴰ ⵏ ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⴷⴻⴳ ⵉ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴻⵥⵕⴰ « ⴰⵜⵜⴻⵏⴳⴻⵔ ⵢⴻⴳⴷⴻⵔ » ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⵙⴻⵏ ⵢⵉⵏⴻⴳⴳⵓⵔⴰ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ – ⵙⵏⵓⴼⵍⴰⵏ ⵢⵉⵎⵓⵛⴰⵔⴽⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵉ ⵜⵉⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⵖⴻⴼ ⵜⵙⴻⴽⵍⴰ ⵏ ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⴷⴻⴳ ⵉ, ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ. ⵢⴻⵎⵎⵓⴳⴻⵏ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⴱⵜ, ⴷⴻⴳ ⵉ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ, ⵢⴻⵜⵜⴰⴷⴰⴼⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵉ ⵜⴼⴻⵙⴽⴰ ⵏ « ⵜⴻⴼⵙⵓⵜ ⵜⴰⴷⴻⵍⵙⴰⵏⵜ ». ⴱⴻⵍⵍⵉ ⵜⴰⵙⴻⴽⵍ-ⴰⵢ ⵜⴻⵥⵕⴰ « ⴰⵜⵜⴻⵏⴳⴻⵔ ⵢⴻⴳⴷⴻⵔ » ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⵙⴻⵏ ⵢⵉⵏⴻⴳⴳⵓⵔⴰ, ⵍⴰⴽ ⵎⴰ ⵍⵍⴰⵏ ⵓⵏⵊⵓⴳⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⴷⴻⵎ-ⵏⵏⴻⵙ.

ⵎⴰⵏⵉ ⵢⵓⵜⵍⴰⵢ ⵓⵎⴰⵔⴰⵢ, ⵉⴱⵔⴰⵀⵉⵎ ⵜⴰⵣⴰⵖⵔⵜ, ⴱⴰⴱ ⵏ ⵜⵉⵣⵔⵉⴳⵜ, ⴱⴻⵍⵍⵉ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⵖⴻⵔ ⵡⴰⵙⵙⴰ « ⵓⵜⵜⴻⵏⴳⴻⵔ ⵢⴻⴳⴷⴻⵔ » ⴷⴻⴳ ⵉ ⵜⴰⵙⴻⴽⵍⴰ ⵏ, ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵙ ⵍⴻⵅⵚⵓⵚ ⴷⴻⴳ ⵉ ⵍⵍⴰⵏⵜ ⴰⵣⴰⵍ ⵏ 100 ⵏ ⵜⴻⵏⴼⵓⵙⵉⵏ ⴷ ⵓⴳⴰⵔ ⵏ 10 ⵏ ⵜⵙⵓⵇⵉⵍⵉⵏ ⵉ ⵜⵉⵏⴼⵓⵙⵉⵏ ⵜⵉⵎⴰⴹⵍⴰⵏⵉⵏ ⴷ ⵓⴳⴰⵔ ⵏ 50 ⵏ ⵜⴻⵏⴼⵓⵙⵉⵏ ⵜⵉⴳⵉⵍⴰⵍⵉⵏ. ⵓ ⵢⴻⵔⵏⵉ ⵎⴰⵙⵙ, ⵉⴱⵔⴰⵀⵉⵎ, ⵢⵓⵜⵍⴰⵢ ⴱⴻⵍⵍⵉ « ⴰⵍⵎⵓⵙ ⵏ ⵓⴷⵍⵉⵙ ⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵉ », ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵚⴽⴰⵏ ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 2015 ⵀ ⴰⴷ ⵜⴰⵢⴻⵏ « ⵢⴻⵜⵜⵄⵓⴷⴷⴰ ⴷⴻⴳ-ⵙⴻⵏⵜ, ⵢⴰⵍ ⴰⵙⵙ ».

ⵓ ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵎⴰⵙⵙ, ⵉⴱⵔⴰⵀⵉⵎ, ⴱⴻⵍⵍⵉ ⵜⴰⵏⴼⵓⵙⵜ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⵜⴰⵎⴰⵢⵏⵓⵜⵜ ⵏⴻⵜⵜⴰⵜ ⴷ « ⵍⵡⴰⵍⵉ ⴱⵓⴷⵔⴰⵔ ». ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵢⵓⵔⴰ-ⵜ, ⴱⴻⵍⵄⵉⴷ ⴰⵢⵜ ⵄⵍⵉ, (1909-1950), ⴷⴻⴳ ⵉ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1946 ⵙ ⵓⵙⴻⴽⴽⵉⵍ ⴰⵍⴰⵜⵉⵏⵉ. ⵓ ⵉⵡⴻⴹⴹⵃⴻⴷ ⴱⴻⵍⵍⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⴻⵏⵢⵉⵏ ⵜⵓⵍⵉ-ⴷ ⵜⴰⵙⴻⴽⵍⴰ ⵏ ⵜⵎⴰⵥⵉⵖⵜ ⵙ ⵏⴻⵣⵣⴻⵀ ⵏ ⵢⵉⵎⴰⵔⴰⵢⴻⵏ.

ⴰⵔⴻⵏ ⵉ ⵢⴻⵙⵙⴻⵏⵄⴻⵜ ⵓⵎⴰⵔⴰⵢ ⴱⴻⵍⵍⵉ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵣⵉⴽ ⵢⴻⵜⵜⵅⵓⵚⵚⴰⵏ ⵜⵙⴻⴽⵍⴰ ⵏ ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵞⵞⵓⵕⴻⵏ ⵜⴻⴼⴼⵙⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵙⴻⵏⵜⴰⵍ ⵎⵅⴰⵍⴰⴼⴻⵏ, ⵎⴰⵛⴰⵏ ⵕⵓⵃⴻⵏ ⵜⵜⵡⴰⵎⵃⴰⵏ ⵉⴷ ⵏ ⵡⴰⴽⵓⴷ ⴰⵎ ⵜⴰⵙⵓⵇⵉⵍⵜ ⵏ (ⵍⵇⵓⵕⴰⵏ) ⵙⵖⴻⵔ, ⵉⴱⵏ ⵜⵓⵎⴻⵔⵜ. ⴰⵔⴻⵏ-ⴰⵙ ⵜⴰⵏⴼⵓⵙⵜ ⵜⴰⵎⴰⴹⵍⴰⵏⵜ « ⴰⵖⵢⵓⵍ ⵏ ⵓⵕⴻⵖ » ⵏ ⴰⴱⵓⵍⵢⵓⵙ.

ⵓ ⵖⴻⴼ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⵏ ⵎⴰⵏ-ⴷ ⴰⵙⴻⴽⴽⵉⵍ.? ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵀ ⴰⴷ ⴰⵔⵓⵏ ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ, ⵢⵓⵜⵍⴰⵢ ⴱⴻⵍⵍⵉ ⵜⴰⴳⵉⵜⵉ ⵏ ⵜⴻⵅⵥⴻⵔⵜ ⵏ ⵢⵓⴷⴰⵏ ⵜⴻⴳⴳⵓⵔ ⵖⴻⵔ ⵓⵙⴻⴽⴽⵉⵍ ⵏ ⵜⵉⴼⵉⵏⴰⵖ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴰⵍ.

ⵜⴰⵎⴰⵡⵜ ⴱⴻⵍⵍⵉ ⵀ ⴰⴷ ⵜ-ⵎⵎⵉⵔ, ⴰⵙⵙ-ⴰ ⵙⵙⴻⴱⵜ, ⴷⴻⴳ ⵉ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵟⵟⴻⴱⵄⴻⵜ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⵏ ⵜⴼⴻⵙⴽⴰ « ⵜⴰⴼⵙⵓⵜ ⵜⴰⴷⴻⵍⵙⴰⵏⵜ ». ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵜⴻⵜⵜⵡⴰⵃⵊⴻⵍ ⵉ ⵢⵉⵎⴰⵏ ⵏ ⵓⵎⴻⵔⵃⵓⵎ, ⵟⴰⵀⴻⵔ ⴱⴻⵏ ⵄⵉⵛⴰ (1925-2016).