Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Langliz tessers azal d ameqqṛan i weḥric n ssṣṣhiḍ Adziri (Lord Richard Risby)
+
Tewweḍ teɣlamt taɣelnawt n Yeskutiyen Inselmen Idzayriyen ɣer Tlemsan
  
London – Ur ɛad Langliz yexs ad yig isenfaren deg i uḥric n ṣṣhiḍ, Adziri s lexṣuṣ deg i ṣṣhiḍat timuɛawdin. Way ɣef leḥsab matta i yutlay i l’(Aps), ass-a letnin, Lord Richard Risby, imḍebber yettutlayen s yisem n uselway n yineɣlafen, Anglizi yettukellfen s lemcarkat tidemsanin, Tadzirit Tanglizit. Mani iwekked belli tamurgit n tkebbanit « BP» seg yimukan n lgaz deg i, Ɛin Ṣalḥ d Ɛin Aminas h ad yili kan, ussan daydin.
+
TLEMSAN– Tewweḍ teɣlamt (qafila) n Yeskutiyen Inselmen Idzayriyen ass n letniyen ɣer twilayt n Tlemsan anda ad teg irmuden (nacaṭat) idelsanen d wid n wesḥulfu i lfayda n yigerdan n tɣiwanin n Msirda d Meṛsa Ben Mhidi d-yusan ɣef tlisa gar Ldzayer d Meṛṛuk.
  
Tamawt ɣef uneɣlaf n ṣṣhiḍ Adziri, Ṣalḥ Xabri, iwekkeden, ass n ssebt, ifaten belli lintaj yeggur deg i leḥhwal ḥlant, slid aḥbas-nnes lmiz n (6) n tsaɛatin deg i, Xribca jar n, Mniɛa d Ɛin Ṣalḥ. Yellan yettwawet s rebrab seg i 10  wussan.
+
Taɣlamt-a llan deg-s 200 n yemtekkiyen seg twilayin yemgerraden n tmurt, yernu tewwi-d yid-s ahil n wesḥulfu d zzhu ad d-teg ddaw uberriḥ n « Ldzayer d yemma-tneɣ ».
  
U deg yict n usentel iwekked (Lord Richard Risby) aɛawen d tabeddit n tmurt-nnes id n Lezzayer deg i uḥric n ṣṣhiḍ d usekker n lemcarkat jar-atsent.
+
Azwur-a (mubadara) telha-d yid-s Tiddukla n Yeskutiyen Iqburen s wemɛawen d tsuda (mu’assasat) yemgerraden, gar-asent aɣlif n yilemẓiyen d waddal, aɣlif n ussegmi aɣelnaw, aɣlif n temsetlelt (taḍamun) taɣelnawt d tedwant tadzayrit. Iswi n wezwur-a d azraɛ n ussirem ɣer yilemẓiyen izedɣen deg temnaḍin n tlisa ɣef wakken ay d-yenna umasay n teɣlamt-a, Bilal Amrane.
 +
 
 +
Yenna-d daɣ dakken ahil ay d-yettwaheyyan i lmend n waya llan deg-s yermuden idelsanen, irmuden n zzhu d waddal aydeg llan yemsizewren, uraren d tnemsal (waracat) n tẓuri d tenḍi (ṣinaɛa taqlidiyya), tizikknin n wesḥulfu mgal usseqdec n tehyufin d ussetti-nsent, asɛeddi n yifetrawen d uqeddem n taggiwin (cahadat) n yemjahden n temnaḍt-a.
 +
 
 +
Taɣlamt-a ad teqqim deg twilayt n Tlemsan arma d ass n lexmis yernu ad d-tekk 7 n tɣiwanin d-yusan ɣef tlisa, gar-asent Meɣneyya, Bni Busɛid, Bab Lɛessa d Lebwiḥi, ɣef wakken ay aɣ-d-nnan.

Tasiwelt n wass 14:07, 29 Meɣres 2016

ⵜⴻⵡⵡⴻⴹ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⵢⴻⵙⴽⵓⵜⵉⵢⴻⵏ ⵉⵏⵙⴻⵍⵎⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⵍⴻⵎⵙⴰⵏ

ⵜⵍⴻⵎⵙⴰⵏ– ⵜⴻⵡⵡⴻⴹ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ (ⵇⴰⴼⵉⵍⴰ) ⵏ ⵢⴻⵙⴽⵓⵜⵉⵢⴻⵏ ⵉⵏⵙⴻⵍⵎⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵜⵏⵉⵢⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵜⵍⴻⵎⵙⴰⵏ ⴰⵏⴷⴰ ⴰⴷ ⵜⴻⴳ ⵉⵔⵎⵓⴷⴻⵏ (ⵏⴰⵛⴰⵟⴰⵜ) ⵉⴷⴻⵍⵙⴰⵏⴻⵏ ⴷ ⵡⵉⴷ ⵏ ⵡⴻⵙⵃⵓⵍⴼⵓ ⵉ ⵍⴼⴰⵢⴷⴰ ⵏ ⵢⵉⴳⴻⵔⴷⴰⵏ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵎⵙⵉⵔⴷⴰ ⴷ ⵎⴻⵕⵙⴰ ⴱⴻⵏ ⵎⵀⵉⴷⵉ ⴷ-ⵢⵓⵙⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵜⵍⵉⵙⴰ ⴳⴰⵔ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷ ⵎⴻⵕⵕⵓⴽ.

ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ-ⴰ ⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙ 200 ⵏ ⵢⴻⵎⵜⴻⴽⴽⵉⵢⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵉⵏ ⵢⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵜⴻⵡⵡⵉ-ⴷ ⵢⵉⴷ-ⵙ ⴰⵀⵉⵍ ⵏ ⵡⴻⵙⵃⵓⵍⴼⵓ ⴷ ⵣⵣⵀⵓ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴻⴳ ⴷⴷⴰⵡ ⵓⴱⴻⵔⵔⵉⵃ ⵏ « ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷ ⵢⴻⵎⵎⴰ-ⵜⵏⴻⵖ ».

ⴰⵣⵡⵓⵔ-ⴰ (ⵎⵓⴱⴰⴷⴰⵔⴰ) ⵜⴻⵍⵀⴰ-ⴷ ⵢⵉⴷ-ⵙ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⴰ ⵏ ⵢⴻⵙⴽⵓⵜⵉⵢⴻⵏ ⵉⵇⴱⵓⵔⴻⵏ ⵙ ⵡⴻⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⴷ ⵜⵙⵓⴷⴰ (ⵎⵓ’ⴰⵙⵙⴰⵙⴰⵜ) ⵢⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷⴻⵏ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏⵜ ⴰⵖⵍⵉⴼ ⵏ ⵢⵉⵍⴻⵎⵥⵉⵢⴻⵏ ⴷ ⵡⴰⴷⴷⴰⵍ, ⴰⵖⵍⵉⴼ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴳⵎⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ, ⴰⵖⵍⵉⴼ ⵏ ⵜⴻⵎⵙⴻⵜⵍⴻⵍⵜ (ⵜⴰⴹⴰⵎⵓⵏ) ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⴷ ⵜⴻⴷⵡⴰⵏⵜ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ. ⵉⵙⵡⵉ ⵏ ⵡⴻⵣⵡⵓⵔ-ⴰ ⴷ ⴰⵣⵔⴰⵄ ⵏ ⵓⵙⵙⵉⵔⴻⵎ ⵖⴻⵔ ⵢⵉⵍⴻⵎⵥⵉⵢⴻⵏ ⵉⵣⴻⴷⵖⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵉⵏ ⵏ ⵜⵍⵉⵙⴰ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⵎⴰⵙⴰⵢ ⵏ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ-ⴰ, ⴱⵉⵍⴰⵍ ⴰⵎⵔⴰⵏⴻ.

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵀⵉⵍ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵀⴻⵢⵢⴰⵏ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴰⵢⴰ ⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙ ⵢⴻⵔⵎⵓⴷⴻⵏ ⵉⴷⴻⵍⵙⴰⵏⴻⵏ, ⵉⵔⵎⵓⴷⴻⵏ ⵏ ⵣⵣⵀⵓ ⴷ ⵡⴰⴷⴷⴰⵍ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵍⵍⴰⵏ ⵢⴻⵎⵙⵉⵣⴻⵡⵔⴻⵏ, ⵓⵔⴰⵔⴻⵏ ⴷ ⵜⵏⴻⵎⵙⴰⵍ (ⵡⴰⵔⴰⵛⴰⵜ) ⵏ ⵜⵥⵓⵔⵉ ⴷ ⵜⴻⵏⴹⵉ (ⵚⵉⵏⴰⵄⴰ ⵜⴰⵇⵍⵉⴷⵉⵢⵢⴰ), ⵜⵉⵣⵉⴽⴽⵏⵉⵏ ⵏ ⵡⴻⵙⵃⵓⵍⴼⵓ ⵎⴳⴰⵍ ⵓⵙⵙⴻⵇⴷⴻⵛ ⵏ ⵜⴻⵀⵢⵓⴼⵉⵏ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⵜⵜⵉ-ⵏⵙⴻⵏⵜ, ⴰⵙⵄⴻⴷⴷⵉ ⵏ ⵢⵉⴼⴻⵜⵔⴰⵡⴻⵏ ⴷ ⵓⵇⴻⴷⴷⴻⵎ ⵏ ⵜⴰⴳⴳⵉⵡⵉⵏ (ⵛⴰⵀⴰⴷⴰⵜ) ⵏ ⵢⴻⵎⵊⴰⵀⴷⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ-ⴰ.

ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ-ⴰ ⴰⴷ ⵜⴻⵇⵇⵉⵎ ⴷⴻⴳ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵜⵍⴻⵎⵙⴰⵏ ⴰⵔⵎⴰ ⴷ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴻⴽⴽ 7 ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⴷ-ⵢⵓⵙⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵜⵍⵉⵙⴰ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏⵜ ⵎⴻⵖⵏⴻⵢⵢⴰ, ⴱⵏⵉ ⴱⵓⵙⵄⵉⴷ, ⴱⴰⴱ ⵍⵄⴻⵙⵙⴰ ⴷ ⵍⴻⴱⵡⵉⵃⵉ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵖ-ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ.