Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Ajeṛṛeb n leslaḥ imiɣes deg Ṣṣeḥra: « d tajrimt mgal talsa » (asarag)
+
Ikubṭiren deg usseɣsi n tmes n tẓegwa (tamehla n tẓegwa)
 
   
 
   
WEHṚAN, 5 Mayu 2015 (NSL) Ajeṛṛeb n leslaḥ imiɣes deg Uneẓruf Ameqran d « tajrimt mgal talsa », ɣef wakken ay d-yenna ass n ttlata deg Wehṛan Uduktur Hassan Khalaf, n tesdawit n lqanun d wassaɣen igraɣlanen n Bruxelles (Biljik).
+
TIZI WEZZU, 05 Mayu 2015 – Tamehla tamatut n tẓegwa la tessefray ad teqqel ad tesseqdac ikubṭiren deg usseɣsi n tmes n tẓegwa deg uqaleb n unagraw aɣelnaw n uḥezzeb d usseɣsi n tmes, ɣef wakken ay d-yenna ass n ttlata deg Tizi Wezzu yimḍebber amezwaru n tmehla-a, Mohamed Seghir Noual.
 
   
 
   
« Ajeṛṛeb n leslaḥ imiɣes n Fṛansa deg Uneẓruf Ameqran d tajrimt mgal talsa. Fṛansa yessefk ad asen-tefk azref-nsen i wid ay yenḍerren seg yimezdaɣen n tmiwa ay iḥuza uxeṣṣar n waya yerna mazal nḍerren ar ass-a », ɣef wakken ay d-yenna usdawan-a afalesṭini deg usarag-nnes deg temlilit tagraɣlant ɣef « Umḥaq d tsertit tahersant n Fṛansa deg Ldzayer deg 1830-1962: amedya n temsalt n uɛetteb », ay d-yellan deg Wehṛan.
+
Mass Noual ay yettekkan deg umyager agrakal wis 3 ɣef « ussefrek aduman n tẓegwa n yiggi d tɣara n yiferki », yenna-d dakken asseqdec n yikubṭiren i usseɣsi n tmes seg yigenni yezmer « ad d-yili aseggas-a neɣ ɣef zik lḥal », akken ad iɛawen waya wid ay yesseɣsayen times deg wakal, yerna ikubṭiren-a ad ssawaḍen ama d ixeddamen, ama d aman i lmend n usseɣsi n tmes deg yimukan aydeg ara d-tebdu.
 
   
 
   
Hassan Khalaf yessawel-d ɣef lateṛ yettḍurrun imdanen deg Reggan d In Ikker, deg tama n Adrar, yerna lateṛ-a « mazal-it qesseḥ am wakken ay d-yesseggra ixeṣṣaren d imeqranen deg twennaḍt d tdawsa [tazmert] n umdan, imi ay la ttaḍnen din medden aḍḍanen yemgerraden am ukensir d uzlag n tfekka ».
+
I lmend n waya, tamehla tamatut n uḥuddu aɣarim tuɣ-d yagi ikubṭiren, gar-asen sin neɣ kraḍ ad ttwasqedcen i usseɣsi n tmes n tẓegwa, yerna sin n yiseggasen aya seg wasmi ay d-tebda tmehla-a assileɣ i yinehhaṛen (gar-asen ula d tilawin) akken ad tteddun ad sseɣsin times deg yimukan ubɛiden neɣ wuɣur yewɛeṛ ad awḍen, am wakken ara ssawaḍen ixeddamen ɣer umkan n tmes, ad ssawaḍen imejraḥ ɣer yimukan n udawi neɣ ad d-ssukkusen medden seg yimukan imihawen.
 
   
 
   
Amaru n Uwanak n uneɣlaf afṛensis n temḥaddit ay d-yelhan s yimenɣan iqburen d ccfawat, Jean-Marc Todeschini, yenna-d deg Yebrir deg yiwet n terzi ɣef Ldzayer Tamaneɣt, dakken inabaḍen n snat-a n tmura msefhament, seg Dujembeṛ n 2014, akken ad d-sbedden yiwet n temṣuka tuxliḍt akken ad xemmemen ɣef wamek ara ssifessen i wid yenḍerren akken ad ssersen ikaramen n ussuter n uɣram n yidrimen.
+
Ikubṭiren-a ad ɛawnen ttawilat ay tesɛa yagi tmurt i usseɣsi n tmes deg lqaɛa, d wid aydeg llant 500 n tegrawin n tgermant tuɛjilt d tiddukliwin n yimezdaɣen ixeddmen ɣef uḥezzeb ɣef tmes, ɣef wakken ay d-yerna Mass Noual.
 
   
 
   
Seg tama niḍen, yenna-d daɣ dakken timlilit tamezwarut n temṣuka-a « ur tettɛeḍḍil ara ad d-tili, yerna ad d-tili uqbel tgara n 2015 ».
+
Asseqdec n yisafagen n usseɣsi n tmes, ɣef wakken ay d-yenna, yettwabṭel imi isafagen-a ḥwajen ad d-ɛemmṛen aman seg yimukan iwesɛanen aydeg llan waman. « Ma yella tawilayt n Tizi Wezzu tesɛa uggug n Teqṣebt ayseg zemren yisafagen-a ad d-ɛemmṛen aman, tiwilayin niḍen ur sɛint ara amkan am wa, ɣef waya, ad ttwasqedcen yikubṭiren ay izemren ad d-ɛemmṛen 600 n llitrat n waman », ay d-yenna deg tgara n wawal-nnes.

Tasiwelt n wass 12:12, 6 Mayu 2015

ⵉⴽⵓⴱⵟⵉⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⴻⵖⵙⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ ⵏ ⵜⵥⴻⴳⵡⴰ (ⵜⴰⵎⴻⵀⵍⴰ ⵏ ⵜⵥⴻⴳⵡⴰ)

ⵜⵉⵣⵉ ⵡⴻⵣⵣⵓ, 05 ⵎⴰⵢⵓ 2015 – ⵜⴰⵎⴻⵀⵍⴰ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵜⵥⴻⴳⵡⴰ ⵍⴰ ⵜⴻⵙⵙⴻⴼⵔⴰⵢ ⴰⴷ ⵜⴻⵇⵇⴻⵍ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵇⴷⴰⵛ ⵉⴽⵓⴱⵟⵉⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⴻⵖⵙⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ ⵏ ⵜⵥⴻⴳⵡⴰ ⴷⴻⴳ ⵓⵇⴰⵍⴻⴱ ⵏ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵓⵃⴻⵣⵣⴻⴱ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⵖⵙⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵉⵣⵉ ⵡⴻⵣⵣⵓ ⵢⵉⵎⴹⴻⴱⴱⴻⵔ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ ⵏ ⵜⵎⴻⵀⵍⴰ-ⴰ, ⵎⵧⵀⴰⵎⴻⴷ ⵙⴻⴳⵀⵉⵔ ⵏⵧⵓⴰⵍ.

ⵎⴰⵙⵙ ⵏⵧⵓⴰⵍ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⵢⴰⴳⴻⵔ ⴰⴳⵔⴰⴽⴰⵍ ⵡⵉⵙ 3 ⵖⴻⴼ « ⵓⵙⵙⴻⴼⵔⴻⴽ ⴰⴷⵓⵎⴰⵏ ⵏ ⵜⵥⴻⴳⵡⴰ ⵏ ⵢⵉⴳⴳⵉ ⴷ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵏ ⵢⵉⴼⴻⵔⴽⵉ », ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵙⵙⴻⵇⴷⴻⵛ ⵏ ⵢⵉⴽⵓⴱⵟⵉⵔⴻⵏ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⵖⵙⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴳⴻⵏⵏⵉ ⵢⴻⵣⵎⴻⵔ « ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⴰ ⵏⴻⵖ ⵖⴻⴼ ⵣⵉⴽ ⵍⵃⴰⵍ », ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵉⵄⴰⵡⴻⵏ ⵡⴰⵢⴰ ⵡⵉⴷ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴻⵖⵙⴰⵢⴻⵏ ⵜⵉⵎⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⴽⴰⵍ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵉⴽⵓⴱⵟⵉⵔⴻⵏ-ⴰ ⴰⴷ ⵙⵙⴰⵡⴰⴹⴻⵏ ⴰⵎⴰ ⴷ ⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ, ⴰⵎⴰ ⴷ ⴰⵎⴰⵏ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵖⵙⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵜⴻⴱⴷⵓ.

ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴰⵢⴰ, ⵜⴰⵎⴻⵀⵍⴰ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵓⵃⵓⴷⴷⵓ ⴰⵖⴰⵔⵉⵎ ⵜⵓⵖ-ⴷ ⵢⴰⴳⵉ ⵉⴽⵓⴱⵟⵉⵔⴻⵏ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏ ⵙⵉⵏ ⵏⴻⵖ ⴽⵔⴰⴹ ⴰⴷ ⵜⵜⵡⴰⵙⵇⴻⴷⵛⴻⵏ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⵖⵙⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ ⵏ ⵜⵥⴻⴳⵡⴰ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵙⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⴰⵢⴰ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⴱⴷⴰ ⵜⵎⴻⵀⵍⴰ-ⴰ ⴰⵙⵙⵉⵍⴻⵖ ⵉ ⵢⵉⵏⴻⵀⵀⴰⵕⴻⵏ (ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏ ⵓⵍⴰ ⴷ ⵜⵉⵍⴰⵡⵉⵏ) ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ ⴰⴷ ⵙⵙⴻⵖⵙⵉⵏ ⵜⵉⵎⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⵓⴱⵄⵉⴷⴻⵏ ⵏⴻⵖ ⵡⵓⵖⵓⵔ ⵢⴻⵡⵄⴻⵕ ⴰⴷ ⴰⵡⴹⴻⵏ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵙⵙⴰⵡⴰⴹⴻⵏ ⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵓⵎⴽⴰⵏ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ, ⴰⴷ ⵙⵙⴰⵡⴰⴹⴻⵏ ⵉⵎⴻⵊⵔⴰⵃ ⵖⴻⵔ ⵢⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⵏ ⵓⴷⴰⵡⵉ ⵏⴻⵖ ⴰⴷ ⴷ-ⵙⵙⵓⴽⴽⵓⵙⴻⵏ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⵉⵎⵉⵀⴰⵡⴻⵏ.

ⵉⴽⵓⴱⵟⵉⵔⴻⵏ-ⴰ ⴰⴷ ⵄⴰⵡⵏⴻⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⴰⵢ ⵜⴻⵙⵄⴰ ⵢⴰⴳⵉ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⵖⵙⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵍⵇⴰⵄⴰ, ⴷ ⵡⵉⴷ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵍⵍⴰⵏⵜ 500 ⵏ ⵜⴻⴳⵔⴰⵡⵉⵏ ⵏ ⵜⴳⴻⵔⵎⴰⵏⵜ ⵜⵓⵄⵊⵉⵍⵜ ⴷ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵣⴷⴰⵖⴻⵏ ⵉⵅⴻⴷⴷⵎⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵓⵃⴻⵣⵣⴻⴱ ⵖⴻⴼ ⵜⵎⴻⵙ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙ ⵏⵧⵓⴰⵍ.

ⴰⵙⵙⴻⵇⴷⴻⵛ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⴳⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵖⵙⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵙ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ, ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴱⵟⴻⵍ ⵉⵎⵉ ⵉⵙⴰⴼⴰⴳⴻⵏ-ⴰ ⵃⵡⴰⵊⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵄⴻⵎⵎⵕⴻⵏ ⴰⵎⴰⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⵉⵡⴻⵙⵄⴰⵏⴻⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵍⵍⴰⵏ ⵡⴰⵎⴰⵏ. « ⵎⴰ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵜⵉⵣⵉ ⵡⴻⵣⵣⵓ ⵜⴻⵙⵄⴰ ⵓⴳⴳⵓⴳ ⵏ ⵜⴻⵇⵚⴻⴱⵜ ⴰⵢⵙⴻⴳ ⵣⴻⵎⵔⴻⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⴳⴻⵏ-ⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵄⴻⵎⵎⵕⴻⵏ ⴰⵎⴰⵏ, ⵜⵉⵡⵉⵍⴰⵢⵉⵏ ⵏⵉⴹⴻⵏ ⵓⵔ ⵙⵄⵉⵏⵜ ⴰⵔⴰ ⴰⵎⴽⴰⵏ ⴰⵎ ⵡⴰ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵢⴰ, ⴰⴷ ⵜⵜⵡⴰⵙⵇⴻⴷⵛⴻⵏ ⵢⵉⴽⵓⴱⵟⵉⵔⴻⵏ ⴰⵢ ⵉⵣⴻⵎⵔⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵄⴻⵎⵎⵕⴻⵏ 600 ⵏ ⵍⵍⵉⵜⵔⴰⵜ ⵏ ⵡⴰⵎⴰⵏ », ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴳⴰⵔⴰ ⵏ ⵡⴰⵡⴰⵍ-ⵏⵏⴻⵙ.