Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Anabaḍ yefka ttesriḥ i lebni n 35.000 n tnezduɣin n AADL
+
Mali: astenyi ass n ljemɛa n umtawa n talwit d umsuɣal ay d-yefrurin seg umciweṛ n Ldzayer Tamaneɣt
 +
 
 
   
 
   
LezZAYER TAMANEƔT Anabaḍ yeqbel yiwen n wahil i lebni n 35.500 n tnezduɣin n ṣṣenf n lekra-assenzi n Tnegga taɣelnawt i usselhu d tneflit n tnezduɣt (AADL) akken ad ifak isenfaren n Tnegga-a deg wakud iwatan, ɣef wakken ay d-nettwaxebber ass n lexmis sɣur uɣlif n tnezduɣt, asseqɛed n temdint.
+
BAMAKO Idisan ay terza taluft deg Mali, anabaḍ d tegrawin tisertiyin-tiserdasiyin n ugafa, ad stenyin ass n ljemɛa deg yiwet n tfagla deg Bamako, Amtawa n talwit d umsuɣal deg Mali, d amtawa ay d-yefrurin seg ukala n umciweṛ n Ldzayer Tamaneɣt i lmend n ufaki n taluft ay iḥuzan tamurt-a.
 
   
 
   
Ɣef leḥsab n uɣlif-a, « Aseqqamu n Unabaḍ yemsegraw ass n laṛebɛa 13 Mayu, yerna yeqbel leɛqudat s umsefham i lmend n lebni n 35.500 n tnezduɣin n wahil ay yettwawekklen i AADL ».
+
Tafagla n ustenyi ad d-tili tameddit deg Wammas agraɣlan n yisaragen deg tmaneɣt n Mali, s uḥdaṛ n waṭas n yimḍebbren n tmura d tmagliwin d tuddsiwin tigraɣlanin.
 
   
 
   
Leɛqudat-a udfen, ɣef leḥsab n teɣbalut-a, deg uqaleb n ussefɛel n wahilen n AADL i lebni n 230.000 n tnezduɣin seg ujemmal n 630.000 ara yettwabnun deg wahil n semmus (5) n yiseggasen ay la d-yettilin imir-a.
+
Aselway n tegduda Abdelaziz Bouteflika ad yeḥdeṛ deg umkan-nnes uselway n Useqqamu n Uɣlan Abdelkader Bensalah wukud ara d-yeddu uneɣlaf n tɣawsiwin n uzɣar Ramtane Lamamra.
 
   
 
   
Dɣa yettwaddem uḥezzib-a i lmend n usseɛjel n ussefɛel n wahil n AADL akken ad d-yejwed deg wakud.
+
Iɣlanen Yeddukklen ad yeḥdeṛ s yisem-nsen Hervé Ladsous, iɣef n ugezdu n temhal n uḥraz n talwit.
 +
 +
Sdeffir yinawen n yimḍebbren n tmura d wid n tmagliwin, tafagla-a ad tfak s yinaw n yimḍebber n uselway n Mali, Ibrahim Boubacar Keita.
 +
 +
Astenyi n umtawa-a ad d-yili yiwen wass deffir ma twemmeṛ-it Tsemyuddest n yimussa n Uzawad (CMA) deg Ldzayer Tamaneɣt.
 +
 +
Amtawa-a wemmṛen-t yagi deg umezwaru n Meɣres anabaḍ d yimussa yettekkan deg tqaɛet n Ldzayer Tamaneɣt, meḥsub Amussu aɛṛab n Uzawad (MAA, ay yebḍan ɣef uneṣli-nni), Tasemyuddest i uɣref n Uzawad (CPA) d Tsemyuddest n yimussa d terniwin tiferfanin n uzbu (CM-FPR).

Tasiwelt n wass 15:13, 15 Mayu 2015

ⵎⴰⵍⵉ: ⴰⵙⵜⴻⵏⵢⵉ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵊⴻⵎⵄⴰ ⵏ ⵓⵎⵜⴰⵡⴰ ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⴷ ⵓⵎⵙⵓⵖⴰⵍ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴼⵔⵓⵔⵉⵏ ⵙⴻⴳ ⵓⵎⵛⵉⵡⴻⵕ ⵏ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ


ⴱⴰⵎⴰⴽⵧ – ⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵔⵣⴰ ⵜⴰⵍⵓⴼⵜ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵍⵉ, ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ ⴷ ⵜⴻⴳⵔⴰⵡⵉⵏ ⵜⵉⵙⴻⵔⵜⵉⵢⵉⵏ-ⵜⵉⵙⴻⵔⴷⴰⵙⵉⵢⵉⵏ ⵏ ⵓⴳⴰⴼⴰ, ⴰⴷ ⵙⵜⴻⵏⵢⵉⵏ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵊⴻⵎⵄⴰ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴼⴰⴳⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⴱⴰⵎⴰⴽⵧ, ⴰⵎⵜⴰⵡⴰ ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⴷ ⵓⵎⵙⵓⵖⴰⵍ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵍⵉ, ⴷ ⴰⵎⵜⴰⵡⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴼⵔⵓⵔⵉⵏ ⵙⴻⴳ ⵓⴽⴰⵍⴰ ⵏ ⵓⵎⵛⵉⵡⴻⵕ ⵏ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⴼⴰⴽⵉ ⵏ ⵜⴰⵍⵓⴼⵜ ⴰⵢ ⵉⵃⵓⵣⴰⵏ ⵜⴰⵎⵓⵔⵜ-ⴰ.

ⵜⴰⴼⴰⴳⵍⴰ ⵏ ⵓⵙⵜⴻⵏⵢⵉ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵉⵍⵉ ⵜⴰⵎⴻⴷⴷⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵎⵎⴰⵙ ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵔⴰⴳⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵏ ⵎⴰⵍⵉ, ⵙ ⵓⵃⴷⴰⵕ ⵏ ⵡⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵢⵉⵎⴹⴻⴱⴱⵔⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⴷ ⵜⵎⴰⴳⵍⵉⵡⵉⵏ ⴷ ⵜⵓⴷⴷⵙⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏⵉⵏ.

ⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⵜⴻⴳⴷⵓⴷⴰ ⴰⴱⴷⴻⵍⴰⵣⵉⵣ ⴱⵧⵓⵜⴻⴼⵍⵉⴽⴰ ⴰⴷ ⵢⴻⵃⴷⴻⵕ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴽⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⵓⵙⴻⵇⵇⴰⵎⵓ ⵏ ⵓⵖⵍⴰⵏ ⴰⴱⴷⴻⵍⴽⴰⴷⴻⵔ ⴱⴻⵏⵙⴰⵍⴰⵀ ⵡⵓⴽⵓⴷ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⴻⴷⴷⵓ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵓⵣⵖⴰⵔ ⵔⴰⵎⵜⴰⵏⴻ ⵍⴰⵎⴰⵎⵔⴰ.

ⵉⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵃⴷⴻⵕ ⵙ ⵢⵉⵙⴻⵎ-ⵏⵙⴻⵏ ⵀⴻⵔⵠé ⵍⴰⴷⵙⵧⵓⵙ, ⵉⵖⴻⴼ ⵏ ⵓⴳⴻⵣⴷⵓ ⵏ ⵜⴻⵎⵀⴰⵍ ⵏ ⵓⵃⵔⴰⵣ ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ.

ⵙⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵢⵉⵏⴰⵡⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⵎⴹⴻⴱⴱⵔⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⴷ ⵡⵉⴷ ⵏ ⵜⵎⴰⴳⵍⵉⵡⵉⵏ, ⵜⴰⴼⴰⴳⵍⴰ-ⴰ ⴰⴷ ⵜⴼⴰⴽ ⵙ ⵢⵉⵏⴰⵡ ⵏ ⵢⵉⵎⴹⴻⴱⴱⴻⵔ ⵏ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⵎⴰⵍⵉ, ⵉⴱⵔⴰⵀⵉⵎ ⴱⵧⵓⴱⴰⵛⴰⵔ ⴽⴻⵉⵜⴰ.

ⴰⵙⵜⴻⵏⵢⵉ ⵏ ⵓⵎⵜⴰⵡⴰ-ⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵡⴰⵙⵙ ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵎⴰ ⵜⵡⴻⵎⵎⴻⵕ-ⵉⵜ ⵜⵙⴻⵎⵢⵓⴷⴷⴻⵙⵜ ⵏ ⵢⵉⵎⵓⵙⵙⴰ ⵏ ⵓⵣⴰⵡⴰⴷ (ⵛⵎⴰ) ⴷⴻⴳ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ.

ⴰⵎⵜⴰⵡⴰ-ⴰ ⵡⴻⵎⵎⵕⴻⵏ-ⵜ ⵢⴰⴳⵉ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ ⵏ ⵎⴻⵖⵔⴻⵙ ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ ⴷ ⵢⵉⵎⵓⵙⵙⴰ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵇⴰⵄⴻⵜ ⵏ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ, ⵎⴻⵃⵙⵓⴱ ⴰⵎⵓⵙⵙⵓ ⴰⵄⵕⴰⴱ ⵏ ⵓⵣⴰⵡⴰⴷ (ⵎⴰⴰ, ⴰⵢ ⵢⴻⴱⴹⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵓⵏⴻⵚⵍⵉ-ⵏⵏⵉ), ⵜⴰⵙⴻⵎⵢⵓⴷⴷⴻⵙⵜ ⵉ ⵓⵖⵔⴻⴼ ⵏ ⵓⵣⴰⵡⴰⴷ (ⵛⵒⴰ) ⴷ ⵜⵙⴻⵎⵢⵓⴷⴷⴻⵙⵜ ⵏ ⵢⵉⵎⵓⵙⵙⴰ ⴷ ⵜⴻⵔⵏⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⴼⴻⵔⴼⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵓⵣⴱⵓ (ⵛⵎ-ⴼⵒⵔ).