Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Timetniwin msefraqent d waḍu yegder ɣef ugafa n tmurt seg wass n lḥedd (leḥwal n tejnut)
+
Qsenṭina: assenqes n yidrimen n tɣiwanin ɣef lǧal n lqella n uṣerref-nsen
  
LEZZAYER Had ẓerent twilayin tiftisin deg uswir aɣelnaw s lexṣuṣ twilayin iqerben ɣef tiftisin seg, wass n lḥedd, teyyita n tmetniwin msefraqent s waḍu yegder. Way ɣef lehsab n ddiwan aɣelaw n leḥwal n tejnut.
+
QSENṬINA Yenna-d umaru amatu n twilayt n Qsenṭina, Abdelkhalek Sayouda, dakken ad sneqsen idrimen ay yettwafraqen ɣef tɣiwanin n Qsenṭina deg 2016 imi tiɣiwanin ur la ttṣerrifent ara akk ayen ay asent-yettwaferqen.
  
Aren i ibeyyen belli twilayin, yellan ahen-ttut lgerret, seg wass n lḥed, ɣef tamert n setta tameddit (18.00t) ɣer uzgen n, wass n letnin. U nehentin d Tlemsan d Sidi Belɛebbas d Ɛin Tmuccent d Wehran d Mustaɣanem d Clef d Ɛin Dafla. Ma yella d nnisbet n temtna h ad d ttaweḍ ɣer ugar n 40 mlm.
+
Deg yiwet n tseɣrut (taṣriḥ) ay d-iga i Tnegga n Yisalan n Lezzayer deffir yiwen n useqqamu n tɣiwant ay d-yellan ɣef ussukku n tiṭ ɣef wahilen n usnefli (tanmiya) n tɣiwanen n Ibn Zeyyad d Messaoud-Boudjeriou, yenna-d dakken aseggas-a, snat-a n tɣiwanin fkan-asent tajellabt n 36 n yimelyunen n yidinaṛen.
  
Aren i tweḍḍḥen-d isallen belli lgerret ad d t-fat, ass n letnin, ɣef tamert n (12.00t) ɣer twilayin Tipaza,
+
Tajellabt-a « ur izaden ara » tella-d d « tamqasit » i 12-nni n tɣiwanin n Qsenṭina ur yesqedcen ara idrimen ay asent-yettwaferqen.
  
Lezzayer, Bumerdas, Blida, Mdeyya, Tubwirt, Tizi-wezzu, Bgayt, Jijel, Skikda d ugafa n Stif. Mani h ad d t-fat lgerret-aya, ass n ttlati tameddit, ɣef tamert n setta n tmeddit (18.00t). Ma yella d nnisbet n temtna h ad d ttaweḍ ɣer ugar n 70 mlm.Libya tezder deg urway seg wasmi ay yeɣli unhil (niḍam) aqbur n Maamar El-Gueddafi deg 2011.
+
Ugar n 80% seg yidrimen ay yettunefken i tɣiwanin n twilayt n Qsenṭina deg 2015 ur ttwasqedcen ara, ɣef wakken ay d-yenna Mass Sayouda, ay d-igren tiɣri i yimasayen (mas’ulin) ay terza temsalt akken ad ɛawden leḥsab yerna ad gen ayen ay la ttṛajun yimezdaɣen seg-sen.
 +
 
 +
Nnig waya, yenna-d umasay-a dakken ur yessefk ara ad qqimen yimelyunen n yidinaṛen deg lxeznat n tɣiwanin yerna ur ttwaṣerrafen ara i usnefli ɣef lǧal n « tsekkirin tideblanin » (iǧra’at idariyya), yerna iwekked-d dakken seg-a d asawen, tadbelt ur tettɛawad ara ad teɛdeṛ tiɣiwanin ur ixeddmen ara kra izaden s yidrimen ay asent-yettunefken.

Tasiwelt n wass 14:02, 15 Furar 2016

ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ: ⴰⵙⵙⴻⵏⵇⴻⵙ ⵏ ⵢⵉⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵖⴻⴼ ⵍⴵⴰⵍ ⵏ ⵍⵇⴻⵍⵍⴰ ⵏ ⵓⵚⴻⵔⵔⴻⴼ-ⵏⵙⴻⵏ

ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ – ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵎⴰⵔⵓ ⴰⵎⴰⵜⵓ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ, ⴰⴱⴷⴻⵍⴽⵀⴰⵍⴻⴽ ⵙⴰⵢⵧⵓⴷⴰ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵙⵏⴻⵇⵙⴻⵏ ⵉⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴼⵔⴰⵇⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ ⴷⴻⴳ 2016 ⵉⵎⵉ ⵜⵉⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵓⵔ ⵍⴰ ⵜⵜⵚⴻⵔⵔⵉⴼⴻⵏⵜ ⴰⵔⴰ ⴰⴽⴽ ⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵙⴻⵏⵜ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴼⴻⵔⵇⴻⵏ.

ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵙⴻⵖⵔⵓⵜ (ⵜⴰⵚⵔⵉⵃ) ⴰⵢ ⴷ-ⵉⴳⴰ ⵉ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵏ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⴻⵇⵇⴰⵎⵓ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵓⵙⵙⵓⴽⴽⵓ ⵏ ⵜⵉⵟ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵀⵉⵍⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵏⴻⴼⵍⵉ (ⵜⴰⵏⵎⵉⵢⴰ) ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⴻⵏ ⵏ ⵉⴱⵏ ⵣⴻⵢⵢⴰⴷ ⴷ ⵎⴻⵙⵙⴰⵧⵓⴷ-ⴱⵧⵓⴷⵊⴻⵔⵉⵧⵓ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⴰ, ⵙⵏⴰⵜ-ⴰ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⴼⴽⴰⵏ-ⴰⵙⴻⵏⵜ ⵜⴰⵊⴻⵍⵍⴰⴱⵜ ⵏ 36 ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵍⵢⵓⵏⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⴷⵉⵏⴰⵕⴻⵏ.

ⵜⴰⵊⴻⵍⵍⴰⴱⵜ-ⴰ « ⵓⵔ ⵉⵣⴰⴷⴻⵏ ⴰⵔⴰ » ⵜⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⴷ « ⵜⴰⵎⵇⴰⵙⵉⵜ » ⵉ 12-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ ⵓⵔ ⵢⴻⵙⵇⴻⴷⵛⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵉⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵙⴻⵏⵜ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴼⴻⵔⵇⴻⵏ.

ⵓⴳⴰⵔ ⵏ 80% ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵓⵏⴻⴼⴽⴻⵏ ⵉ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ ⴷⴻⴳ 2015 ⵓⵔ ⵜⵜⵡⴰⵙⵇⴻⴷⵛⴻⵏ ⴰⵔⴰ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙ ⵙⴰⵢⵧⵓⴷⴰ, ⴰⵢ ⴷ-ⵉⴳⵔⴻⵏ ⵜⵉⵖⵔⵉ ⵉ ⵢⵉⵎⴰⵙⴰⵢⴻⵏ (ⵎⴰⵙ’ⵓⵍⵉⵏ) ⴰⵢ ⵜⴻⵔⵣⴰ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵄⴰⵡⴷⴻⵏ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⴳⴻⵏ ⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵍⴰ ⵜⵜⵕⴰⵊⵓⵏ ⵢⵉⵎⴻⵣⴷⴰⵖⴻⵏ ⵙⴻⴳ-ⵙⴻⵏ.

ⵏⵏⵉⴳ ⵡⴰⵢⴰ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵎⴰⵙⴰⵢ-ⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵓⵔ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⵔⴰ ⴰⴷ ⵇⵇⵉⵎⴻⵏ ⵢⵉⵎⴻⵍⵢⵓⵏⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⴷⵉⵏⴰⵕⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⵅⴻⵣⵏⴰⵜ ⵏ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵓⵔ ⵜⵜⵡⴰⵚⴻⵔⵔⴰⴼⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵉ ⵓⵙⵏⴻⴼⵍⵉ ⵖⴻⴼ ⵍⴵⴰⵍ ⵏ « ⵜⵙⴻⴽⴽⵉⵔⵉⵏ ⵜⵉⴷⴻⴱⵍⴰⵏⵉⵏ » (ⵉⴵⵔⴰ’ⴰⵜ ⵉⴷⴰⵔⵉⵢⵢⴰ), ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵙⴻⴳ-ⴰ ⴷ ⴰⵙⴰⵡⴻⵏ, ⵜⴰⴷⴱⴻⵍⵜ ⵓⵔ ⵜⴻⵜⵜⵄⴰⵡⴰⴷ ⴰⵔⴰ ⴰⴷ ⵜⴻⵄⴷⴻⵕ ⵜⵉⵖⵉⵡⴰⵏⵉⵏ ⵓⵔ ⵉⵅⴻⴷⴷⵎⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⴽⵔⴰ ⵉⵣⴰⴷⴻⵏ ⵙ ⵢⵉⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵙⴻⵏⵜ-ⵢⴻⵜⵜⵓⵏⴻⴼⴽⴻⵏ.