Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Asaru « Maintenant ils peuvent venir » n Salem Ibrahimi yerbeḥ arraz ameqqṛan n umehrajan « kusmurama » deg i Narwij
+
Kateb Yacine yugem-d seg umezgun agrigi akken ad d-yesban amezgun adzayri
  
Trundhayem (Narwij)- Yerbeḥ usaru n tenfust azegrar « Maintenant ils peuvent venir » (tanfust n yiḍan yiɣeggalen) n umsergi, Salem Ibrahimi, arraz ameqqṛan n umehrajan n ssinima amaḍlan «kusmurama». Yellan mmiren ussan-nnes deg i, Trundhayem (ammas n Narwij). Way ɣef leḥsab n tɣamsa tanarwijit.
+
GALMA– Nnan-d yemttekkiyen deg yiwen n wenmager agraɣlan ɣef tmeddurt d uxeddim n Kateb Yacine, ass n lḥedd, dakken ameskar-a yugem-d seg umezgun agrigi aqbur akken ad d-yessuffeɣ amezgun adzayri seg tzeqqa akken ad t-yessen wegdud s umata.
  
Asaru –aya azegrar amezwaru n, Salem Abrahimi, yerbeḥ arraz « New DirectorsAward », n (imsergeyen itraren ). Yellan usin-d seg i 20 n tmura, u refden azal n 11 n yisura. Ma yella d amahil n, Salem Ibrahim, yettwaxedem asegga n 2015, u yettawaḍ wakud-nnes ɣer 95 n tezdadin. U netta d lintaj jar n, Lezzayer d Fransa.
+
Patrick Strasser, n tesdawit n Vienna (Tutrict) yenna-d dakken Kateb yesseqdec « tatwilt n tamellila » yellan tettwassen deg umezgun aqbur akken ad d-iḥaz agdud s umata yernu ad d-yessken, deg umezgun-nnes, iɣeblan d leɣbinat n wegdud-a. 
 +
 
 +
S waya, yesseqdec Kateb ccna d ccḍeḥ d wewliwel akken ad yefk tudert i umezdun-nnes, ɣef wakken ay d-yenna wesdawan-a. Iban-d waya i tikkelt tamezwarut deg tmezgunt n « Tafekka umi d-zzin » (Le cadavre encerclé) ay d-uraren i tikkelt tamezwarut deg 1958 deg Bruxelles (Biljik).
 +
 
 +
Yenna-d daɣ wesdawan-a dakken tamellila deg tmezgunin n Kateb Yacine tban-d daɣ mliḥ deg tmezgunin n « Asigna n wawwu », « Tameṭṭut taweḥcit » d « Aɣebbar n tegzi ».
 +
 
 +
Mass Strasser yenna-d daɣ dakken Kateb Yacine iga ussisen (maǧhudat) akken ad d-yessiweḍ amezgun ɣer wezniq, ɣer usarir (malɛab) d yemṛaḥen akken ad yettwassen ugar.

Tasiwelt n wass 13:59, 21 Meɣres 2016

ⴽⴰⵜⴻⴱ ⵢⴰⵛⵉⵏⴻ ⵢⵓⴳⴻⵎ-ⴷ ⵙⴻⴳ ⵓⵎⴻⵣⴳⵓⵏ ⴰⴳⵔⵉⴳⵉ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵙⴱⴰⵏ ⴰⵎⴻⵣⴳⵓⵏ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ

ⴳⴰⵍⵎⴰ– ⵏⵏⴰⵏ-ⴷ ⵢⴻⵎⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵏⵎⴰⴳⴻⵔ ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵜⵎⴻⴷⴷⵓⵔⵜ ⴷ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⵏ ⴽⴰⵜⴻⴱ ⵢⴰⵛⵉⵏⴻ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵃⴻⴷⴷ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵎⴻⵙⴽⴰⵔ-ⴰ ⵢⵓⴳⴻⵎ-ⴷ ⵙⴻⴳ ⵓⵎⴻⵣⴳⵓⵏ ⴰⴳⵔⵉⴳⵉ ⴰⵇⴱⵓⵔ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⴼⴼⴻⵖ ⴰⵎⴻⵣⴳⵓⵏ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⵙⴻⴳ ⵜⵣⴻⵇⵇⴰ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜ-ⵢⴻⵙⵙⴻⵏ ⵡⴻⴳⴷⵓⴷ ⵙ ⵓⵎⴰⵜⴰ.

ⵒⴰⵜⵔⵉⵛⴽ ⵙⵜⵔⴰⵙⵙⴻⵔ, ⵏ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⵠⵉⴻⵏⵏⴰ (ⵜⵓⵜⵔⵉⵛⵜ) ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴽⴰⵜⴻⴱ ⵢⴻⵙⵙⴻⵇⴷⴻⵛ « ⵜⴰⵜⵡⵉⵍⵜ ⵏ ⵜⴰⵎⴻⵍⵍⵉⵍⴰ » ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵜⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴻⵣⴳⵓⵏ ⴰⵇⴱⵓⵔ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵃⴰⵣ ⴰⴳⴷⵓⴷ ⵙ ⵓⵎⴰⵜⴰ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⴽⴻⵏ, ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴻⵣⴳⵓⵏ-ⵏⵏⴻⵙ, ⵉⵖⴻⴱⵍⴰⵏ ⴷ ⵍⴻⵖⴱⵉⵏⴰⵜ ⵏ ⵡⴻⴳⴷⵓⴷ-ⴰ.

ⵙ ⵡⴰⵢⴰ, ⵢⴻⵙⵙⴻⵇⴷⴻⵛ ⴽⴰⵜⴻⴱ ⵛⵛⵏⴰ ⴷ ⵛⵛⴹⴻⵃ ⴷ ⵡⴻⵡⵍⵉⵡⴻⵍ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⴼⴽ ⵜⵓⴷⴻⵔⵜ ⵉ ⵓⵎⴻⵣⴷⵓⵏ-ⵏⵏⴻⵙ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵡⴻⵙⴷⴰⵡⴰⵏ-ⴰ. ⵉⴱⴰⵏ-ⴷ ⵡⴰⵢⴰ ⵉ ⵜⵉⴽⴽⴻⵍⵜ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴻⵣⴳⵓⵏⵜ ⵏ « ⵜⴰⴼⴻⴽⴽⴰ ⵓⵎⵉ ⴷ-ⵣⵣⵉⵏ » (ⵍⴻ ⵛⴰⴷⴰⵠⵔⴻ ⴻⵏⵛⴻⵔⵛⵍé) ⴰⵢ ⴷ-ⵓⵔⴰⵔⴻⵏ ⵉ ⵜⵉⴽⴽⴻⵍⵜ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⴷⴻⴳ 1958 ⴷⴻⴳ ⴱⵔⵓⵅⴻⵍⵍⴻⵙ (ⴱⵉⵍⵊⵉⴽ).

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⵡⴻⵙⴷⴰⵡⴰⵏ-ⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴰⵎⴻⵍⵍⵉⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴻⵣⴳⵓⵏⵉⵏ ⵏ ⴽⴰⵜⴻⴱ ⵢⴰⵛⵉⵏⴻ ⵜⴱⴰⵏ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⵎⵍⵉⵃ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴻⵣⴳⵓⵏⵉⵏ ⵏ « ⴰⵙⵉⴳⵏⴰ ⵏ ⵡⴰⵡⵡⵓ », « ⵜⴰⵎⴻⵟⵟⵓⵜ ⵜⴰⵡⴻⵃⵛⵉⵜ » ⴷ « ⴰⵖⴻⴱⴱⴰⵔ ⵏ ⵜⴻⴳⵣⵉ ».

ⵎⴰⵙⵙ ⵙⵜⵔⴰⵙⵙⴻⵔ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴽⴰⵜⴻⴱ ⵢⴰⵛⵉⵏⴻ ⵉⴳⴰ ⵓⵙⵙⵉⵙⴻⵏ (ⵎⴰⴵⵀⵓⴷⴰⵜ) ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵉⵡⴻⴹ ⴰⵎⴻⵣⴳⵓⵏ ⵖⴻⵔ ⵡⴻⵣⵏⵉⵇ, ⵖⴻⵔ ⵓⵙⴰⵔⵉⵔ (ⵎⴰⵍⵄⴰⴱ) ⴷ ⵢⴻⵎⵕⴰⵃⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⴻⵏ ⵓⴳⴰⵔ.