Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman
Ajerriḍ 1: | Ajerriḍ 1: | ||
− | + | Tamenɣest: aḥuddu n twennaḍt yeḥwaǧ abgas n wakk tizemmar n twilayt (tiddukliwin) | |
− | + | TAMENƔEST - Grent-d tiɣri tiddukliwin d yigemmigen (faɛilin) n tmetti taɣarimt n twilayt n Tmenɣest akken ad mɛawanen akk yidisan ay terza temsalt i weḥbas n wezraɛ n tursaḍ deg tmaneɣt-a n Uhaggaṛ. | |
− | + | Tagnit-a tamecɣabt teccmet tugna tamerrayant (siyaḥiyya) n temdint n Tmenɣest, yernu tḍurr tawennaḍt-nnes. S waya, yessefk akk tizemmar tidiganin (maḥalliyya) ad ttekkint deg ussizdeg n twennaḍt, am wakken ay yessefk ad yegget ccɣel n wesḥulfu n medden d tuẓut n yedles n weḥraz n twennaḍt, ɣef wakken ay d-nnan wid ay d-yegren tiɣri. | |
− | + | Yenna-d uselway n tnarit (maktab) n twilayt n Tiddukla n Yilemẓiyen Aggagen (mutaqqafin), Abdelghani Medeb, dakken yessefk ad yettunefk wazal i lecɣal iqerben ɣer medden yernu d tiddukliwin ay yessefken ad gent aya s wemɛawen d wudusen d teṛmsin ay terza temsalt i ussizdeg n twennaḍt. | |
+ | |||
+ | Iwekked-d daɣ dakken yessefk ad d-yili ussetrer (ɛaṣrana) n ttawilat n ussizdeg n temdint akken ad d-yili ussizdeg akken iwata yernu ad neqsen waḍḍanen ay d-yettekken seg wammus n twennaḍt. | ||
+ | |||
+ | Ma d amasay (mas’ul) n yiwet n tnegga n tmerrit n Tmenɣest, Ahmed Hamdaoui, iwekked-d dakken yessefk ad d-yili wemɛawen i weḥraz n tugna tucbiḥt n tmaneɣt n Uhaggaṛ yettwassnen s tmerrit, ladɣa imi ammus d wexṣar n twennaḍt yezmer ad iḍurr tamerrit yellan d aḥric ayyes tettzuxxu temnaḍt-a. |
Tasiwelt n wass 15:14, 2 Mayu 2016
ⵜⴰⵎⴻⵏⵖⴻⵙⵜ: ⴰⵃⵓⴷⴷⵓ ⵏ ⵜⵡⴻⵏⵏⴰⴹⵜ ⵢⴻⵃⵡⴰⴵ ⴰⴱⴳⴰⵙ ⵏ ⵡⴰⴽⴽ ⵜⵉⵣⴻⵎⵎⴰⵔ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ (ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⵉⵡⵉⵏ)
ⵜⴰⵎⴻⵏƔⴻⵙⵜ - ⴳⵔⴻⵏⵜ-ⴷ ⵜⵉⵖⵔⵉ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⵉⵡⵉⵏ ⴷ ⵢⵉⴳⴻⵎⵎⵉⴳⴻⵏ (ⴼⴰⵄⵉⵍⵉⵏ) ⵏ ⵜⵎⴻⵜⵜⵉ ⵜⴰⵖⴰⵔⵉⵎⵜ ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵜⵎⴻⵏⵖⴻⵙⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵎⵄⴰⵡⴰⵏⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⵢⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵔⵣⴰ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⵉ ⵡⴻⵃⴱⴰⵙ ⵏ ⵡⴻⵣⵔⴰⵄ ⵏ ⵜⵓⵔⵙⴰⴹ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴰⵏⴻⵖⵜ-ⴰ ⵏ ⵓⵀⴰⴳⴳⴰⵕ.
ⵜⴰⴳⵏⵉⵜ-ⴰ ⵜⴰⵎⴻⵛⵖⴰⴱⵜ ⵜⴻⵛⵛⵎⴻⵜ ⵜⵓⴳⵏⴰ ⵜⴰⵎⴻⵔⵔⴰⵢⴰⵏⵜ (ⵙⵉⵢⴰⵃⵉⵢⵢⴰ) ⵏ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵜⵎⴻⵏⵖⴻⵙⵜ, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵜⴹⵓⵔⵔ ⵜⴰⵡⴻⵏⵏⴰⴹⵜ-ⵏⵏⴻⵙ. ⵙ ⵡⴰⵢⴰ, ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴽⴽ ⵜⵉⵣⴻⵎⵎⴰⵔ ⵜⵉⴷⵉⴳⴰⵏⵉⵏ (ⵎⴰⵃⴰⵍⵍⵉⵢⵢⴰ) ⴰⴷ ⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵏⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⵉⵣⴷⴻⴳ ⵏ ⵜⵡⴻⵏⵏⴰⴹⵜ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵢⴻⴳⴳⴻⵜ ⵛⵛⵖⴻⵍ ⵏ ⵡⴻⵙⵃⵓⵍⴼⵓ ⵏ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ ⴷ ⵜⵓⵥⵓⵜ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⴻⵙ ⵏ ⵡⴻⵃⵔⴰⵣ ⵏ ⵜⵡⴻⵏⵏⴰⴹⵜ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⵡⵉⴷ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴳⵔⴻⵏ ⵜⵉⵖⵔⵉ.
ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⵜⵏⴰⵔⵉⵜ (ⵎⴰⴽⵜⴰⴱ) ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⴰ ⵏ ⵢⵉⵍⴻⵎⵥⵉⵢⴻⵏ ⴰⴳⴳⴰⴳⴻⵏ (ⵎⵓⵜⴰⵇⵇⴰⴼⵉⵏ), ⴰⴱⴷⴻⵍⴳⵀⴰⵏⵉ ⵎⴻⴷⴻⴱ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵢⴻⵜⵜⵓⵏⴻⴼⴽ ⵡⴰⵣⴰⵍ ⵉ ⵍⴻⵛⵖⴰⵍ ⵉⵇⴻⵔⴱⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴷ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⵉⵡⵉⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴳⴻⵏⵜ ⴰⵢⴰ ⵙ ⵡⴻⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⴷ ⵡⵓⴷⵓⵙⴻⵏ ⴷ ⵜⴻⵕⵎⵙⵉⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵔⵣⴰ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⵉ ⵓⵙⵙⵉⵣⴷⴻⴳ ⵏ ⵜⵡⴻⵏⵏⴰⴹⵜ.
ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵓⵙⵙⴻⵜⵔⴻⵔ (ⵄⴰⵚⵔⴰⵏⴰ) ⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵏ ⵓⵙⵙⵉⵣⴷⴻⴳ ⵏ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵓⵙⵙⵉⵣⴷⴻⴳ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵉⵡⴰⵜⴰ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴰⴷ ⵏⴻⵇⵙⴻⵏ ⵡⴰⴹⴹⴰⵏⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵎⵎⵓⵙ ⵏ ⵜⵡⴻⵏⵏⴰⴹⵜ.
ⵎⴰ ⴷ ⴰⵎⴰⵙⴰⵢ (ⵎⴰⵙ’ⵓⵍ) ⵏ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰ ⵏ ⵜⵎⴻⵔⵔⵉⵜ ⵏ ⵜⵎⴻⵏⵖⴻⵙⵜ, ⴰⵀⵎⴻⴷ ⵀⴰⵎⴷⴰⵧⵓⵉ, ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵡⴻⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⵉ ⵡⴻⵃⵔⴰⵣ ⵏ ⵜⵓⴳⵏⴰ ⵜⵓⵛⴱⵉⵃⵜ ⵏ ⵜⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵏ ⵓⵀⴰⴳⴳⴰⵕ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⵏⴻⵏ ⵙ ⵜⵎⴻⵔⵔⵉⵜ, ⵍⴰⴷⵖⴰ ⵉⵎⵉ ⴰⵎⵎⵓⵙ ⴷ ⵡⴻⵅⵚⴰⵔ ⵏ ⵜⵡⴻⵏⵏⴰⴹⵜ ⵢⴻⵣⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⵉⴹⵓⵔⵔ ⵜⴰⵎⴻⵔⵔⵉⵜ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷ ⴰⵃⵔⵉⵛ ⴰⵢⵢⴻⵙ ⵜⴻⵜⵜⵣⵓⵅⵅⵓ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ-ⴰ.