Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Tadzayrit n Waman n Ɛennaba: axeddim d teṛmisin n yilemẓiyen
+
Ugar n 900 n yimeggiyen n ussefqed deg leswaq n yiceḍḍiḍen d temẓidin deg Lezzayer Tamaneɣt
 +
 
 +
LEZZAYER TAMANEɣT – Ugar n 900 n yimeggiyen (aɛwan) ay tessebges Tmehla n Tnezzut (tiǧara) n twilayt n Lezzayer i ussefqed n ssuq n yiceḍḍiden, irkasen d yilellac aydeg d-tettili tnezzut tameqrant deg wussan ineggura n Remḍan. 
 
   
 
   
ƐENNABA – Tger-d tiɣri, teṛmist (carika) n Tdzayrit n Waman n Ɛennaba, i teṛmisin n yilemẓiyen ay d-yennulfan s ttawil n ANSEJ d CNAC akken ad ssersent 18.000 n yiḥessaben n waman deg yexxamen n yimezdaɣen n twilayt-a, ɣef wakken ay aɣ-d-txebber teṛmist-a ass n laṛebɛa.
+
Yenna-aɣ-d yiɣef n umeẓlu (maṣlaḥa) n tɣara d yimenɣi mgal wedɣal, Abdelwahab Herkas, dakken « imeggiyen n ussefqed ssugguten, deg dduṛt-a taneggarut n wayyur n Remḍan, tuffɣiwin-nsen ɣer leswaq n yiceḍḍiḍen, n yerkasen d yilellac, war ma ttun, tiḥuna yesnuzuyen ifarisen n ussuder (istihlak) ameqran, ladɣa ifarisen n temẓidin ayɣef yegget ussuter deg tallit-a ».
 
   
 
   
Yella-d waya i lmend n wesmal (tarqiya) d wesnefli n uwekkel n uxeddim d ussebɣes d uɛawen n teṛmisin timeẓyanin ay d-yennulfan s ttawilat n lemɛawna n yilemẓiyen, ɣef wakken ay d-ixebber yiwen n welɣu (bayan) n Tdzayrit n Waman.
+
Deg wayen yerzan imsektayen ay d-gren deg leḥsab i ussefqed n yiceḍḍiḍen, yenna-d dakken yessefk ad ilin yiceḍḍiden yettnuzun sɛan tameṛka, ccac-nsen ad yili yelha yernu ttqadaren tigna (maɛayir) titwilanin, am wakken ay d-yenna dakken lemmer ur iseɛɛu uceḍḍiḍ tameṛka, aya ad yili d ttbut dakken ur iquder lqanun.
 
   
 
   
Tenna-d daɣ teṛmist-a dakken iswi n usenfar n ussersi n yiḥessaben n waman netta d asseṛced n usseqdec n waman d yimenɣi mgal ussefsed-nsen, am wakken ay tebɣa daɣ teṛmist-a ad tesselhu imeẓla (xadamat) n wefraq n waman.  
+
Win ay la yesnuzuyen iceḍḍiḍen n tmeṛka ur yettwakelsen (musaǧǧala) ad teccetki fell-as tmehla n tnezzut, ɣef wakken ay d-yenna.
 
   
 
   
Ccɣel-a ad yeǧǧ taṛmist-a ad teḥkem mliḥ deg ussefrek (tasyirà) n waman d ussenqes n lexṣara-nsen.
+
Deg wayen yerzan ssuma n yiceḍḍiḍen n yigerdan, yenna-d Mass Herkas dakken tella tlelli deg tukci n ssumat yernu aya yeqqen ɣer ulugen n ussumer d ussuter, am wakken ay la ttnuzun deg ssuq yiceḍḍiḍen ay d-yettwaǧwen d wid ay d-yettwaxedmen deg tmurt.
+
Tigget (wiḥda) n Tdzayrit n Waman n Ɛennaba tferreq aman, s ujemmal, i 134.000 n yemnezdiyen (muctarikin), ɣef wakken ay d-yenna welɣu-a.
+

Tasiwelt n wass 13:26, 30 Yunyu 2016

ⵓⴳⴰⵔ ⵏ 900 ⵏ ⵢⵉⵎⴻⴳⴳⵉⵢⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴼⵇⴻⴷ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵙⵡⴰⵇ ⵏ ⵢⵉⵛⴻⴹⴹⵉⴹⴻⵏ ⴷ ⵜⴻⵎⵥⵉⴷⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⵓⴳⴰⵔ ⵏ 900 ⵏ ⵢⵉⵎⴻⴳⴳⵉⵢⴻⵏ (ⴰⵄⵡⴰⵏ) ⴰⵢ ⵜⴻⵙⵙⴻⴱⴳⴻⵙ ⵜⵎⴻⵀⵍⴰ ⵏ ⵜⵏⴻⵣⵣⵓⵜ (ⵜⵉⴵⴰⵔⴰ) ⵏ ⵜⵡⵉⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⴼⵇⴻⴷ ⵏ ⵙⵙⵓⵇ ⵏ ⵢⵉⵛⴻⴹⴹⵉⴷⴻⵏ, ⵉⵔⴽⴰⵙⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵍⴻⵍⵍⴰⵛ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴷ-ⵜⴻⵜⵜⵉⵍⵉ ⵜⵏⴻⵣⵣⵓⵜ ⵜⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏⵜ ⴷⴻⴳ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⵉⵏⴻⴳⴳⵓⵔⴰ ⵏ ⵔⴻⵎⴹⴰⵏ.

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴰⵖ-ⴷ ⵢⵉⵖⴻⴼ ⵏ ⵓⵎⴻⵥⵍⵓ (ⵎⴰⵚⵍⴰⵃⴰ) ⵏ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⴷ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵎⴳⴰⵍ ⵡⴻⴷⵖⴰⵍ, ⴰⴱⴷⴻⵍⵡⴰⵀⴰⴱ ⵀⴻⵔⴽⴰⵙ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ « ⵉⵎⴻⴳⴳⵉⵢⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴼⵇⴻⴷ ⵙⵙⵓⴳⴳⵓⵜⴻⵏ, ⴷⴻⴳ ⴷⴷⵓⵕⵜ-ⴰ ⵜⴰⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ ⵏ ⵔⴻⵎⴹⴰⵏ, ⵜⵓⴼⴼⵖⵉⵡⵉⵏ-ⵏⵙⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵍⴻⵙⵡⴰⵇ ⵏ ⵢⵉⵛⴻⴹⴹⵉⴹⴻⵏ, ⵏ ⵢⴻⵔⴽⴰⵙⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵍⴻⵍⵍⴰⵛ, ⵡⴰⵔ ⵎⴰ ⵜⵜⵓⵏ, ⵜⵉⵃⵓⵏⴰ ⵢⴻⵙⵏⵓⵣⵓⵢⴻⵏ ⵉⴼⴰⵔⵉⵙⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⵓⴷⴻⵔ (ⵉⵙⵜⵉⵀⵍⴰⴽ) ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ, ⵍⴰⴷⵖⴰ ⵉⴼⴰⵔⵉⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⵎⵥⵉⴷⵉⵏ ⴰⵢⵖⴻⴼ ⵢⴻⴳⴳⴻⵜ ⵓⵙⵙⵓⵜⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵜⴰⵍⵍⵉⵜ-ⴰ ».

ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵉⵎⵙⴻⴽⵜⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⴳⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⴼⵇⴻⴷ ⵏ ⵢⵉⵛⴻⴹⴹⵉⴹⴻⵏ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵉⵍⵉⵏ ⵢⵉⵛⴻⴹⴹⵉⴷⴻⵏ ⵢⴻⵜⵜⵏⵓⵣⵓⵏ ⵙⵄⴰⵏ ⵜⴰⵎⴻⵕⴽⴰ, ⵛⵛⴰⵛ-ⵏⵙⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⵢⴻⵍⵀⴰ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵜⵜⵇⴰⴷⴰⵔⴻⵏ ⵜⵉⴳⵏⴰ (ⵎⴰⵄⴰⵢⵉⵔ) ⵜⵉⵜⵡⵉⵍⴰⵏⵉⵏ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵍⴻⵎⵎⴻⵔ ⵓⵔ ⵉⵙⴻⵄⵄⵓ ⵓⵛⴻⴹⴹⵉⴹ ⵜⴰⵎⴻⵕⴽⴰ, ⴰⵢⴰ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⴷ ⵜⵜⴱⵓⵜ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵓⵔ ⵉⵇⵓⴷⴻⵔ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ.

ⵡⵉⵏ ⴰⵢ ⵍⴰ ⵢⴻⵙⵏⵓⵣⵓⵢⴻⵏ ⵉⵛⴻⴹⴹⵉⴹⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⴻⵕⴽⴰ ⵓⵔ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴽⴻⵍⵙⴻⵏ (ⵎⵓⵙⴰⴵⴵⴰⵍⴰ) ⴰⴷ ⵜⴻⵛⵛⴻⵜⴽⵉ ⴼⴻⵍⵍ-ⴰⵙ ⵜⵎⴻⵀⵍⴰ ⵏ ⵜⵏⴻⵣⵣⵓⵜ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ.

ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵙⵙⵓⵎⴰ ⵏ ⵢⵉⵛⴻⴹⴹⵉⴹⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⴳⴻⵔⴷⴰⵏ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⵀⴻⵔⴽⴰⵙ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴻⵍⵍⴰ ⵜⵍⴻⵍⵍⵉ ⴷⴻⴳ ⵜⵓⴽⵛⵉ ⵏ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴰⵢⴰ ⵢⴻⵇⵇⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵓⵍⵓⴳⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⵓⵎⴻⵔ ⴷ ⵓⵙⵙⵓⵜⴻⵔ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⵍⴰ ⵜⵜⵏⵓⵣⵓⵏ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵓⵇ ⵢⵉⵛⴻⴹⴹⵉⴹⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴵⵡⴻⵏ ⴷ ⵡⵉⴷ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵅⴻⴷⵎⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⵓⵔⵜ.