Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman
Ajerriḍ 1: | Ajerriḍ 1: | ||
− | + | Yemmut umaru Nabile Farès | |
− | LEZZAYER TAMANEɣT | + | LEZZAYER TAMANEɣT – Amaru akked umaslaḍ n tnefsit Nabile Farès, ameskar n ungal mucaɛen "l’Exil et le désarroi", yemmut ass n ttlata deg Paris (Fransa), deg leɛmer-is 76 n yiseggasen, i aɣ-d-sseddin ɣur umezrag azzayri, Ramdane Achab, i d-yessuɣlen ɣer Tmaziɣt yiwen seg yedlisen-is. |
− | + | Yudder-s tiɣbula d yekkan seg twacult-is, Mass Achab yesseddi-d dakken ‘’yemmut umaru deg yiwen n ṣṣbiṭar n temdint n Paris’’, yerna yenna-d dakken tanṭelt-is ad tili deg temdint n Marseille (Anẓul agmuḍan n tmurt n Fransa). Azemz ideg ara t-neṭṭlen mazal ur iban ara. | |
− | + | Ilul deg useggas n 1940 deg Skikda, Nabile Farès d mmi-s n Abderrahmane Farès, d aselway aqbur n Unabaḍ n leɛḍil deg useggas n 1962, seg newwi azarug-nneɣ. | |
+ | |||
+ | Seg yekfa almad-is deg tesnawit n Ben Ɛeknun (tiɣremt n Lezzayer), yelmed tafelsaft, tasnamdant akked tsekla deg tesdawit n Lezzayer. | ||
+ | |||
+ | Deg umgaru n uslelli aɣelnaw, yekki deg yisundiden mi yella deg tesnawit deg useggas n 1956 sakin yekcem deg Tirni n uslelli aɣelnaw (FLN). | ||
+ | |||
+ | Nabile Farès d aduktur deg tsekla, yesselmed tasekla deg Lezzayer akked Fransa deg tesdawit n Grenoble (Fransa). | ||
+ | |||
+ | Yura imagraden deg taɣult n tesleḍt n tnefsit i d-izergen deg Tesɣunt ‘’Chimères’’ akked ‘’la Revue du collège de psychanalystes’’. | ||
+ | |||
+ | D amaru, d amedyaz, d amedmi rnu-as d argaz n umezgun, Nabile Farès yessufeɣ-d ddeqs n yedlisen ideg llan kraḍ ssuɣlen-ten ɣer Tanglizit, "Un passager de l'Occident" (Tizrigin Seuil, 1971), "L'exil et le désarroi" (Maspero,1976) akked "Chant d'histoire et de vie pour des roses des sables" (L'Harmattan, 1978). | ||
+ | |||
+ | Deg useggas n 1970, yessufeɣ-d deg tezrigin Seuil ungal-is amezwaru "Yahia pas de chance", i d-yessuɣel ɣer tmaziɣt Achab Ramdane yeffeɣ-d ɣur tezrigin éponymes. |
Tasiwelt n wass 17:18, 30 Ɣuct 2016
ⵢⴻⵎⵎⵓⵜ ⵓⵎⴰⵔⵓ ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ
ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⴰⵎⴰⵔⵓ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵓⵎⴰⵙⵍⴰⴹ ⵏ ⵜⵏⴻⴼⵙⵉⵜ ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ, ⴰⵎⴻⵙⴽⴰⵔ ⵏ ⵓⵏⴳⴰⵍ ⵎⵓⵛⴰⵄⴻⵏ "ⵍ’ⴻⵅⵉⵍ ⴻⵜ ⵍⴻ ⴷéⵙⴰⵔⵔⵧⵉ", ⵢⴻⵎⵎⵓⵜ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⴷⴻⴳ ⵒⴰⵔⵉⵙ (ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ), ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵄⵎⴻⵔ-ⵉⵙ 76 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ, ⵉ ⴰⵖ-ⴷ-ⵙⵙⴻⴷⴷⵉⵏ ⵖⵓⵔ ⵓⵎⴻⵣⵔⴰⴳ ⴰⵣⵣⴰⵢⵔⵉ, ⵔⴰⵎⴷⴰⵏⴻ ⴰⵛⵀⴰⴱ, ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⵖⵍⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⴻⴷⵍⵉⵙⴻⵏ-ⵉⵙ.
ⵢⵓⴷⴷⴻⵔ-ⵙ ⵜⵉⵖⴱⵓⵍⴰ ⴷ ⵢⴻⴽⴽⴰⵏ ⵙⴻⴳ ⵜⵡⴰⵛⵓⵍⵜ-ⵉⵙ, ⵎⴰⵙⵙ ⴰⵛⵀⴰⴱ ⵢⴻⵙⵙⴻⴷⴷⵉ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ‘’ⵢⴻⵎⵎⵓⵜ ⵓⵎⴰⵔⵓ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵚⵚⴱⵉⵟⴰⵔ ⵏ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵒⴰⵔⵉⵙ’’, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴰⵏⵟⴻⵍⵜ-ⵉⵙ ⴰⴷ ⵜⵉⵍⵉ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵎⴰⵔⵙⴻⵉⵍⵍⴻ (ⴰⵏⵥⵓⵍ ⴰⴳⵎⵓⴹⴰⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵏ ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ). ⴰⵣⴻⵎⵣ ⵉⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⵜ-ⵏⴻⵟⵟⵍⴻⵏ ⵎⴰⵣⴰⵍ ⵓⵔ ⵉⴱⴰⵏ ⴰⵔⴰ.
ⵉⵍⵓⵍ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1940 ⴷⴻⴳ ⵙⴽⵉⴽⴷⴰ, ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ ⴷ ⵎⵎⵉ-ⵙ ⵏ ⴰⴱⴷⴻⵔⵔⴰⵀⵎⴰⵏⴻ ⴼⴰⵔèⵙ, ⴷ ⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⴰⵇⴱⵓⵔ ⵏ ⵓⵏⴰⴱⴰⴹ ⵏ ⵍⴻⵄⴹⵉⵍ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1962, ⵙⴻⴳ ⵏⴻⵡⵡⵉ ⴰⵣⴰⵔⵓⴳ-ⵏⵏⴻⵖ.
ⵙⴻⴳ ⵢⴻⴽⴼⴰ ⴰⵍⵎⴰⴷ-ⵉⵙ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⵏⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⴱⴻⵏ ⵄⴻⴽⵏⵓⵏ (ⵜⵉⵖⵔⴻⵎⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ), ⵢⴻⵍⵎⴻⴷ ⵜⴰⴼⴻⵍⵙⴰⴼⵜ, ⵜⴰⵙⵏⴰⵎⴷⴰⵏⵜ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵜⵙⴻⴽⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ.
ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴳⴰⵔⵓ ⵏ ⵓⵙⵍⴻⵍⵍⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ, ⵢⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵙⵓⵏⴷⵉⴷⴻⵏ ⵎⵉ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⵏⴰⵡⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1956 ⵙⴰⴽⵉⵏ ⵢⴻⴽⵛⴻⵎ ⴷⴻⴳ ⵜⵉⵔⵏⵉ ⵏ ⵓⵙⵍⴻⵍⵍⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ (ⴼⵍⵏ).
ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ ⴷ ⴰⴷⵓⴽⵜⵓⵔ ⴷⴻⴳ ⵜⵙⴻⴽⵍⴰ, ⵢⴻⵙⵙⴻⵍⵎⴻⴷ ⵜⴰⵙⴻⴽⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⴳⵔⴻⵏⵧⴱⵍⴻ (ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ).
ⵢⵓⵔⴰ ⵉⵎⴰⴳⵔⴰⴷⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴰⵖⵓⵍⵜ ⵏ ⵜⴻⵙⵍⴻⴹⵜ ⵏ ⵜⵏⴻⴼⵙⵉⵜ ⵉ ⴷ-ⵉⵣⴻⵔⴳⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⵖⵓⵏⵜ ‘’ⵛⵀⵉⵎèⵔⴻⵙ’’ ⴰⴽⴽⴻⴷ ‘’ⵍⴰ ⵔⴻⵠⵓⴻ ⴷⵓ ⵛⵧⵍⵍèⴳⴻ ⴷⴻ ⵒⵙⵢⵛⵀⴰⵏⴰⵍⵢⵙⵜⴻⵙ’’.
ⴷ ⴰⵎⴰⵔⵓ, ⴷ ⴰⵎⴻⴷⵢⴰⵣ, ⴷ ⴰⵎⴻⴷⵎⵉ ⵔⵏⵓ-ⴰⵙ ⴷ ⴰⵔⴳⴰⵣ ⵏ ⵓⵎⴻⵣⴳⵓⵏ, ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ ⵢⴻⵙⵙⵓⴼⴻⵖ-ⴷ ⴷⴷⴻⵇⵙ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⵉⵙⴻⵏ ⵉⴷⴻⴳ ⵍⵍⴰⵏ ⴽⵔⴰⴹ ⵙⵙⵓⵖⵍⴻⵏ-ⵜⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⴰⵏⴳⵍⵉⵣⵉⵜ, "ⵓⵏ ⵒⴰⵙⵙⴰⴳⴻⵔ ⴷⴻ ⵍ'ⵧⵛⵛⵉⴷⴻⵏⵜ" (ⵜⵉⵣⵔⵉⴳⵉⵏ ⵙⴻⵓⵉⵍ, 1971), "ⵍ'ⴻⵅⵉⵍ ⴻⵜ ⵍⴻ ⴷéⵙⴰⵔⵔⵧⵉ" (ⵎⴰⵙⵒⴻⵔⵧ,1976) ⴰⴽⴽⴻⴷ "ⵛⵀⴰⵏⵜ ⴷ'ⵀⵉⵙⵜⵧⵉⵔⴻ ⴻⵜ ⴷⴻ ⵠⵉⴻ ⵒⵧⵓⵔ ⴷⴻⵙ ⵔⵧⵙⴻⵙ ⴷⴻⵙ ⵙⴰⴱⵍⴻⵙ" (ⵍ'ⵀⴰⵔⵎⴰⵜⵜⴰⵏ, 1978).
ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1970, ⵢⴻⵙⵙⵓⴼⴻⵖ-ⴷ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵣⵔⵉⴳⵉⵏ ⵙⴻⵓⵉⵍ ⵓⵏⴳⴰⵍ-ⵉⵙ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ "ⵢⴰⵀⵉⴰ ⵒⴰⵙ ⴷⴻ ⵛⵀⴰⵏⵛⴻ", ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⵖⴻⵍ ⵖⴻⵔ ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⴰⵛⵀⴰⴱ ⵔⴰⵎⴷⴰⵏⴻ ⵢⴻⴼⴼⴻⵖ-ⴷ ⵖⵓⵔ ⵜⴻⵣⵔⵉⴳⵉⵏ éⵒⵧⵏⵢⵎⴻⵙ.