Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Aneɣlaf Amezwaru ad yerzu ass n larebɛa yiwet n tirzi n umahil ɣer twilayt n Sɛida
+
Yemmut umaru Nabile Farès
 
   
 
   
LEZZAYER  TAMANEɣT - Aneɣlaf Amezwaru, Abdelmalek Sellal ad yerzu ass n larebɛa yiwet n tirzi n umahil ɣer twilayt n Sɛida, i d-yenna yiwen n welɣu n yimeẓla n uneɣlaf Amezwaru.
+
LEZZAYER  TAMANEɣT – Amaru akked umaslaḍ n tnefsit Nabile Farès, ameskar n ungal mucaɛen "l’Exil et le désarroi", yemmut ass n ttlata deg Paris (Fransa), deg leɛmer-is 76 n yiseggasen, i aɣ-d-sseddin ɣur umezrag azzayri, Ramdane Achab, i d-yessuɣlen ɣer Tmaziɣt yiwen seg yedlisen-is.
 
   
 
   
Deg tirzi-a, yersen deg ukatar n useddu akked uḍfar n wahil n uselway n Tegduda, ‘’aneɣlaf Amezwaru ad yessekyed sani yessawweḍ wahil n usnefli n twilayt, ad yeẓẓunẓu ad yernu ad icir ddeqs n yisenfaren yerzan timetti akked tdamsa akken ad yesseǧhed igmuḍen iɣer ssawḍen akked useɣti n wayen ixuṣṣen’’, i d-tesseddi teɣbalut-nni.
+
Yudder-s tiɣbula d yekkan seg twacult-is, Mass Achab yesseddi-d dakken ‘’yemmut umaru deg yiwen n ṣṣbiṭar n temdint n Paris’’, yerna yenna-d dakken tanṭelt-is ad tili deg temdint n Marseille (Anẓul agmuḍan n tmurt n Fransa). Azemz ideg ara t-neṭṭlen mazal ur iban ara.
 
   
 
   
Ad trafeq Mass Sellal yiwet n tmagla taɣlifant, i terna tenna-d teɣbalut-nni.
+
Ilul deg useggas n 1940 deg Skikda, Nabile Farès d mmi-s n Abderrahmane Farès, d aselway aqbur n Unabaḍ n leɛḍil deg useggas n 1962, seg newwi azarug-nneɣ.
 +
 +
Seg yekfa almad-is deg tesnawit n Ben Ɛeknun (tiɣremt n Lezzayer), yelmed tafelsaft, tasnamdant akked tsekla deg tesdawit n Lezzayer.
 +
 +
Deg umgaru n uslelli aɣelnaw, yekki deg yisundiden mi yella deg tesnawit deg useggas n 1956 sakin yekcem deg Tirni n uslelli aɣelnaw (FLN).
 +
 +
Nabile Farès d aduktur deg tsekla, yesselmed tasekla deg Lezzayer akked Fransa deg tesdawit n Grenoble (Fransa).
 +
 +
Yura imagraden deg taɣult n tesleḍt n tnefsit i d-izergen deg Tesɣunt ‘’Chimères’’ akked ‘’la Revue du collège de psychanalystes’’.
 +
 +
D amaru, d amedyaz, d amedmi rnu-as d argaz n umezgun, Nabile Farès yessufeɣ-d ddeqs n yedlisen ideg llan kraḍ ssuɣlen-ten ɣer Tanglizit, "Un passager de l'Occident" (Tizrigin Seuil, 1971), "L'exil et le désarroi" (Maspero,1976) akked "Chant d'histoire et de vie pour des roses des sables" (L'Harmattan, 1978).
 +
 
 +
Deg useggas n 1970, yessufeɣ-d deg tezrigin Seuil ungal-is amezwaru "Yahia pas de chance", i d-yessuɣel ɣer tmaziɣt Achab Ramdane yeffeɣ-d ɣur tezrigin éponymes.

Tasiwelt n wass 17:18, 30 Ɣuct 2016

ⵢⴻⵎⵎⵓⵜ ⵓⵎⴰⵔⵓ ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⴰⵎⴰⵔⵓ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵓⵎⴰⵙⵍⴰⴹ ⵏ ⵜⵏⴻⴼⵙⵉⵜ ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ, ⴰⵎⴻⵙⴽⴰⵔ ⵏ ⵓⵏⴳⴰⵍ ⵎⵓⵛⴰⵄⴻⵏ "ⵍ’ⴻⵅⵉⵍ ⴻⵜ ⵍⴻ ⴷéⵙⴰⵔⵔⵧⵉ", ⵢⴻⵎⵎⵓⵜ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⴷⴻⴳ ⵒⴰⵔⵉⵙ (ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ), ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵄⵎⴻⵔ-ⵉⵙ 76 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ, ⵉ ⴰⵖ-ⴷ-ⵙⵙⴻⴷⴷⵉⵏ ⵖⵓⵔ ⵓⵎⴻⵣⵔⴰⴳ ⴰⵣⵣⴰⵢⵔⵉ, ⵔⴰⵎⴷⴰⵏⴻ ⴰⵛⵀⴰⴱ, ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⵖⵍⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⴻⴷⵍⵉⵙⴻⵏ-ⵉⵙ.

ⵢⵓⴷⴷⴻⵔ-ⵙ ⵜⵉⵖⴱⵓⵍⴰ ⴷ ⵢⴻⴽⴽⴰⵏ ⵙⴻⴳ ⵜⵡⴰⵛⵓⵍⵜ-ⵉⵙ, ⵎⴰⵙⵙ ⴰⵛⵀⴰⴱ ⵢⴻⵙⵙⴻⴷⴷⵉ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ‘’ⵢⴻⵎⵎⵓⵜ ⵓⵎⴰⵔⵓ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵚⵚⴱⵉⵟⴰⵔ ⵏ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵒⴰⵔⵉⵙ’’, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴰⵏⵟⴻⵍⵜ-ⵉⵙ ⴰⴷ ⵜⵉⵍⵉ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵎⴰⵔⵙⴻⵉⵍⵍⴻ (ⴰⵏⵥⵓⵍ ⴰⴳⵎⵓⴹⴰⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵏ ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ). ⴰⵣⴻⵎⵣ ⵉⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⵜ-ⵏⴻⵟⵟⵍⴻⵏ ⵎⴰⵣⴰⵍ ⵓⵔ ⵉⴱⴰⵏ ⴰⵔⴰ.

ⵉⵍⵓⵍ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1940 ⴷⴻⴳ ⵙⴽⵉⴽⴷⴰ, ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ ⴷ ⵎⵎⵉ-ⵙ ⵏ ⴰⴱⴷⴻⵔⵔⴰⵀⵎⴰⵏⴻ ⴼⴰⵔèⵙ, ⴷ ⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⴰⵇⴱⵓⵔ ⵏ ⵓⵏⴰⴱⴰⴹ ⵏ ⵍⴻⵄⴹⵉⵍ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1962, ⵙⴻⴳ ⵏⴻⵡⵡⵉ ⴰⵣⴰⵔⵓⴳ-ⵏⵏⴻⵖ.

ⵙⴻⴳ ⵢⴻⴽⴼⴰ ⴰⵍⵎⴰⴷ-ⵉⵙ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⵏⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⴱⴻⵏ ⵄⴻⴽⵏⵓⵏ (ⵜⵉⵖⵔⴻⵎⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ), ⵢⴻⵍⵎⴻⴷ ⵜⴰⴼⴻⵍⵙⴰⴼⵜ, ⵜⴰⵙⵏⴰⵎⴷⴰⵏⵜ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵜⵙⴻⴽⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ.

ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴳⴰⵔⵓ ⵏ ⵓⵙⵍⴻⵍⵍⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ, ⵢⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵙⵓⵏⴷⵉⴷⴻⵏ ⵎⵉ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⵏⴰⵡⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1956 ⵙⴰⴽⵉⵏ ⵢⴻⴽⵛⴻⵎ ⴷⴻⴳ ⵜⵉⵔⵏⵉ ⵏ ⵓⵙⵍⴻⵍⵍⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ (ⴼⵍⵏ).

ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ ⴷ ⴰⴷⵓⴽⵜⵓⵔ ⴷⴻⴳ ⵜⵙⴻⴽⵍⴰ, ⵢⴻⵙⵙⴻⵍⵎⴻⴷ ⵜⴰⵙⴻⴽⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⴳⵔⴻⵏⵧⴱⵍⴻ (ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ).

ⵢⵓⵔⴰ ⵉⵎⴰⴳⵔⴰⴷⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴰⵖⵓⵍⵜ ⵏ ⵜⴻⵙⵍⴻⴹⵜ ⵏ ⵜⵏⴻⴼⵙⵉⵜ ⵉ ⴷ-ⵉⵣⴻⵔⴳⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⵖⵓⵏⵜ ‘’ⵛⵀⵉⵎèⵔⴻⵙ’’ ⴰⴽⴽⴻⴷ ‘’ⵍⴰ ⵔⴻⵠⵓⴻ ⴷⵓ ⵛⵧⵍⵍèⴳⴻ ⴷⴻ ⵒⵙⵢⵛⵀⴰⵏⴰⵍⵢⵙⵜⴻⵙ’’.

ⴷ ⴰⵎⴰⵔⵓ, ⴷ ⴰⵎⴻⴷⵢⴰⵣ, ⴷ ⴰⵎⴻⴷⵎⵉ ⵔⵏⵓ-ⴰⵙ ⴷ ⴰⵔⴳⴰⵣ ⵏ ⵓⵎⴻⵣⴳⵓⵏ, ⵏⴰⴱⵉⵍⴻ ⴼⴰⵔèⵙ ⵢⴻⵙⵙⵓⴼⴻⵖ-ⴷ ⴷⴷⴻⵇⵙ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⵉⵙⴻⵏ ⵉⴷⴻⴳ ⵍⵍⴰⵏ ⴽⵔⴰⴹ ⵙⵙⵓⵖⵍⴻⵏ-ⵜⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⴰⵏⴳⵍⵉⵣⵉⵜ, "ⵓⵏ ⵒⴰⵙⵙⴰⴳⴻⵔ ⴷⴻ ⵍ'ⵧⵛⵛⵉⴷⴻⵏⵜ" (ⵜⵉⵣⵔⵉⴳⵉⵏ ⵙⴻⵓⵉⵍ, 1971), "ⵍ'ⴻⵅⵉⵍ ⴻⵜ ⵍⴻ ⴷéⵙⴰⵔⵔⵧⵉ" (ⵎⴰⵙⵒⴻⵔⵧ,1976) ⴰⴽⴽⴻⴷ "ⵛⵀⴰⵏⵜ ⴷ'ⵀⵉⵙⵜⵧⵉⵔⴻ ⴻⵜ ⴷⴻ ⵠⵉⴻ ⵒⵧⵓⵔ ⴷⴻⵙ ⵔⵧⵙⴻⵙ ⴷⴻⵙ ⵙⴰⴱⵍⴻⵙ" (ⵍ'ⵀⴰⵔⵎⴰⵜⵜⴰⵏ, 1978).

ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1970, ⵢⴻⵙⵙⵓⴼⴻⵖ-ⴷ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵣⵔⵉⴳⵉⵏ ⵙⴻⵓⵉⵍ ⵓⵏⴳⴰⵍ-ⵉⵙ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ "ⵢⴰⵀⵉⴰ ⵒⴰⵙ ⴷⴻ ⵛⵀⴰⵏⵛⴻ", ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⵖⴻⵍ ⵖⴻⵔ ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⴰⵛⵀⴰⴱ ⵔⴰⵎⴷⴰⵏⴻ ⵢⴻⴼⴼⴻⵖ-ⴷ ⵖⵓⵔ ⵜⴻⵣⵔⵉⴳⵉⵏ éⵒⵧⵏⵢⵎⴻⵙ.