Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman
Ajerriḍ 1: | Ajerriḍ 1: | ||
− | + | Tizi Wezzu: Ters-d s askasi tesnarrayt Tasensegmant deg uselmed n Tmaziɣt ɣur Boulifa | |
+ | |||
+ | TIZI WEZZU - Tasnarrayt tasensegmant deg uselmed n tutlayt tamaziɣt ɣur Si Amer Ou Saïd Boulifa mmeslayen-d fell-as ass n letniyen deg uxxam n yidles Lmulud at Mɛemmer almend n yiwen wass n usmekti ɣef ameskar. | ||
− | + | Tessuddes-it tiddukla tadelsant Saïd Boulifa akked Iseɣ n Swameɛ s tikkin n tnila n yidles, timlilit-a d afares n tegnit akken ad nerzu taṣekka n umeskar-a i yellan seg yizzayriyen imezwura i igan tarrayin n uselmed n tutlayt tamaziɣt seg useggas 1887, i d-tenna tnemhalt n yidles Nabila Goumeziane. | |
+ | |||
+ | ‘’Taṣekka n Si Amer Ou Saïd Boulifa d yiwet n tmuɣli n wafrayen rnu-s d tanaga tagensant ɣef tmetti tazzayrit akked tin n tefriqt n ugafa deg lqern wis 19 akked wis 20. Iga ddeqs n tegmiwin amedya n tesnilest akked tsekla tamaziɣt, tasenzikt, tasenmetti akked umezruy’’, i d-tessegzi. | ||
+ | |||
+ | Yefka-d Mass Saïd Chemakh yiwet n temsirt ɣef tarrayt i yessemres uselmad n tmaziɣt deg tesdawit n teɣremt n Lezzayer deg useggas n 1901 i yellan deg sin yedlisen ‘’ "Une première année de langue kabyle (dialecte zouaoua)" Aseggas amezwaru n tutlayt taqbaylit (tantala tazwawt) akked "Méthode de la langue kabyle (cours de deuxième année)" Tarrayt n tutlayt taqbaylit (timsirin n useggas wis sin). | ||
+ | |||
+ | Ma d Mass Ali Bekhti yemmeslay-d ɣef tsensegmit n usenfar i yella yessemras-itt deg lqern wis 19 Boulifa. | ||
+ | |||
+ | Ilul deg useggas n 1861, agujil n taddart n Ɛedni, ijerred-it xal-is deg uɣerbaz amezwaru yeldin deg temnaḍt n Larebɛa nat Yiraten deg useggas 1875. Iruḥ seg tmurt n yiqbayliyen akken ad yezdeɣ deg teɣremt n Lezzayer anda iga yiwet n tannant n usileɣ deg uɣerbaz n Buzarriɛa ideg yuɣal d aselmad. | ||
+ | |||
+ | Yemmut Boulifa ass n 08 yunyu 1931 deg sbiṭar Mustapha Bacha n teɣremt n Lezzayer, yenṭel deg tenṭelt n Bab El Oued, i aɣ-d-sseddin. |
Tasiwelt n wass 18:43, 10 Tuber 2016
ⵜⵉⵣⵉ ⵡⴻⵣⵣⵓ: ⵜⴻⵔⵙ-ⴷ ⵙ ⴰⵙⴽⴰⵙⵉ ⵜⴻⵙⵏⴰⵔⵔⴰⵢⵜ ⵜⴰⵙⴻⵏⵙⴻⴳⵎⴰⵏⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⵍⵎⴻⴷ ⵏ ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵖⵓⵔ ⴱⵧⵓⵍⵉⴼⴰ
ⵜⵉⵣⵉ ⵡⴻⵣⵣⵓ - ⵜⴰⵙⵏⴰⵔⵔⴰⵢⵜ ⵜⴰⵙⴻⵏⵙⴻⴳⵎⴰⵏⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⵍⵎⴻⴷ ⵏ ⵜⵓⵜⵍⴰⵢⵜ ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵖⵓⵔ ⵙⵉ ⴰⵎⴻⵔ ⵧⵓ ⵙⴰïⴷ ⴱⵧⵓⵍⵉⴼⴰ ⵎⵎⴻⵙⵍⴰⵢⴻⵏ-ⴷ ⴼⴻⵍⵍ-ⴰⵙ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵜⵏⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵢⵉⴷⵍⴻⵙ ⵍⵎⵓⵍⵓⴷ ⴰⵜ ⵎⵄⴻⵎⵎⴻⵔ ⴰⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵡⴰⵙⵙ ⵏ ⵓⵙⵎⴻⴽⵜⵉ ⵖⴻⴼ ⴰⵎⴻⵙⴽⴰⵔ.
ⵜⴻⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ-ⵉⵜ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⴰ ⵜⴰⴷⴻⵍⵙⴰⵏⵜ ⵙⴰïⴷ ⴱⵧⵓⵍⵉⴼⴰ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵉⵙⴻⵖ ⵏ ⵙⵡⴰⵎⴻⵄ ⵙ ⵜⵉⴽⴽⵉⵏ ⵏ ⵜⵏⵉⵍⴰ ⵏ ⵢⵉⴷⵍⴻⵙ, ⵜⵉⵎⵍⵉⵍⵉⵜ-ⴰ ⴷ ⴰⴼⴰⵔⴻⵙ ⵏ ⵜⴻⴳⵏⵉⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵏⴻⵔⵣⵓ ⵜⴰⵚⴻⴽⴽⴰ ⵏ ⵓⵎⴻⵙⴽⴰⵔ-ⴰ ⵉ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵣⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⵉⵎⴻⵣⵡⵓⵔⴰ ⵉ ⵉⴳⴰⵏ ⵜⴰⵔⵔⴰⵢⵉⵏ ⵏ ⵓⵙⴻⵍⵎⴻⴷ ⵏ ⵜⵓⵜⵍⴰⵢⵜ ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⵙⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ 1887, ⵉ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵜⵏⴻⵎⵀⴰⵍⵜ ⵏ ⵢⵉⴷⵍⴻⵙ ⵏⴰⴱⵉⵍⴰ ⴳⵧⵓⵎⴻⵣⵉⴰⵏⴻ.
‘’ⵜⴰⵚⴻⴽⴽⴰ ⵏ ⵙⵉ ⴰⵎⴻⵔ ⵧⵓ ⵙⴰïⴷ ⴱⵧⵓⵍⵉⴼⴰ ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵎⵓⵖⵍⵉ ⵏ ⵡⴰⴼⵔⴰⵢⴻⵏ ⵔⵏⵓ-ⵙ ⴷ ⵜⴰⵏⴰⴳⴰ ⵜⴰⴳⴻⵏⵙⴰⵏⵜ ⵖⴻⴼ ⵜⵎⴻⵜⵜⵉ ⵜⴰⵣⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵜⵉⵏ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⵏ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⴷⴻⴳ ⵍⵇⴻⵔⵏ ⵡⵉⵙ 19 ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵡⵉⵙ 20. ⵉⴳⴰ ⴷⴷⴻⵇⵙ ⵏ ⵜⴻⴳⵎⵉⵡⵉⵏ ⴰⵎⴻⴷⵢⴰ ⵏ ⵜⴻⵙⵏⵉⵍⴻⵙⵜ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵜⵙⴻⴽⵍⴰ ⵜⴰⵎⴰⵣⵉⵖⵜ, ⵜⴰⵙⴻⵏⵣⵉⴽⵜ, ⵜⴰⵙⴻⵏⵎⴻⵜⵜⵉ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵓⵎⴻⵣⵔⵓⵢ’’, ⵉ ⴷ-ⵜⴻⵙⵙⴻⴳⵣⵉ.
ⵢⴻⴼⴽⴰ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⵙⴰïⴷ ⵛⵀⴻⵎⴰⴽⵀ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵎⵙⵉⵔⵜ ⵖⴻⴼ ⵜⴰⵔⵔⴰⵢⵜ ⵉ ⵢⴻⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ ⵓⵙⴻⵍⵎⴰⴷ ⵏ ⵜⵎⴰⵣⵉⵖⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⵜⴻⵖⵔⴻⵎⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1901 ⵉ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵙⵉⵏ ⵢⴻⴷⵍⵉⵙⴻⵏ ‘’ "ⵓⵏⴻ ⵒⵔⴻⵎⵉèⵔⴻ ⴰⵏⵏéⴻ ⴷⴻ ⵍⴰⵏⴳⵓⴻ ⴽⴰⴱⵢⵍⴻ (ⴷⵉⴰⵍⴻⵛⵜⴻ ⵣⵧⵓⴰⵧⵓⴰ)" ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ ⵏ ⵜⵓⵜⵍⴰⵢⵜ ⵜⴰⵇⴱⴰⵢⵍⵉⵜ (ⵜⴰⵏⵜⴰⵍⴰ ⵜⴰⵣⵡⴰⵡⵜ) ⴰⴽⴽⴻⴷ "ⵎéⵜⵀⵧⴷⴻ ⴷⴻ ⵍⴰ ⵍⴰⵏⴳⵓⴻ ⴽⴰⴱⵢⵍⴻ (ⵛⵧⵓⵔⵙ ⴷⴻ ⴷⴻⵓⵅⵉèⵎⴻ ⴰⵏⵏéⴻ)" ⵜⴰⵔⵔⴰⵢⵜ ⵏ ⵜⵓⵜⵍⴰⵢⵜ ⵜⴰⵇⴱⴰⵢⵍⵉⵜ (ⵜⵉⵎⵙⵉⵔⵉⵏ ⵏ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵡⵉⵙ ⵙⵉⵏ).
ⵎⴰ ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⴰⵍⵉ ⴱⴻⴽⵀⵜⵉ ⵢⴻⵎⵎⴻⵙⵍⴰⵢ-ⴷ ⵖⴻⴼ ⵜⵙⴻⵏⵙⴻⴳⵎⵉⵜ ⵏ ⵓⵙⴻⵏⴼⴰⵔ ⵉ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⵢⴻⵙⵙⴻⵎⵔⴰⵙ-ⵉⵜⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⵇⴻⵔⵏ ⵡⵉⵙ 19 ⴱⵧⵓⵍⵉⴼⴰ.
ⵉⵍⵓⵍ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 1861, ⴰⴳⵓⵊⵉⵍ ⵏ ⵜⴰⴷⴷⴰⵔⵜ ⵏ ⵄⴻⴷⵏⵉ, ⵉⵊⴻⵔⵔⴻⴷ-ⵉⵜ ⵅⴰⵍ-ⵉⵙ ⴷⴻⴳ ⵓⵖⴻⵔⴱⴰⵣ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ ⵢⴻⵍⴷⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ ⵏ ⵍⴰⵔⴻⴱⵄⴰ ⵏⴰⵜ ⵢⵉⵔⴰⵜⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ 1875. ⵉⵔⵓⵃ ⵙⴻⴳ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵏ ⵢⵉⵇⴱⴰⵢⵍⵉⵢⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵣⴷⴻⵖ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵖⵔⴻⵎⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵏⴷⴰ ⵉⴳⴰ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴰⵏⵏⴰⵏⵜ ⵏ ⵓⵙⵉⵍⴻⵖ ⴷⴻⴳ ⵓⵖⴻⵔⴱⴰⵣ ⵏ ⴱⵓⵣⴰⵔⵔⵉⵄⴰ ⵉⴷⴻⴳ ⵢⵓⵖⴰⵍ ⴷ ⴰⵙⴻⵍⵎⴰⴷ.
ⵢⴻⵎⵎⵓⵜ ⴱⵧⵓⵍⵉⴼⴰ ⴰⵙⵙ ⵏ 08 ⵢⵓⵏⵢⵓ 1931 ⴷⴻⴳ ⵙⴱⵉⵟⴰⵔ ⵎⵓⵙⵜⴰⵒⵀⴰ ⴱⴰⵛⵀⴰ ⵏ ⵜⴻⵖⵔⴻⵎⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵢⴻⵏⵟⴻⵍ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵏⵟⴻⵍⵜ ⵏ ⴱⴰⴱ ⴻⵍ ⵧⵓⴻⴷ, ⵉ ⴰⵖ-ⴷ-ⵙⵙⴻⴷⴷⵉⵏ.