Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Adiwenni asuddsan gar Lezzayer d Marikan:  d agmuḍ "yelhan, yessebɣasen "(M. Lamamra)
+
Ljemɛa, 11 Yebrir 2015  16:25
 
   
 
   
 +
Mass Sellal yemmuger aneɣlaf acinwat n ttjaṛa
 
   
 
   
WASHINGTON , 9 Yebrir 2015 (NDƔ) Aneɣlaf n tɣawsiwin n beṛṛa, Ramtane Lamamra, yenna-d ass n laṛebɛa deg Washington, ‘’agmuḍ n tɣimit tis 3 n udiwenni asuddsan  gar Lezzayer d Yiwanaken Yedduklen n  Marikan d ayen "yelhan, yessebɣasen ".
+
Aneɣlaf amezwaru, Abdelmalek Sellal, d uneɣlaf acinwat n tnezzut (ttǧaṛa), Gao Hucheng
 
   
 
   
« Igmaḍ n tɣimit-a tis tlata n Udiwenni asuddsan gar tmura-nneɣ lhan, ttṛeggimen s lxir yerna ad sjehden s tidet ticcurka-nneɣ », ɣef wakken ad-yenna Mass Lamamra  d-yessawlen deg Ugezdu n Uwanak n Marikan ɣer tama n umaru n Uwanak amarikani, John Kerry,  ɣer taggara  n temlilit n Udiwenni-ya.  
+
LEZZAYER TAMANEƔT – Aneɣlaf amezwaru, Abdelmalek Sellal, yemmuger ass n ssebt deg Lezzayer, aneɣlaf acinwat n tnezzut , Gao Hucheng, yettgen tirza ɣer Lezzayer deg uqaleb n tɣimit tis 7 n tseqqamut tuxliḍt tadamsant tadzayrit-tacinwat, ɣef wakken ay d-yettwabder deg yiwen n welɣu n ssrabes n Uneɣlaf amezwaru.  
 
   
 
   
Imḍebber n tdiplumatit tadzayrit yenna-d daɣ, sdat tɣemsa  tagraɣlant, d akken ticcurka-ayagi « ijehden », ad d-teglu « s lfayda i snat-a n tmura », am wakken d-yenna atan ad yemmager s « lfeṛḥ » tikkelt niḍen amaru n Uwanak amarikani deg Lezzayer.  
+
Amyager-a d tagnit deg « ara ssukken tiṭ ɣef temsal yeqqnen ɣer wassaɣen n wemɛawen gar snat-a n tmura », ɣef wakken ay d-tenna teɣbalut-a.  
 
   
 
   
« Lezzayer teɛjeb-itt tikli n Udiwenni d wegmuḍ d-yusan seg-s ar imir-a. Tirzi-nnek ɣer Lezzayer deg 2014 teldey aṭas n yebriden akken ad ssiwḍent snat-a n tmura ad xedment akken yerna ad mɛawanen », ɣef wakken d-yenna deg wextam n temlilit n Udiwenni-a  yebdan taṣebḥit gar yimazzayen.  
+
« Sin-a n yidisan feṛḥen s tɣara n wassaɣen-a, yerna msefhamen akken ad xedmen i lmend n ussemɣer n wassaɣen-agi akken ad d-ḥazen iḥricen yeqqnen ɣer ufares deg uqaleb n ticcurka, ladɣa deg wayen yerzan tamguri tapiṭrulit-takrurant, tamguri, tafellaḥt, tamerrit d umesni », ɣef wakken ay d-yettwabder.  
 
   
 
   
Deg temsalt-a, Mass Lamamra yenna-d d akken Adiwenni-a asuddsan azzayri-amarikani ay d-yennulfan tlata n yiseggsen aya,  yegla-d « s lateṛ yelhan yerna d akmam  » deg wassaɣen ucriken yerna deg wakk idisan.
+
Aneɣlaf amezwaru, « ara igen tirzi ɣef Ccinwa deg tgara n wayyur-a, iwekk d-d i yinebgi-nnes dakken Lezzayer tewjed akken ad d-tessefɛel ticcurka tasuddsant ay d-bdan yiselwayen n snat-a n tmura seg Mayyu 2014, d tin ay yessejhed uɣawas n xemsa n yiseggasen n wemɛawen asuddsan amatu 2014-2018 ».  
 
   
 
   
« Feṛḥeɣ imi  walaɣ d akken tecrek-aɣ yiwet n tmuɣili deg uɛewwel-nneɣ akken ad nexdem i lmend n lfaydat n tmura-nneɣ, imi ccɣel-nneɣ netta d assihrew n wennar n Udiwenni akken ad d-nheyyi taqaɛet  n wemɛawen deg unnerni d uxeddim aserti », i d-yenna.  
+
Timlilit-a tella-d s weḥdaṛ n uneɣlaf n tnezzut, Amara Benyounes.
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Ssebt, 11 Yebrir 2015    1619
 
   
 
   
Imenɣi mgal rrebrab: Lamamra teɛjeb-it tɣara n wemɛawen gar snat-a n tmura
+
Mass Sellal yemmuger tanemhalt tamatut n Unesco
 
   
 
   
Seg yidis aserti, Lezayer d Washington snernant « ticcurka tasuddsant » ay yerzan aṭas n temsal, ɣef wakken ay d-yenna Mass Lamamra, am wakken i d-iwekked aɛewwel n Lezzayer akken « ad tessejhed amɛawen-nnes aserti, adamsan d win n laman » akked Yiwanaken Yeddukklen.
 
 
   
 
   
« S wemqader i yellan deg wassaɣen n snat-a n tmura, Lezzayer d Yiwanaken Yeddukklen ssawḍen ad sɛunt adiwenni aserti yettkemmilen d wemciweṛ uqrib ɣef temsal tiwaẓiyin d tegraɣlanin ay yesɛan lfayda d tucrikt », ɣef wakken ay d-iger tamawt Mass Lamamra.  
+
LEZZAYER – Aneɣlaf amezwaru, Abdelmalek Sellal, yemmuger ass n ssebt deg Lezzayer tanemhalt tamatut n Unesco, Irina Bukuba, i d-yerzan ɣer Lezzayer almend n beddu n useggas n tifawin, ɣef wakken ay d-yenna yiwen n welɣu n ssrabes n Uneɣlaf amezwaru.  
 
   
 
   
Deg wayen yerzan imenɣi mgal rrebrab, Mass Lamamra yenna-d dakken teɛjeb-it « tɣara d tmellilt  n wemɛawen gar snat-a n tmura, d ayen ay d-yellan », ɣef wakken ay d-yenna, « d taɣawsa yeffṛaḥen ».  
+
Adiwenni gar sin-a yidisan d win aydeg ay d-yella « uqeyyem n wemɛawen ijehden deg wahilen d yisenfaren ucriken”, ɣef wakken ay d-tenna teɣbalut-a.  
 
   
 
   
« Lezzayer d Yiwanaken Yeddukklen sɛant dduṛ s wazal-nnes deg wenrar n yimenɣi mgal rrebrab ay izegren timura yerna yeggez laman agraɣlan, » ɣef wakken ay d-yenna Mass Lamamra, d-yesmektin daɣ d akken Lezzayer d tamaslaḍt temsebdedtn  n Wenmager n yimenɣi mgal rrebrab.  
+
Massa Bukuba tessawel-d ɣef tɣara n wassaɣ-a, « am wakken ay tfuṛes ad terr tajmilt i dduṛ urmid n Lezzayer ay yesɛan amkan deg Useqqamu aslekman d tsuda d tuddsiwin yemgaraden n Yeɣlanen Yeddukklen, d tin deg tettekkay akken yelha almend n ussefɛel n wahilen yezwaren akken ad yegmu  weḥraz n tgemmi tadelsant tamaḍlant ».  
 
   
 
   
Yesmekti-d daɣ d akken Lezzayer tga-d, seg melmi kan, yiwet n temlilit n Tegrawt n uxeddim ɣef Ssaḥel, am wakken ur yettɛeḍḍil ara d-tili daɣ yiwen n usarag n weswir aɛlayan deg Lezzayer, d win ara d-teg Tdukli Tafriqit ɣef temsalt n tukci n yedrimen i rrebrab.  
+
Seg yidis-nnes, Mass Sellal « yerra tajmilt i dduṛ » n Unesku deg wayen yerzan aɛawen d wecrak n ttejṛiba-nnes i ussejhed n tzemmar tiɣelnawin deg yinurar yemgaraden ay yeqqnen ɣer wayen ay tetteg tsudut-a taɛlayant ».  
 
   
 
   
Aneɣlaf yesteṛḥeb daɣ, deg tama niḍen, s tqacuct ay d-ssuddsen seg melmi kan Yiwanaken Yeddukklen ɣef temsalt n tiḍḍurfa  d tukksa n taɣert , am wakken ay d-iwekkd aɛewwel n Lezzayer akken ad tennaɣ mgal tislamufubit.  
+
Amyager-a yella-d s weḥdaṛ n uneɣlaf n welmud aɛlayan ed unadi ussnan, Muhamed Mebarki.
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Ssebt, 11 Yebrir 2015  1903
 
   
 
   
Yenna-d, deg wayen yerzan tamsalt-a « awemmeṛ n wiyaḍ ur yettwaqbal ara, yerna aya iḍurr ugar lmejhud-nneɣ ucrik i yimenɣi mgal tezniwt  n tiṭṭurfa tukriḍt ».
+
Tasertit tazzayrit n uxeddim d tin ara yefrun ugur n lexṣaṣ
 
   
 
   
D aswir ur yesɛin ur yesɛin tamtilt deg wemɛawen adamsan
+
LEZZAYER TAMANEƔT – Tasertit tazzayrit n wesnerni n ussemres d tin ay « d-yuwwin amaynut » yerna ad txeddem i lmend n ferru n lexṣaṣ n uxeddim, ɣef wakken ay d-tenna ass n ssebt deg Lezzayer Tamaneɣt tnemhalt n tɣawsiwin ed wassaɣen igraɣlanen deg tmehla tamatut  n Pôle emploi (Fṛansa), Annie Gubin.
 
   
 
   
Deg wayen yerzan tadamsa, Mass Lamamra yenna-d dakken amɛawen gar snat-a n tmura yuweḍ « ɣer weswir ur yesɛin tamtilt », yerna yeqsed-d s waya inmugar ed temliliyin tineggura yerzan tadamsa ed tnezzut (ttjaṛa) gar snat-a n tmura.  
+
Massa Gubin, i d-yerzan ɣer Lezzayer almend n wemɛawen akk d Tnegga taɣelnawt n ussemres , tenna-d i NSL, deg yijifeṛ n terzi ɣef tmesrit  taɣelnawt n ussemres ay la d-yettilin deg leqṣer n temzikknin , dakken tasertit tadzayrit n wesnerni n ussemres d tin ay « d-yuwyen amaynu », acku tebna ɣef « wesnerni n ticcurka ed teɣwalt tatrart, d ayen ara yefrun ugur n lexṣaṣ n uxeddim », ɣef wakken ay d-tger tamawt.  
 
   
 
   
Nnig wembaddel n terza gar yineɣlafen n snat-a n tmura, Mass Lamamra yenna-d dakken assuddes, deg Fuṛaṛ yezrin, n tɣimit tis snat n Useqqamu azzayri-amarikani n tnezzut d ussefti nezmer ad ten-nwali « d isurifen imeqranen ɣer sdat ».  
+
Massa Gubin tebder-d irmuden  yemgerraden ay yeqqnen ɣer ussemres, gar-asen tarrayin  n unadi d ttawilat n wesnulfu n yisenfaren deg waṭas n yeḥricen n uxeddim.  
 
   
 
   
Iger-d tamawt dakken Lezzayer tefka-d « tawennaḍt yelhan yerna twata » tanezzut ed ussefti i lmend, ɣef wakken ay d-yerna, akken ad tessebɣes « s tmellilt »  isseftiyen ay d-igellun s yedrimen, s uxeddim ed ussekki n teknussna .  
+
Seg tama niḍen, Massa Gubin tenna-d dakken Pôle emploi tewjed akken ad temɛawan d win n Lezzayer am wakken ay d-tenna d akken mazal yettkemmil uxeddim deg uqaleb n yisenfaren n uɛawen deg wenrar n ussemres deg Lezzayer, yerna aya d yiwet seg tɣawsiwin timeqranin deg ticcurka gar snat-a n tmurt-a.
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Lezzayer-Libya-Ṭalyan-Maṣer-Tazɣent-Rrebrab
 +
Akken ad tili Libya ‘’terked ugar’’ teḥwaǧ ad tessemres abrid n ferru asertan akken ad terked (Aneɣlaf n tɣawsiwin n berra aṭalyani)
 
   
 
   
« Anabaḍ azzayri la yettnadi ad d-yeg tinḍi tadamsa-nnes taɣelnawt yerna yeddem iḥezziben d imeqranen akken ad yesselhu tawennaḍt (n ussefti). Nessuter yagi seg yecriken-nneɣ igraɣlanen, gar-asen Iwanaken Yeddukklen, akken ad -ɛawnen », ɣef wakken ay d-yenna.  
+
RRUM – Aneɣlaf aṭalyani n tɣasiwin n berra, Pawlu Gentiluni yenna-d, ass n larebɛa deg Rrum, yiwet am Libya ‘’irekden ugar’’ teḥwaǧ ad tessemres abrid n ferru asertan s udiwenni asertan ideg ara d-ddun wiyaḍ akken ad tessiweḍ ad tesbed anabaḍ  n tdukli aɣelnaw ara d-yawin talwit akken ad terked tmurt-a
 +
 
 +
‘’Lezzayer, Ṭalyan d Maṣer ur teṭṭfen ara amḍiq n yilibiyen iɣef yessefk ad ilin d isegbaren  ara yessiwḍen ad sbeden anabaḍ n tdukli aɣelnaw akken ad gen talast i tezɣent  i la yetthuccun tamurt-a’’, i d-yenna Mass Gentiluni.
 +
 
 +
Yenna-d Mass Gentiluni deg yiwen n usarag i iga d uneɣlaf anesmigal tɣawsiwin n tmazɣa d tid n tefriqt, Abdelkader Messahel d uneɣlaf n tɣawsiwin n berra n Maṣer, Sameh cuukry, deg taggara n udiwenni-nsen ɣef Libya d umennuɣ mgal rrebrab.
 
   
 
   
Ccwal awaẓi: Ldzayer tettḥettit ɣef ferru s talwit
+
Iseddi-d  belli Lezzayer, Ṭalyan d Maṣer ad rafqen ilibiyen deg ussisen-nsen, s udiwenni asertan ideg ara d-ddun wiyaḍ akken izemren ad tessiweḍ
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Takurt n uḍar Langliz-Ldzayer
 
   
 
   
Deg wayen yerzan timsal tigraɣlanin, aneɣlaf n tɣawsiwin n wezɣar yenna-d d akken deg temsalt n Mali, Lezzayer tefren tifrat ara igen leqrar i tdukli n tmurt-a, am wakken ay d-iger tamawt dakken « yessefk » ad d-nnulfunt tegnatin iwatan i unnerni adamsan n Mali.
+
Taẓunt tis 2 n Langliz (ass wis 42) Millwall-Watford (0-2): Guedioura d netta ay d amarir imxeyyer deg temlilit-nni
 
   
 
   
« Amtawa n Lezzayer yella-d d amsefham imxeyyer akk ay d-yellan i lfayda n Mali yerna yesteɛṛif s yissutren ed lebɣi aydeg ttalasen yimezdaɣen n ugafa n Mali », ɣef wakken ay d-yenna Mass Lamamra, ay d-iwekkden dakken Lezzayer « tettwasseqneɛ dakken assebded n talwit ara idumen deg tmurt-a d ayen ara d-yeglun s lateṛ yellan » deg tegnit tamatut n  tama n Ssaḥel ed yimenɣi mgal rrebrab. «
+
LUNDUN, 12 Yebrir 2015 (NSL) – Amarir alemmas agraɣlan adzayri Adlene Guedyura, ay yetturaren deg teɣlamt n Watfurd, yettwafren d netta ay d amarir imxeyyer deg temlilit ay terbeḥ teɣlamt-nnes mgal Millwall (2-0) ass n ssebt, deg wass wis 42 n telɣuɣa tanglizit n taẓunt, yerna d tikkelt tis tlata ɣef wesref ara yili d imxeyyer am wakka.  
 
   
 
   
Deg wenrar-a daɣ, Mass Lamamra iwekked-d aɛewwel n Lezzayer deg « ussebded n Lmeɣreb ihennan, yeddukklen, yettemɛawanen », yerna iger-d tamawt dakken « nnig wawal icebḥen, Lezzayer tesskanay-d daɣ s uxeddim-nnes tamsetlelt-nnes  i lfayda n tmura-nnes tijiratin ».  
+
Guedyura, ay la yetturaren s teẓwert tameqrant tagara-a, yessekcem iswi wis sin n Watfurd (deg tedqiqt tis 56), sdeffir ma yessekcem Matej Vydra iswi amezwaru deg tedqiqt tis 26.  
 
   
 
   
« Nefka-d afus n lemɛawna ijehden i Tunes akken ad terbeḥ deg umecwaṛ-nnes n uɛeddi ɣer tugdut. D ṛṛuḥ-a n temsetlelt ay d-nelha daɣ ed tegnit yesseḥzanen deg Libya », ay d-yenna uneɣlaf, am wakken ay d-iwekked dakken « Lezzayer seg zik ay d-teggar tiɣri i lmend n tifrat tasertit imi d nettat kan ay d abrid awḥid i uḥuddu n tdukli ed wekmal n wakal n Libya ».  
+
D win ay d iswi amezwaru ara yessekcem umarir-a azzayri deg teɣlamt n Watford deg tikkelt-a tis snat aydeg ara yettwarḍel i teɣlamt-a deg tsemhuyt-a. Uqbel temlilit-a, Guedioura iga snat n tikkal asɛeddi n takurt  ay yessawḍen ɣer ussekcem n yeswi, yiwet deg temlilit ay d-yellan mgal Derby County (2-2), tayeḍ deg temlilit mgal Middlesbrugh (2-0).  
 
   
 
   
Yesmekti-d dakken s kra n tgermant taserdasit tabeṛṛanit deg Libya ad d-teglu kan s « wugar n ccwal » deg taluft-a, am wakken ay d-yenna dakken aya yezmer mliḥ « ineɣ akk tignatin n tifrat tasertit ara yebnun ɣef wemṣalaḥ aɣelnaw ».  
+
S rrbeḥa-a, taɣlamt n Watford tessaram ad tekcem ɣer Temɣunt Tamezwarut deg tsemhuyt ay d-yetteddun, yerna attan imir-a teḍḍef amkan wis sin s 79 n tenqiḍin, deffir teɣlamt n AFC Bournemouth ay yeḍḍfen taqacuct.  
 
   
 
   
Dima deg wayen yerzan tagnit n Libya, yenna-d uneɣlaf dakken yefṛeḥ imi Lezzayer ed Yiwanaken Yedduklen tecrek-itent yiwet n tmuɣli yerna ssebɣasent  Amazun uzzig  n umaru amatu n Yeɣlanen Yeddukklen i Libya, Bernardino Leon.  
+
Guedyura (29 n yiseggasen), d areḍḍal kan  ay t-terḍel Crystal Palas  i teɣlamt n Watfurd. D tikkelt tis snat aydeg ara yettwarḍel i teɣlamt-a deg tsemhuyt-a yerna yurar yagi deg-s gar Wambeṛ ed Dujembeṛ yezrin (d tallit aydeg ay yessekcem 2 n yeswan deg 6 n temliliyin).  
 
   
 
   
Lamamra yenna-d dakken adiwenni gar Yilibiyen, d win ay d-tebda Lezzayer, «  asurif s wazal-nnes deg tikli-a, yerna yessefk ad t-ɛawnent tmura n umaḍal s umata », am wakken ay d-yerna dakken deg wayen yerzan Surya, ur tezmir ara taluft ad tefru s leslaḥ.  
+
Amarir-a azzayri alemmas n temḥaddit yettwaḥṛem seg wurar deg Teqbuct n umaḍal n 2014 d Teqbuct n Tefriqt n 2015 , am wakken ur as-d-ɣrin ara daɣ deg snat-nni n temliliyin timmidwanin ay turar teɣlamt taɣelnawt deg Dduḥa mgal Qaṭar (texṣer s 1 ɣer 0) ed Ɛuman (terbeḥ s 4 ɣer 1).
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Tamenḍawt-Asniles
 
   
 
   
S waya, iger-d tiɣri i wemɣiwan  agraɣlan « akken ad yettekki s wakk ttawilat isertiyen deg uqaleb n udiwenni aydeg ara ttekkin akk yidisan akken ad ssiwḍen ɣer tifrat n talwit ara ifaken ṭṭrad-a ay d-yeglan s uxeṣṣar yerna ur yemɛin ara ».
 
 
   
 
   
Deg wayen yerzan tifrat deg Wegmuḍ Alemmas, iwekked-d abdad n Lezzayer ɣer yidis n « yimenɣi aḥeqqi n weɣref afalesṭini akked Lquds d tamaneɣt », am wakken ay d-yessuter seg wemɣiwan agraɣlan ad yeg « lwajeb-nnes deg wayen yerzan akala  n talwit ay yessefken ad d-yettwaḥyu i ussiweḍ ɣer tifrat tuɣdimt  ara idumen ».  
+
Mass Medelci yessaram ad yili usniles n tmenḍawt d aseǧhed ugar n tugdut.
 +
 +
 +
 +
Lezzayer- Aselway n usqamu amenḍaw Mass Mourad Medelci, yenna-d ass n ssebt deg Lezzayer asirem-is d awali n tmenḍawt-a tamaynut tesseǧhed ugar tugdut.
 +
 +
‘’Asniles n tmenḍawt yesɛa azal ameqran i uɣlan  azzayri, mi ara d-yeweḍ usenfar-a s asqamu amenḍaw ad t-yessekyed  s telqey’’, i d-yenna Mass Medelci i NSL umsadaɣ  n leqdic n uneɣlaf n tnezduɣt.
 +
 +
 +
‘’Nessaram asniles n tmenḍawt ad yili d amerkanti deg wayen yerzan aseǧhed n tugdut deg tmurt’’, i d-yenna, agmuḍ n ‘’tikli-a’’ ad ilin ‘’ulac din ccek gerzen’’.
 
   
 
   
Deg temsalt n Ṣṣeḥra tutrimt, Mass Lamamra yenna-d dakken Ldzayer tettkemmil abdad-nnes ɣer yidis n lmejhud ay la yetteg umaru amatu n Yeɣlanen Yeddukklen ed Umazun-nnes uzzig i Ṣṣeḥra tutrimt i lmend n tifrat tasertit ara yettwaqeblen yerna ad teḍmen agguccelman  n tmurt-a s uqader n Werkawel  n Yeɣlanen Yeddukklen ed tifratin iwatan.
 
 
   
 
   
« Ɣef leḥsab n Lezzayer, ulac akk tifrat niḍen i taluft-a menɣir assuddes n tsefrant  tilellit yerna d tuɛdilt i ugguccelman n Ṣṣeḥra tutrimt », ɣef wakken ay d-iwekked Mass Lamamra.
 
  
 +
Mass Medelci iderrer-d seg tama nniḍen, asqamu amenḍaw “ ha-t-an mazal yettraǧu ‘’ melmi ara t-id-necden akken ad iḍil ɣef usenfar n usniles n uḍris agejdan n tmurt.
  
 +
‘’Tamenḍawt tebna ɣef ilugan ibanen, mi ara yekker uselway n tegduda ad isniles, ad d-inced s wudem unṣib asqamu n tmenḍawt, nekni aqlaɣ la nettraǧu ar tura ancad-is’’, i d-yenna. (NSL)
 +
 +
 +
 +
 +
 +
 +
Idles-tidmi-ahanay
 +
 +
Samia Diar tekki deg wahil aẓuran n tlawi i hdan i Fanon deg Martinik
 +
 +
LEZZAYER – Tacennayt tazzayrit yettidiren deg Fransa, Samya Dyar, tekki deg yiwen wahil n tlawin i d-yessumren yiwen n uhanay  hdant-t i tṣekka  n Frantz Fanun, d ahanay ara d-inadin akk Martinik, akken ara iteddu alamma d ass n 18 Yebrir.
 +
Tessuddes-it-id tiddukla "birgul’", ahanay-a tqelleɛ tuzzya-s ass n 7 Yebrir, yers deg yiwen n ukatar n wahi n useggas i umi ttinin "Lire et Dire pour le Plaisir".
 +
Yessegrew 5 tnaẓurin yal ta ansi i d-tekka : Samia Diar (Lezzayer), Halima Hamdane (Merruk), Kaltum Ben M'barek (Tunes), Natali Deben (Fransa) akked Yawa (Martinik), akka i t-neɣra deg udeg Internet n tiddukla, cebḥen aḍris-nni s tewlafin n ihanayen imezwura.
 
   
 
   
Aman ay sseqdacen deg wesɣusu imeswi  zemren ad ten-id-rren yerna ad ɛawden asseqdec-nsen i wesɣusu deg lebyur niḍen, ɣef wakken  d-tger tamawt, am wakken ay d-tenna daɣen belli llant tkebbaniyin timarikaniyin i la yettgen aya deg Yiwanaken Yeddukklen n Marikan d ayen  ten-yettajjan ad ciḥḥen i waman.  
+
Smulint-d tnaẓurin-nni tiɣuriwin n yeḍrisen seg tṣekka n umusnaw Frantz Fanun, sseddant deg tɣuri-nni ccna, aẓawan akked turarin ɣef usayes.
 +
 
 +
Tlul deg Ɛennaba, Samya Dyar d tacennayt i d-yettagmen seg uẓawan ansayan n Lezzayer, tettaddam-d daɣen seg uẓawan n umaḍal.
 
   
 
   
Massa Truskowsky tenna-d dakken afares n wesgin maci d nettat ay d tamguri  yettetten aṭas  n waman akken ay d-nnan kra seg wid ay yugin aɣellet n lgaz-a imi ay ttwasseqdacen deg-s waman tikkelt kan deg wayen yerzan asɣusu, wanag deg tidet, gar 50 d 60% n waman ay ssekcamen ɣer ddaw tmurt ttarran-ten-id seg lebyur yerna mazal zemren ad ṣelḥen.  
+
D taɛeggalt taqburt n waggay "Tryana d'Alger" deg useggas (1993) sakin "Mediterranu" deg useggas (1998), d aggayen uzzigen deg uẓawan n akk d yiẓawanen n marikan talatinit, tessekles Samia Diar yiwen kan n uḍebsi i umi tsemma "Nana" (Jida) i d-iẓergen deg useggas 2005 anda ara naf tizlatin i d-yettmeslayen ɣef yinig, tamdanit n tmurt, Lḥif n yelmeẓyen, lexṣaṣ n teɣdemt deg tmetti, akked leḥmala n yimarrawen, aya akk s yiwen usexleḍ n yiɣaniben igerrzen.
 
   
 
   
Afaris  yettwasseqdacen i lmend n wesɣusu imeswi llan deg-s 99,5% n waman, ma d 0,5% ay d-yeqqimen d ifarisen ikruraren ur yettḍurrun ara tazmert, ɣef wakken ay d-tenna seg yidis-nnes Massa Anna Kaniewska.  
+
"birgul’" d yiwet n tiddukla tamartinikit n usegmi aɣerfan s tẓuri akked yidles i d-ilulen deg useggas 1994.
 
   
 
   
« Ṣṣifat n yifarisen-a ttwassnent yerna amur ameqran seg-sen ur mgaraden ara ɣef yifarisen nesseqdac deg tudert-nneɣ n yal ass », ɣef wakken ay d-tger tamawt. Deg tidet, assefrek (gd wesɣiwes n wesɣusu akken ad ḥudden tawennaḍt ḍḍfen akud ameqran deg weskasi  n wass-a n tezrawt.
+
Tesɛa yiwen n uẓeṭṭa ameqran n yinaẓuren akked yimsaduren n wid ixeddmen ihanayen, tiddukla " telha-d s tnezwit i medden akk timmerkantit yellan deg yidles akken tebɣunt ilint talɣiwin-is", akka i t-id-uran deg udeg Internet. (NSL
 
   
 
   
Ɣef leḥsab n yimazzayen n Golder Associés, lemmer ad ttwajellelen lenyur akken iwata, ur d-yetteffeɣ ara lgaz ara yessimsen aman n ddaw tmurt.
+
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Lubnan-Surya- taɣellist
 
   
 
   
Yessefk ad dn-nger tamawt dakken Tiddukla tadzayrit n temguri n lgaz tessuddes-d ass-a n tezrawt i lfayda n yesdawanen, n yimazzayen n weḥric n wafud ed yemttekkiyen yemgerraden deg wenrar-a.
+
Ṭṭfen deg Lubnan sin Isuriyen yekkin deg yiwen n uggay n yirebraben
 +
 +
BAYRUT – Yeṭṭef yigen alubnani ass n leǧma sin isuriyen yekkin deg yiwen n uggay n yirebraben deg temnaḍt n Bekaa, deg ugemmuḍ n Lubnan, i d-nnan yeɣmisen n Lubnan.
 +
 +
Yiwen deg-sen isem-is Muhammed Idris wayeḍ Abdul Muhaymen al-Abed. Ṭṭfen-ten deg temdint n i umi ttinin Al-Labweh deg temnaḍt i d-yezgan deg wugmuḍ n Bekaa, i d-tenna tnegga n yisallen talubnanit, irebraben-a kkin deg Al-Nusra, d tuddsa iqerben ɣer Al-Qaïda.
 +
 
 +
Aṭas n yisuriyen i ḥebsen Yigen alubnani agguren-a yezrin, cukken deg-sen kkin deg waggayen n yirebraben.
 +
 
 +
Deg Dujamber yezrin, iwunak yedduklen sersen Al-Nosra, i yellan mgal uslway Bachar El Assad, deg "wumuɣ aberkan" n tuddsiwin tirebrabin.
 +
 
 +
Aggay-a yexmet deg icuḍaḍ n tama Aarsal, deg ugmuḍ n ugafa n Surya, yeqreb ɣer tlisa n tmurt n Lubnan. (NSL)
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Ljemɛa, 10 Yebrir 2015                10:29
 +
 +
Algérie Télékum yessefk « ad tesseɛjel » aɛawed i ttawilat-nnes
 +
 +
LEZZAYER – Taneɣlaft n Tesreqqest d teknussniwin n usselɣu ed teɣwalt, Zuhra Derduri, tḥettet ass n lexmis tameddit deg Ldzayer takebbanit tazayezt  akken « ad tesseɛjel » assetrer n tdumṣikyin (infrastructures) s ussekcem n yesgulaf  imaynuten ed wezraɛ n teknussniwin timaynutin am wektum aɛlayan  d wektum aɛlayan aṭas.
 +
 +
« Yessefk Algérie Télécom ad tesseɛjel tikli n ussetrer n tdumṣukyin-nnes s ussekcem n yesgulaf imaynuten ed wezraɛ n teknussniwin timaynutin am wektum aɛlayan ed wektum aɛlayan aṭas », ay d-tenna Massa Derduri i lmend n wesfugel  n umulli wis 13 n ussebded n Algérie Télécom.
 +
 +
Takebbanit-a yessefk ad teḍfer tammhezt  n tmetti ay yeqqlen teḥwaj aṭas n tɣawsiwin, yerna yessefk takebbanit-a ad d-tefk tiɣawsiwin-a deg wakk timiwa n tmurt, d weḍman n ssrabes n tɣara  yettwaqbalen, yettqadaren laman yerna yella fell-as lettkal, ɣef wakken ay d-tenna.
 +
 +
Seg tama niḍen, tger-d tiɣri i Algérie Télécom akken ad tefk azal i wesnerni n wegbuṛ s tukci n ttawilat yemgerraden i yimectura-nnes, am uxelleṣ n tfatuṛin s Internet, isaragen s teẓrawit, tamkarḍit tumḍint, taẓrawit s ussuter d ssrabes niḍen.
 +
 +
Massa Derduri tger-d tamawt dakken yessefk AT ad tefk tuzwirt i ussileɣ yettkemmilen  n yixeddamen, ad d-tessezg iman-nnes ed yilugan itraren n ussefrek, ad tebded akken yessefk i uɣellet n yesgulaf n tsuta taneggarut  yerna ad teḍmen ssrabes ara iqadren ayen ay ḥwajen medden deg tallit-a aydeg kullec yeqqel d umḍin .
 +
 +
Taneɣlaft tenna-d, seg tama niḍen, dakken Algérie Télékum d nettat, imir-a, « ay d llsas deg lebni n tdamsa tumḍint [économie numérique] ed tmetti n usselɣu. Dɣa s waya, Algérie Télécom tetturar dduṛ s wazal-nnes deg wakk irmuden inmettiyen-idamsanen  n tmurt yerna d tḥettem-d iman-nnes d ttawil ara iḍemnen ameẓlu azayez  ay yebnan ɣef teknussniwin n usselɣu ed teɣwalt (technologies de l’information et de la communication », ɣef wakken ay d-tenna, am wakken ay d-terna dakken « d lmejhud ameqran ay yettunefken i uṣeggem ed ussaley n weswir, assemɣer, asɣelles d ussetrer n uẓeḍḍa n teɣwalt tanemgagt  ».
 +
 +
Seg yidis-nnes, aselway anemhal amatu n Algérie Télékum, Azwaw Mehmel, yenna-d dakken  aseggas n 2015 ad yili d win n ubeddel, d win aydeg ara d-yili « usurif d ameqran » deg usselhu n ssrabes deg wakk iswiren ed tiddin deg lebɣi n yimectura n AT ed wesnerni n teknussniwin n usselɣu ed teɣwalt tanemgagt.
 +
 +
Yenna-d daɣ dakken abeddel arurad ay la d-yettilin deg yiẓeḍwan n teɣwalt tanemgagt d usseqdec ay la irennun n teknussniwin n usselɣu ed teɣwalt deg tudert n yal ass d ayen ay iḥettmen AT ad tili dima ɣer sdat seg yidis n teknussna ed wegbuṛ ay d-tessumur.
 +
 +
Taneɣlaft n Tesreqqest ed teknussniwin n usselɣu ed teɣwalt terza, deg tfagla-a, ɣef tmudemt tamezwarut n « wexxam uḥṛic », d win ay yetteddun s lekmal-nnes s Internet.
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Ljemɛa, 10 Yebrir 2015 15:31
 +
 +
Lemɛawna n yesbiṭaren n Marseille  tewjed ad tecrek ttejṛiba-nnes akked yesbiṭaren n Lezzayer
 +
 +
LEZZAYER – Tadhelt tazayezt  n yesbiṭaren n Marseille « tewjed » akken ad d-tawI ttejṛiba-nnes deg tɣara n udawi ɣer yesbiṭaren ed temṣikiwin  niḍen n tezmert n Lezzayer, ɣef wakken ay d-yenna umalal-nnes n unemhal amatu, Jean-Micel Budin.
 +
 +
« Tadhelt tazayezt n yesbiṭaren n Marseille tessaram ad d-tawey ttejṛiba-nnes n tɣara n udawi ed laman ɣer yesbiṭaren idzayriyen, am wakken ara tettekki deg lebni n yesbiṭaren ed uɛawed-nsen », ɣef wakken ay d-yenna Mass Budin i NSL deg yijifeṛ n teẓrigt tis snat n tedyant tagraɣlant « Al Mustacfa » (asbiṭar)  la d-yettilin deg Lezzayer seg 8 ɣer 11 Yebrir.
 +
 +
Yenna-d daɣ yemḍebber-a dakken aya ur irezzu ara kan « lebni, wanag yettekka-tt daɣ webdad ɣer yidis n yesbiṭaren d weḍfar-nsen deg temsal titekniyin d ussedu-nsen, yerna ad d-yili waya i lmend n weḍman n tɣara n udawi i umuḍin ».
 +
 +
« Ttejṛiba ay d-nessumer d tin d-yekkan seg yiwen n umecwaṛ d aɣezfan deg wenrar n Tedhelt tazayezt n yesbiṭaren n Marseille, d tin  yessawḍen deg ɛecṛa n yiseggasen, ad tebnu ɛecṛa n lbenyanat itraren deg Marseille », ɣef wakken ay d-yenna Mass Budin, am wakken ay d-yenna dakken yessaram « ad tettwacrek tmussni-a n uxeddim akked yimeddukal izzayriyen ».
 +
 +
Dɣa yesmekti-d, deg temsalt-a, dakken tasudut-nnes  tga assiken d wesbiṭar n Muhamed Debaɣin n Bab Lwad, yerna txeddem daɣ akked yeɣsuren  niḍen n tezmert deg Lezzayer.
 +
 +
Imḍebber-a iḥettet-d daɣ ɣef uttekki n weɣsur-nni afṛensis deg wenrar n ussileɣ d ussersi n ttawilat n tṛadyutirabit deg wammasen imaynuten n udawi n ukensir.
 +
 +
« Nessaram ad neḍfer lmejhud i lmend n usselhi n tɣara n udawi deg Lezzayer yerna ad nettekki deg yisenfaren n lebni n yesbiṭaren isdawanen imaynuten », ɣef wakken ay tt-id-yextem Mass Budin.
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Ssebt, 11 Yebrir 2015    1917
 +
 +
Taqbuct n Lezzayer (azgen n tneggarut): RC Laṛebɛa ed MO Bgayet deg tneggarut
 +
 +
LEZZAYER TAMANEƔT – Taɣlamt n RC Laṛebɛa tɛedda ɣer tneggarut n Teqbuct n Lezzayer 2015 n ddabex n uḍar mi terna ASO Cclef deg tyita n yeswi  anda ay tessekcem 3 ɣer 0 (0-0 sdeffir usseɣzef) deg temlilit n wezgen n tneggarut ay uraren ass n ssebt deg wennar n Omar-Hamadi n Buluɣin, deg Lezzayer Tamaneɣt.
 +
 +
Sdeffir 120 n tedqiqin n wurar, snat-a n teɣlamin gant-d kan 0 ɣer 0, yerna d aɛessas n yeswi n Laṛebɛa, Fellah, ay yejjan taɣlamt-nnes ad tɛeddi imi ay d-yeḥbes tlata n tyitiwin timezwura n Yicelfiyen deg weḥric-nni n tyita n yeswi. 
 +
 +
RC Laṛebɛa ed MO Bgayet ad urarent taneggarut-nsent tamezwarut deg umezruy deg wass n 1 Mayyu ay d-yetteddun deg usarir n 5 Yulyu. MO Bgayet tessaweḍ ad tɛeddi ɣer tneggarut ass n ljemɛa mi terna ES Sḍif s tyitiwin n yeswi s 6 ɣer 5 (1 ɣer 1 sdeffir usseɣzef).
 +
 +
Igmaḍ n wezgen n tneggarut:
 +
 +
ES Sḍif - MO Bgayet              1-1 sdeffir usseɣzef (6-5 s tyitiwin n yeswi)
 +
 +
RC Laṛebɛa - ASO Cclef            0-0 sdeffir usseɣzef  (3-0 s tyitiwin n yeswi).
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
IDLES
 +
Lexmis, 09 Yebrir 2015  18:23
 +
 +
Timlilit ass n ttlata ɣef Moufdi Zakaria d Mahmoud Darwich deg Wehṛan
 +
 +
WEHṚAN – Imedyazen Mufdi ed Mahmud Darwic ad asen-teqqel tejmilt i lmend n teẓrigt tis 5 n temlilit taseklant taɣelnawt « Ticemmaɛin werjin ɣessint » ara d-yilin ass n ttlata d-yetteddun deg Wehṛan, ɣef wakken ay aɣ-d-xebbren yemsuddsen n tedyant-a ass n lexmis.  
 +
 +
Timlilit-a n tlata n wussan  d-yellan s usentel  n « Seg Moufdi Zakaria ɣer Mahmoud Darwich », tekcem deg uqaleb n wesfugel n umulli wis 60 n wenkar n Tegrawla tadzayrit turbiḥt, ɣef wakken ay d-tenna tnemhalt n wexxam n yedles Zeddour Brahim Belkacem.
 +
 +
« Ttiɛad-a  d-yetteqqalen yal aseggas, ad d-yili deg Umezgun awaẓi n Abdelkader Alloula, yerna ad yerr tajmilt i sin-a n yimedyazen ay irefden tamedyazt tagrawalt yerna ssawḍen-tt ɣer tqacuct n talsa  s wulawen-nsen  d-yekkren mgal temharsa», ɣef wakken ay d-tenna Baxta Qwadri.
 +
 +
« Asentel n teẓrigt-a yettwafren-d i lmend n uḥettet ɣef temsetlelt d webdad n uwanak d weɣref adzayri ɣer yidis n yimenɣi afalesṭini ed weɣref n tmurt-a, imi Ifalesṭiniyen ddmen tagrawla tadzayrit d azamul yerna d amedya [exemple] deg yimenɣi i lmend n ugguccelman [autodétermination] », ɣef wakken ay d-tger tamawt.
 +
 +
Ahil n temlilit-a, aydeg ara yili wenmezruy Bucixi Cheikh d inebgi n yiseɣ, d ahil deg ara d-ilin yisaragen ara d-yelhun s tmeẓra  tiseklanin n Moufdi Zakaria ed Mahmud Darwich, gar-asen « Tamuɣli n Moufdi Zakariya deg Tilyadat n Lezzayer » d yiwet n tezrawt ɣef usefru n « Ɛabiṛun » (imsebriden) n Mahmoud Darwich.
 +
 +
Imerbaḥen n wemsazwar  aɣelnaw n tmedyezt takelsakt , taɣerfant ed uneqqis , id-yessuddes wexxam n yedles ad d-inin ismawen-nsen deg tedyant-a. 
 +
 +
Moufdi Zakaria d amedyaz n tegrawla taezzayrit (1908-1977) yerna d ameskar  n yemseɣret aɣelnaw  « Qassaman ». Yejja-d deffir-s tiqsidin  ur ifennun ara am « Taḥta ḍilaal al-zaytun » (Ddaw tili n tzemrin) ed « Al-lahab al-muqaddas » (Tajajiḥt timqeddest).
 +
 +
Mahmud Darwic (1941-2008) d yiwen seg yimedyazen ifalesṭiniyen yettwassnen akk, iga-d aṭas n yixeddimen deg tmedyezt, gar-asen « Atar al-faṛaca » (Asemdu n uferṭeṭṭu), « Ka zahri al-lawz aw abɛad » (Ajejjig n lluz neɣ ugar) akked « Madieḥ aḍ-ḍil al-ɛaalie » (Imseɣret n tili aɛlayan).
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
 
 +
Lexmis, 09 Yebrir 2015 19:01
 
   
 
   
Tiddukla tadzayrit n temguri n lgaz tessekcem axeddim-a deg uqaleb n uttekki-nnes deg weskasi ussnan ay yerzan tamsalt n twennaḍt ed lgaz n wesgin. Deg tezwara n wass-a n tezrawt, Mass Rachid Bessaoud, yellan d amaslaḍ deg useqqamu n Tiddukla n temguri n lgaz yerna d amnadi, d amazzay deg twennaḍt, iger-d tamawt dakken tiddukla-a « ur tezmir ara ad teqqen tiṭ ɣef weskasi ay la d-yettilin imir-a ɣef lgaz n wesgin, d tamsalt simal wuɣur d-terra lwelha-nnes akk tmurt, am wakken ur tezmir ara tiddukla-a ad terwel i temsal ay yerzan lateṛ ara d-yeglu waya ɣef twennaḍt ».
+
Timlilit ɣef Ɛuqba Ibn Nafaɛ: i ussebded, deg Lezzayer, n Usudu n tezrawin tifriqiyin
 
   
 
   
Dɣa ɣef waya, tiddukla teɣra-d i yimuzzag ikanadiyen n lbiru n tezrawin agraɣlan n Golder Associés ay yemmuzzgen deg tussniwin n Wakal, n twennaḍt ed wafud.  
+
TIBESKERT – Imttekkiyen deg temlilit tagraɣlant tis 4 ɣef Ɛuqba Ibn Nafaɛ El Fihri, ay yettwaxtem ass n lexmis tameddit deg Sidi Ɛuqba (Tibeskert), ssumren-d, deg taggara n yixeddimen n temlilit-a, assebded, deg Lezzayer, n yiwen n usudu  n  d tesɣunt i tezrawin tifriqiyin.  
 
   
 
   
Isaragen  d-yettwaxedmen deg wass-a llan-d akken ad ssnen yemtekkiyen isrusen d ttekniyin ay yeqqnen ɣer weḥraz n twennaḍt deg wesnerni n lgaz n wesgin.  
+
Aya ad yejj, ɣef wakken ay d-nnan de yiwet n tqaɛet n yisemtar, ajerred ed tukci n wazal i tgemmi tadelsant d yixeddimen aggagen n umenẓaw  afriqi ».  
 
   
 
   
Imazzayen n Golder Associés ay ixeddmen deg lbiruwat n tkebbanit-a n Kanada, n Tefriqt n Wenẓul, n Yiwanaken Yeddukklen ed Pulunya, qeddmen-d titekniyin timxeyyrin deg wenrar n uɣellet n lgaz n wesgin deg umaḍal.  
+
Alday n wammasen idelsanen ara yettwaqqnen ɣer tmuhal tidzayriyin deg tmura n Tefriqt d yiwen seg yissemtar imeqranen ay bedren yemttekkiyen ay d-iḥetteten daɣ ɣef « wazal ay yesɛa ussebɣes n wembaddel n tmussniwin deg wenrar n tussna gar tmura n Tefriqt ».  
 
   
 
   
Ti d liḥalat n tidet n temsirin ay d-lemden ed tifratin ay sqedcen akken ad sneqsen lateṛ n wesnerni n lgaz n wesgin ed uɣellet-nnes deg twennaḍt.  
+
Yettwassumer-d daɣ wesnulfu n warraz aɣelnaw amseggas ara yettunefken i uxeddim imxeyyer akk ara d-yilin ɣef Ɛuqba Ibn Nafaɛ El Fihri, d  « termitin tididaktiyin n yimassanen n Lezzayer », d arraz ara d-yilin deg teẓrigt  n tedyant-a aseggas ay d-yetteddun.  
 
   
 
   
Ahil n wemyager-a d win yerzan timsal yemgerraden, gar-asent tignatin n wesnerni n lgaz n wesgin, lateṛ ara d-yeglu waya ɣef twennaḍt, aḥuddu n teɣbula  n waman, atḥekkem deg wesɣusu, titekniyin timlellayin  n wesɣusu imeswi (am wesɣusu akiwan) akked ttejṛibat icuban aya deg wayen yerzan Lezzayer (timiwa tikiwanin).
+
Timlilit-a tagraɣlant yeldey-itt uneɣlaf n tɣawsiwin n ddin ed lḥubus, Muhamed Aissa, yerna ttekkan deg-s yemnadiyen, aggagen ed yesdawanen, ama seg tmurt, ama seg Surya, Meṛṛuk, Mali ed Sinigal.

Tasiwelt n wass 10:07, 12 Yebrir 2015

ⵍⵊⴻⵎⵄⴰ, 11 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 16:25

ⵎⴰⵙⵙ ⵙⴻⵍⵍⴰⵍ ⵢⴻⵎⵎⵓⴳⴻⵔ ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵛⵉⵏⵡⴰⵜ ⵏ ⵜⵜⵊⴰⵕⴰ

ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ, ⴰⴱⴷⴻⵍⵎⴰⵍⴻⴽ ⵙⴻⵍⵍⴰⵍ, ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵛⵉⵏⵡⴰⵜ ⵏ ⵜⵏⴻⵣⵣⵓⵜ (ⵜⵜⴵⴰⵕⴰ), ⴳⴰⵧ ⵀⵓⵛⵀⴻⵏⴳ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻƔⵜ – ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ, ⴰⴱⴷⴻⵍⵎⴰⵍⴻⴽ ⵙⴻⵍⵍⴰⵍ, ⵢⴻⵎⵎⵓⴳⴻⵔ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵛⵉⵏⵡⴰⵜ ⵏ ⵜⵏⴻⵣⵣⵓⵜ , ⴳⴰⵧ ⵀⵓⵛⵀⴻⵏⴳ, ⵢⴻⵜⵜⴳⴻⵏ ⵜⵉⵔⵣⴰ ⵖⴻⵔ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵓⵇⴰⵍⴻⴱ ⵏ ⵜⵖⵉⵎⵉⵜ ⵜⵉⵙ 7 ⵏ ⵜⵙⴻⵇⵇⴰⵎⵓⵜ ⵜⵓⵅⵍⵉⴹⵜ ⵜⴰⴷⴰⵎⵙⴰⵏⵜ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ-ⵜⴰⵛⵉⵏⵡⴰⵜ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴱⴷⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵍⵖⵓ ⵏ ⵙⵙⵔⴰⴱⴻⵙ ⵏ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ.

ⴰⵎⵢⴰⴳⴻⵔ-ⴰ ⴷ ⵜⴰⴳⵏⵉⵜ ⴷⴻⴳ « ⴰⵔⴰ ⵙⵙⵓⴽⴽⴻⵏ ⵜⵉⵟ ⵖⴻⴼ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵡⴰⵙⵙⴰⵖⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⴳⴰⵔ ⵙⵏⴰⵜ-ⴰ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⴰ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵜⴻⵖⴱⴰⵍⵓⵜ-ⴰ.

« ⵙⵉⵏ-ⴰ ⵏ ⵢⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⴼⴻⵕⵃⴻⵏ ⵙ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵏ ⵡⴰⵙⵙⴰⵖⴻⵏ-ⴰ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵎⵙⴻⴼⵀⴰⵎⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵅⴻⴷⵎⴻⵏ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵎⵖⴻⵔ ⵏ ⵡⴰⵙⵙⴰⵖⴻⵏ-ⴰⴳⵉ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵃⴰⵣⴻⵏ ⵉⵃⵔⵉⵛⴻⵏ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵓⴼⴰⵔⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵓⵇⴰⵍⴻⴱ ⵏ ⵜⵉⵛⵛⵓⵔⴽⴰ, ⵍⴰⴷⵖⴰ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵜⴰⵎⴳⵓⵔⵉ ⵜⴰⵒⵉⵟⵔⵓⵍⵉⵜ-ⵜⴰⴽⵔⵓⵔⴰⵏⵜ, ⵜⴰⵎⴳⵓⵔⵉ, ⵜⴰⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ, ⵜⴰⵎⴻⵔⵔⵉⵜ ⴷ ⵓⵎⴻⵙⵏⵉ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴱⴷⴻⵔ.

ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ, « ⴰⵔⴰ ⵉⴳⴻⵏ ⵜⵉⵔⵣⵉ ⵖⴻⴼ ⵛⵛⵉⵏⵡⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴳⴰⵔⴰ ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔ-ⴰ, ⵉⵡⴻⴽⴽ ⴷ-ⴷ ⵉ ⵢⵉⵏⴻⴱⴳⵉ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴻⵡⵊⴻⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴻⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵜⵉⵛⵛⵓⵔⴽⴰ ⵜⴰⵙⵓⴷⴷⵙⴰⵏⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⴱⴷⴰⵏ ⵢⵉⵙⴻⵍⵡⴰⵢⴻⵏ ⵏ ⵙⵏⴰⵜ-ⴰ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵙⴻⴳ ⵎⴰⵢⵢⵓ 2014, ⴷ ⵜⵉⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴻⵊⵀⴻⴷ ⵓⵖⴰⵡⴰⵙ ⵏ ⵅⴻⵎⵙⴰ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⴰⵙⵓⴷⴷⵙⴰⵏ ⴰⵎⴰⵜⵓ 2014-2018 ».

ⵜⵉⵎⵍⵉⵍⵉⵜ-ⴰ ⵜⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵙ ⵡⴻⵃⴷⴰⵕ ⵏ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵜⵏⴻⵣⵣⵓⵜ, ⴰⵎⴰⵔⴰ ⴱⴻⵏⵢⵧⵓⵏⴻⵙ.




ⵙⵙⴻⴱⵜ, 11 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 1619

ⵎⴰⵙⵙ ⵙⴻⵍⵍⴰⵍ ⵢⴻⵎⵎⵓⴳⴻⵔ ⵜⴰⵏⴻⵎⵀⴰⵍⵜ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵓⵏⴻⵙⵛⵧ


ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ – ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ, ⴰⴱⴷⴻⵍⵎⴰⵍⴻⴽ ⵙⴻⵍⵍⴰⵍ, ⵢⴻⵎⵎⵓⴳⴻⵔ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵏⴻⵎⵀⴰⵍⵜ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵓⵏⴻⵙⵛⵧ, ⵉⵔⵉⵏⴰ ⴱⵓⴽⵓⴱⴰ, ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵖⴻⵔ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⴱⴻⴷⴷⵓ ⵏ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ ⵜⵉⴼⴰⵡⵉⵏ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵍⵖⵓ ⵏ ⵙⵙⵔⴰⴱⴻⵙ ⵏ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ.

ⴰⴷⵉⵡⴻⵏⵏⵉ ⴳⴰⵔ ⵙⵉⵏ-ⴰ ⵢⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⴷ ⵡⵉⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰ « ⵓⵇⴻⵢⵢⴻⵎ ⵏ ⵡⴻⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⵉⵊⴻⵀⴷⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵀⵉⵍⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵙⴻⵏⴼⴰⵔⴻⵏ ⵓⵛⵔⵉⴽⴻⵏ”, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵜⴻⵖⴱⴰⵍⵓⵜ-ⴰ.

ⵎⴰⵙⵙⴰ ⴱⵓⴽⵓⴱⴰ ⵜⴻⵙⵙⴰⵡⴻⵍ-ⴷ ⵖⴻⴼ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵏ ⵡⴰⵙⵙⴰⵖ-ⴰ, « ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⵜⴼⵓⵕⴻⵙ ⴰⴷ ⵜⴻⵔⵔ ⵜⴰⵊⵎⵉⵍⵜ ⵉ ⴷⴷⵓⵕ ⵓⵔⵎⵉⴷ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵄⴰⵏ ⴰⵎⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⵇⵇⴰⵎⵓ ⴰⵙⵍⴻⴽⵎⴰⵏ ⴷ ⵜⵙⵓⴷⴰ ⴷ ⵜⵓⴷⴷⵙⵉⵡⵉⵏ ⵢⴻⵎⴳⴰⵔⴰⴷⴻⵏ ⵏ ⵢⴻⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ, ⴷ ⵜⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵢ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵍⵀⴰ ⴰⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵏ ⵡⴰⵀⵉⵍⴻⵏ ⵢⴻⵣⵡⴰⵔⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⴳⵎⵓ ⵡⴻⵃⵔⴰⵣ ⵏ ⵜⴳⴻⵎⵎⵉ ⵜⴰⴷⴻⵍⵙⴰⵏⵜ ⵜⴰⵎⴰⴹⵍⴰⵏⵜ ».

ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴷⵉⵙ-ⵏⵏⴻⵙ, ⵎⴰⵙⵙ ⵙⴻⵍⵍⴰⵍ « ⵢⴻⵔⵔⴰ ⵜⴰⵊⵎⵉⵍⵜ ⵉ ⴷⴷⵓⵕ » ⵏ ⵓⵏⴻⵙⴽⵓ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⴰⵄⴰⵡⴻⵏ ⴷ ⵡⴻⵛⵔⴰⴽ ⵏ ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰ-ⵏⵏⴻⵙ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⵊⵀⴻⴷ ⵏ ⵜⵣⴻⵎⵎⴰⵔ ⵜⵉⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵏⵓⵔⴰⵔ ⵢⴻⵎⴳⴰⵔⴰⴷⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵜⵜⴻⴳ ⵜⵙⵓⴷⵓⵜ-ⴰ ⵜⴰⵄⵍⴰⵢⴰⵏⵜ ».

ⴰⵎⵢⴰⴳⴻⵔ-ⴰ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵙ ⵡⴻⵃⴷⴰⵕ ⵏ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵡⴻⵍⵎⵓⴷ ⴰⵄⵍⴰⵢⴰⵏ ⴻⴷ ⵓⵏⴰⴷⵉ ⵓⵙⵙⵏⴰⵏ, ⵎⵓⵀⴰⵎⴻⴷ ⵎⴻⴱⴰⵔⴽⵉ.




ⵙⵙⴻⴱⵜ, 11 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 1903

ⵜⴰⵙⴻⵔⵜⵉⵜ ⵜⴰⵣⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⴷ ⵜⵉⵏ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⴼⵔⵓⵏ ⵓⴳⵓⵔ ⵏ ⵍⴻⵅⵚⴰⵚ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻƔⵜ – ⵜⴰⵙⴻⵔⵜⵉⵜ ⵜⴰⵣⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⵏ ⵡⴻⵙⵏⴻⵔⵏⵉ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ ⴷ ⵜⵉⵏ ⴰⵢ « ⴷ-ⵢⵓⵡⵡⵉⵏ ⴰⵎⴰⵢⵏⵓⵜ » ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⵜⵅⴻⴷⴷⴻⵎ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⴼⴻⵔⵔⵓ ⵏ ⵍⴻⵅⵚⴰⵚ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵜⵏⴻⵎⵀⴰⵍⵜ ⵏ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⴻⴷ ⵡⴰⵙⵙⴰⵖⴻⵏ ⵉⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴻⵀⵍⴰ ⵜⴰⵎⴰⵜⵓⵜ ⵏ ⵒôⵍⴻ ⴻⵎⵒⵍⵧⵉ (ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ), ⴰⵏⵏⵉⴻ ⴳⵓⴱⵉⵏ.

ⵎⴰⵙⵙⴰ ⴳⵓⴱⵉⵏ, ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵖⴻⵔ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴻⵎⵄⴰⵡⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⴷ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ , ⵜⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵉ ⵏⵙⵍ, ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵊⵉⴼⴻⵕ ⵏ ⵜⴻⵔⵣⵉ ⵖⴻⴼ ⵜⵎⴻⵙⵔⵉⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ ⴰⵢ ⵍⴰ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵉⵍⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵇⵚⴻⵔ ⵏ ⵜⴻⵎⵣⵉⴽⴽⵏⵉⵏ , ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴰⵙⴻⵔⵜⵉⵜ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⵏ ⵡⴻⵙⵏⴻⵔⵏⵉ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ ⴷ ⵜⵉⵏ ⴰⵢ « ⴷ-ⵢⵓⵡⵢⴻⵏ ⴰⵎⴰⵢⵏⵓ », ⴰⵛⴽⵓ ⵜⴻⴱⵏⴰ ⵖⴻⴼ « ⵡⴻⵙⵏⴻⵔⵏⵉ ⵏ ⵜⵉⵛⵛⵓⵔⴽⴰ ⴻⴷ ⵜⴻⵖⵡⴰⵍⵜ ⵜⴰⵜⵔⴰⵔⵜ, ⴷ ⴰⵢⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⴼⵔⵓⵏ ⵓⴳⵓⵔ ⵏ ⵍⴻⵅⵚⴰⵚ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴳⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵡⵜ.

ⵎⴰⵙⵙⴰ ⴳⵓⴱⵉⵏ ⵜⴻⴱⴷⴻⵔ-ⴷ ⵉⵔⵎⵓⴷⴻⵏ ⵢⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵓⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏ ⵜⴰⵔⵔⴰⵢⵉⵏ ⵏ ⵓⵏⴰⴷⵉ ⴷ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵏ ⵡⴻⵙⵏⵓⵍⴼⵓ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵏⴼⴰⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵢⴻⵃⵔⵉⵛⴻⵏ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ.

ⵙⴻⴳ ⵜⴰⵎⴰ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵎⴰⵙⵙⴰ ⴳⵓⴱⵉⵏ ⵜⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵒôⵍⴻ ⴻⵎⵒⵍⵧⵉ ⵜⴻⵡⵊⴻⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵎⵄⴰⵡⴰⵏ ⴷ ⵡⵉⵏ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵎⴰⵣⴰⵍ ⵢⴻⵜⵜⴽⴻⵎⵎⵉⵍ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⴷⴻⴳ ⵓⵇⴰⵍⴻⴱ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵏⴼⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵓⵄⴰⵡⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵏⵔⴰⵔ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⵢⴰ ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵙⴻⴳ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⵎⴻⵇⵔⴰⵏⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵉⵛⵛⵓⵔⴽⴰ ⴳⴰⵔ ⵙⵏⴰⵜ-ⴰ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ-ⴰ.





ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ-ⵍⵉⴱⵢⴰ-ⵟⴰⵍⵢⴰⵏ-ⵎⴰⵚⴻⵔ-ⵜⴰⵣⵖⴻⵏⵜ-ⵔⵔⴻⴱⵔⴰⴱ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⵉⵍⵉ ⵍⵉⴱⵢⴰ ‘’ⵜⴻⵔⴽⴻⴷ ⵓⴳⴰⵔ’’ ⵜⴻⵃⵡⴰⴵ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ ⴰⴱⵔⵉⴷ ⵏ ⴼⴻⵔⵔⵓ ⴰⵙⴻⵔⵜⴰⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵔⴽⴻⴷ (ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⴱⴻⵔⵔⴰ ⴰⵟⴰⵍⵢⴰⵏⵉ)

ⵔⵔⵓⵎ – ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵟⴰⵍⵢⴰⵏⵉ ⵏ ⵜⵖⴰⵙⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⴱⴻⵔⵔⴰ, ⵒⴰⵡⵍⵓ ⴳⴻⵏⵜⵉⵍⵓⵏⵉ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵔⴻⴱⵄⴰ ⴷⴻⴳ ⵔⵔⵓⵎ, ⵢⵉⵡⴻⵜ ⴰⵎ ⵍⵉⴱⵢⴰ ‘’ⵉⵔⴻⴽⴷⴻⵏ ⵓⴳⴰⵔ’’ ⵜⴻⵃⵡⴰⴵ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵎⵔⴻⵙ ⴰⴱⵔⵉⴷ ⵏ ⴼⴻⵔⵔⵓ ⴰⵙⴻⵔⵜⴰⵏ ⵙ ⵓⴷⵉⵡⴻⵏⵏⵉ ⴰⵙⴻⵔⵜⴰⵏ ⵉⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⴷⴷⵓⵏ ⵡⵉⵢⴰⴹ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⵉⵡⴻⴹ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⴱⴻⴷ ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ ⵏ ⵜⴷⵓⴽⵍⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⴰⵡⵉⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵔⴽⴻⴷ ⵜⵎⵓⵔⵜ-ⴰ

‘’ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵟⴰⵍⵢⴰⵏ ⴷ ⵎⴰⵚⴻⵔ ⵓⵔ ⵜⴻⵟⵟⴼⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⴰⵎⴹⵉⵇ ⵏ ⵢⵉⵍⵉⴱⵉⵢⴻⵏ ⵉⵖⴻⴼ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵉⵍⵉⵏ ⴷ ⵉⵙⴻⴳⴱⴰⵔⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⵙⵙⵉⵡⴹⴻⵏ ⴰⴷ ⵙⴱⴻⴷⴻⵏ ⴰⵏⴰⴱⴰⴹ ⵏ ⵜⴷⵓⴽⵍⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴳⴻⵏ ⵜⴰⵍⴰⵙⵜ ⵉ ⵜⴻⵣⵖⴻⵏⵜ ⵉ ⵍⴰ ⵢⴻⵜⵜⵀⵓⵛⵛⵓⵏ ⵜⴰⵎⵓⵔⵜ-ⴰ’’, ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙ ⴳⴻⵏⵜⵉⵍⵓⵏⵉ.

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⴳⴻⵏⵜⵉⵍⵓⵏⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⴰⵔⴰⴳ ⵉ ⵉⴳⴰ ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⵏⴻⵙⵎⵉⴳⴰⵍ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵜⵎⴰⵣⵖⴰ ⴷ ⵜⵉⴷ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ, ⴰⴱⴷⴻⵍⴽⴰⴷⴻⵔ ⵎⴻⵙⵙⴰⵀⴻⵍ ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⴱⴻⵔⵔⴰ ⵏ ⵎⴰⵚⴻⵔ, ⵙⴰⵎⴻⵀ ⵛⵓⵓⴽⵔⵢ, ⴷⴻⴳ ⵜⴰⴳⴳⴰⵔⴰ ⵏ ⵓⴷⵉⵡⴻⵏⵏⵉ-ⵏⵙⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵍⵉⴱⵢⴰ ⴷ ⵓⵎⴻⵏⵏⵓⵖ ⵎⴳⴰⵍ ⵔⵔⴻⴱⵔⴰⴱ.

ⵉⵙⴻⴷⴷⵉ-ⴷ ⴱⴻⵍⵍⵉ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵟⴰⵍⵢⴰⵏ ⴷ ⵎⴰⵚⴻⵔ ⴰⴷ ⵔⴰⴼⵇⴻⵏ ⵉⵍⵉⴱⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⵉⵙⴻⵏ-ⵏⵙⴻⵏ, ⵙ ⵓⴷⵉⵡⴻⵏⵏⵉ ⴰⵙⴻⵔⵜⴰⵏ ⵉⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⴷⴷⵓⵏ ⵡⵉⵢⴰⴹ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵉⵣⴻⵎⵔⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⵉⵡⴻⴹ




ⵜⴰⴽⵓⵔⵜ ⵏ ⵓⴹⴰⵔ ⵍⴰⵏⴳⵍⵉⵣ-ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ

ⵜⴰⵥⵓⵏⵜ ⵜⵉⵙ 2 ⵏ ⵍⴰⵏⴳⵍⵉⵣ (ⴰⵙⵙ ⵡⵉⵙ 42) ⵎⵉⵍⵍⵡⴰⵍⵍ-ⵡⴰⵜⴼⵧⵔⴷ (0-2): ⴳⵓⴻⴷⵉⵧⵓⵔⴰ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰ ⴰⵢ ⴷ ⴰⵎⴰⵔⵉⵔ ⵉⵎⵅⴻⵢⵢⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ-ⵏⵏⵉ

ⵍⵓⵏⴷⵓⵏ, 12 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 (ⵏⵙⵍ) – ⴰⵎⴰⵔⵉⵔ ⴰⵍⴻⵎⵎⴰⵙ ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⴰⴷⵍⴻⵏⴻ ⴳⵓⴻⴷⵢⵓⵔⴰ, ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵓⵔⴰⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⵡⴰⵜⴼⵓⵔⴷ, ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴼⵔⴻⵏ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰ ⴰⵢ ⴷ ⴰⵎⴰⵔⵉⵔ ⵉⵎⵅⴻⵢⵢⴻⵔ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⴰⵢ ⵜⴻⵔⴱⴻⵃ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⵎⴳⴰⵍ ⵎⵉⵍⵍⵡⴰⵍⵍ (2-0) ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ, ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵙⵙ ⵡⵉⵙ 42 ⵏ ⵜⴻⵍⵖⵓⵖⴰ ⵜⴰⵏⴳⵍⵉⵣⵉⵜ ⵏ ⵜⴰⵥⵓⵏⵜ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⵜⵉⴽⴽⴻⵍⵜ ⵜⵉⵙ ⵜⵍⴰⵜⴰ ⵖⴻⴼ ⵡⴻⵙⵔⴻⴼ ⴰⵔⴰ ⵢⵉⵍⵉ ⴷ ⵉⵎⵅⴻⵢⵢⴻⵔ ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴰ.

ⴳⵓⴻⴷⵢⵓⵔⴰ, ⴰⵢ ⵍⴰ ⵢⴻⵜⵜⵓⵔⴰⵔⴻⵏ ⵙ ⵜⴻⵥⵡⴻⵔⵜ ⵜⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏⵜ ⵜⴰⴳⴰⵔⴰ-ⴰ, ⵢⴻⵙⵙⴻⴽⵛⴻⵎ ⵉⵙⵡⵉ ⵡⵉⵙ ⵙⵉⵏ ⵏ ⵡⴰⵜⴼⵓⵔⴷ (ⴷⴻⴳ ⵜⴻⴷⵇⵉⵇⵜ ⵜⵉⵙ 56), ⵙⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵎⴰ ⵢⴻⵙⵙⴻⴽⵛⴻⵎ ⵎⴰⵜⴻⵊ ⵠⵢⴷⵔⴰ ⵉⵙⵡⵉ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⴷⵇⵉⵇⵜ ⵜⵉⵙ 26.

ⴷ ⵡⵉⵏ ⴰⵢ ⴷ ⵉⵙⵡⵉ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⵙⵙⴻⴽⵛⴻⵎ ⵓⵎⴰⵔⵉⵔ-ⴰ ⴰⵣⵣⴰⵢⵔⵉ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⵡⴰⵜⴼⵧⵔⴷ ⴷⴻⴳ ⵜⵉⴽⴽⴻⵍⵜ-ⴰ ⵜⵉⵙ ⵙⵏⴰⵜ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵔⴹⴻⵍ ⵉ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ-ⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵙⴻⵎⵀⵓⵢⵜ-ⴰ. ⵓⵇⴱⴻⵍ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ-ⴰ, ⴳⵓⴻⴷⵉⵧⵓⵔⴰ ⵉⴳⴰ ⵙⵏⴰⵜ ⵏ ⵜⵉⴽⴽⴰⵍ ⴰⵙⵄⴻⴷⴷⵉ ⵏ ⵜⴰⴽⵓⵔⵜ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴹⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵓⵙⵙⴻⴽⵛⴻⵎ ⵏ ⵢⴻⵙⵡⵉ, ⵢⵉⵡⴻⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵎⴳⴰⵍ ⴷⴻⵔⴱⵢ ⵛⵧⵓⵏⵜⵢ (2-2), ⵜⴰⵢⴻⴹ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⵎⴳⴰⵍ ⵎⵉⴷⴷⵍⴻⵙⴱⵔⵓⴳⵀ (2-0).

ⵙ ⵔⵔⴱⴻⵃⴰ-ⴰ, ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⵡⴰⵜⴼⵧⵔⴷ ⵜⴻⵙⵙⴰⵔⴰⵎ ⴰⴷ ⵜⴻⴽⵛⴻⵎ ⵖⴻⵔ ⵜⴻⵎⵖⵓⵏⵜ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⵙⴻⵎⵀⵓⵢⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⵜⵜⴰⵏ ⵉⵎⵉⵔ-ⴰ ⵜⴻⴹⴹⴻⴼ ⴰⵎⴽⴰⵏ ⵡⵉⵙ ⵙⵉⵏ ⵙ 79 ⵏ ⵜⴻⵏⵇⵉⴹⵉⵏ, ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⴰⴼⵛ ⴱⵧⵓⵔⵏⴻⵎⵧⵓⵜⵀ ⴰⵢ ⵢⴻⴹⴹⴼⴻⵏ ⵜⴰⵇⴰⵛⵓⵛⵜ.

ⴳⵓⴻⴷⵢⵓⵔⴰ (29 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ), ⴷ ⴰⵔⴻⴹⴹⴰⵍ ⴽⴰⵏ ⴰⵢ ⵜ-ⵜⴻⵔⴹⴻⵍ ⵛⵔⵢⵙⵜⴰⵍ ⵒⴰⵍⴰⵙ ⵉ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⵡⴰⵜⴼⵓⵔⴷ. ⴷ ⵜⵉⴽⴽⴻⵍⵜ ⵜⵉⵙ ⵙⵏⴰⵜ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵔⴹⴻⵍ ⵉ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ-ⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵙⴻⵎⵀⵓⵢⵜ-ⴰ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⵓⵔⴰⵔ ⵢⴰⴳⵉ ⴷⴻⴳ-ⵙ ⴳⴰⵔ ⵡⴰⵎⴱⴻⵕ ⴻⴷ ⴷⵓⵊⴻⵎⴱⴻⵕ ⵢⴻⵣⵔⵉⵏ (ⴷ ⵜⴰⵍⵍⵉⵜ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴻⴽⵛⴻⵎ 2 ⵏ ⵢⴻⵙⵡⴰⵏ ⴷⴻⴳ 6 ⵏ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵢⵉⵏ).

ⴰⵎⴰⵔⵉⵔ-ⴰ ⴰⵣⵣⴰⵢⵔⵉ ⴰⵍⴻⵎⵎⴰⵙ ⵏ ⵜⴻⵎⵃⴰⴷⴷⵉⵜ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵃⵕⴻⵎ ⵙⴻⴳ ⵡⵓⵔⴰⵔ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵇⴱⵓⵛⵜ ⵏ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ ⵏ 2014 ⴷ ⵜⴻⵇⴱⵓⵛⵜ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⵏ 2015 , ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⵓⵔ ⴰⵙ-ⴷ-ⵖⵔⵉⵏ ⴰⵔⴰ ⴷⴰⵖ ⴷⴻⴳ ⵙⵏⴰⵜ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵢⵉⵏ ⵜⵉⵎⵎⵉⴷⵡⴰⵏⵉⵏ ⴰⵢ ⵜⵓⵔⴰⵔ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⴷⴷⵓⵃⴰ ⵎⴳⴰⵍ ⵇⴰⵟⴰⵔ (ⵜⴻⵅⵚⴻⵔ ⵙ 1 ⵖⴻⵔ 0) ⴻⴷ ⵄⵓⵎⴰⵏ (ⵜⴻⵔⴱⴻⵃ ⵙ 4 ⵖⴻⵔ 1).





ⵜⴰⵎⴻⵏⴹⴰⵡⵜ-ⴰⵙⵏⵉⵍⴻⵙ


ⵎⴰⵙⵙ ⵎⴻⴷⴻⵍⵛⵉ ⵢⴻⵙⵙⴰⵔⴰⵎ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⵓⵙⵏⵉⵍⴻⵙ ⵏ ⵜⵎⴻⵏⴹⴰⵡⵜ ⴷ ⴰⵙⴻⴵⵀⴻⴷ ⵓⴳⴰⵔ ⵏ ⵜⵓⴳⴷⵓⵜ.


ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ- ⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⵓⵙⵇⴰⵎⵓ ⴰⵎⴻⵏⴹⴰⵡ ⵎⴰⵙⵙ ⵎⵧⵓⵔⴰⴷ ⵎⴻⴷⴻⵍⵛⵉ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵙⵉⵔⴻⵎ-ⵉⵙ ⴷ ⴰⵡⴰⵍⵉ ⵏ ⵜⵎⴻⵏⴹⴰⵡⵜ-ⴰ ⵜⴰⵎⴰⵢⵏⵓⵜ ⵜⴻⵙⵙⴻⴵⵀⴻⴷ ⵓⴳⴰⵔ ⵜⵓⴳⴷⵓⵜ.

‘’Asniles n tmenḍawt yesɛa azal ameqran i uɣlan  azzayri, mi ara d-yeweḍ usenfar-a s asqamu amenḍaw ad t-yessekyed  s telqey’’, i d-yenna Mass Medelci i NSL umsadaɣ  n leqdic n uneɣlaf n tnezduɣt.


‘’ⵏⴻⵙⵙⴰⵔⴰⵎ ⴰⵙⵏⵉⵍⴻⵙ ⵏ ⵜⵎⴻⵏⴹⴰⵡⵜ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⴷ ⴰⵎⴻⵔⴽⴰⵏⵜⵉ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⴰⵙⴻⴵⵀⴻⴷ ⵏ ⵜⵓⴳⴷⵓⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⵓⵔⵜ’’, ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ, ⴰⴳⵎⵓⴹ ⵏ ‘’ⵜⵉⴽⵍⵉ-ⴰ’’ ⴰⴷ ⵉⵍⵉⵏ ‘’ⵓⵍⴰⵛ ⴷⵉⵏ ⵛⵛⴻⴽ ⴳⴻⵔⵣⴻⵏ’’.


ⵎⴰⵙⵙ ⵎⴻⴷⴻⵍⵛⵉ ⵉⴷⴻⵔⵔⴻⵔ-ⴷ ⵙⴻⴳ ⵜⴰⵎⴰ ⵏⵏⵉⴹⴻⵏ, ⴰⵙⵇⴰⵎⵓ ⴰⵎⴻⵏⴹⴰⵡ “ ⵀⴰ-ⵜ-ⴰⵏ ⵎⴰⵣⴰⵍ ⵢⴻⵜⵜⵔⴰⴵⵓ ‘’ ⵎⴻⵍⵎⵉ ⴰⵔⴰ ⵜ-ⵉⴷ-ⵏⴻⵛⴷⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵉⴹⵉⵍ ⵖⴻⴼ ⵓⵙⴻⵏⴼⴰⵔ ⵏ ⵓⵙⵏⵉⵍⴻⵙ ⵏ ⵓⴹⵔⵉⵙ ⴰⴳⴻⵊⴷⴰⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ.

‘’Tamenḍawt tebna ɣef ilugan ibanen, mi ara yekker uselway n tegduda ad isniles, ad d-inced s wudem unṣib asqamu n tmenḍawt, nekni aqlaɣ la nettraǧu ar tura ancad-is’’, i d-yenna. (NSL)




ⵉⴷⵍⴻⵙ-ⵜⵉⴷⵎⵉ-ⴰⵀⴰⵏⴰⵢ

ⵙⴰⵎⵉⴰ ⴷⵉⴰⵔ ⵜⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵀⵉⵍ ⴰⵥⵓⵔⴰⵏ ⵏ ⵜⵍⴰⵡⵉ ⵉ ⵀⴷⴰⵏ ⵉ ⴼⴰⵏⵧⵏ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵔⵜⵉⵏⵉⴽ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ – ⵜⴰⵛⴻⵏⵏⴰⵢⵜ ⵜⴰⵣⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⵢⴻⵜⵜⵉⴷⵉⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ, ⵙⴰⵎⵢⴰ ⴷⵢⴰⵔ, ⵜⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵡⴰⵀⵉⵍ ⵏ ⵜⵍⴰⵡⵉⵏ ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⵎⵔⴻⵏ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵀⴰⵏⴰⵢ ⵀⴷⴰⵏⵜ-ⵜ ⵉ ⵜⵚⴻⴽⴽⴰ ⵏ ⴼⵔⴰⵏⵜⵣ ⴼⴰⵏⵓⵏ, ⴷ ⴰⵀⴰⵏⴰⵢ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵉⵏⴰⴷⵉⵏ ⴰⴽⴽ ⵎⴰⵔⵜⵉⵏⵉⴽ, ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵉⵜⴻⴷⴷⵓ ⴰⵍⴰⵎⵎⴰ ⴷ ⴰⵙⵙ ⵏ 18 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ. ⵜⴻⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ-ⵉⵜ-ⵉⴷ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⴰ "ⴱⵉⵔⴳⵓⵍ’", ⴰⵀⴰⵏⴰⵢ-ⴰ ⵜⵇⴻⵍⵍⴻⵄ ⵜⵓⵣⵣⵢⴰ-ⵙ ⴰⵙⵙ ⵏ 7 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ, ⵢⴻⵔⵙ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⴽⴰⵜⴰⵔ ⵏ ⵡⴰⵀⵉ ⵏ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵉ ⵓⵎⵉ ⵜⵜⵉⵏⵉⵏ "ⵍⵉⵔⴻ ⴻⵜ ⴷⵉⵔⴻ ⵒⵧⵓⵔ ⵍⴻ ⵒⵍⴰⵉⵙⵉⵔ". ⵢⴻⵙⵙⴻⴳⵔⴻⵡ 5 ⵜⵏⴰⵥⵓⵔⵉⵏ ⵢⴰⵍ ⵜⴰ ⴰⵏⵙⵉ ⵉ ⴷ-ⵜⴻⴽⴽⴰ : ⵙⴰⵎⵉⴰ ⴷⵉⴰⵔ (ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ), ⵀⴰⵍⵉⵎⴰ ⵀⴰⵎⴷⴰⵏⴻ (ⵎⴻⵔⵔⵓⴽ), ⴽⴰⵍⵜⵓⵎ ⴱⴻⵏ ⵎ'ⴱⴰⵔⴻⴽ (ⵜⵓⵏⴻⵙ), ⵏⴰⵜⴰⵍⵉ ⴷⴻⴱⴻⵏ (ⴼⵔⴰⵏⵙⴰ) ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵢⴰⵡⴰ (ⵎⴰⵔⵜⵉⵏⵉⴽ), ⴰⴽⴽⴰ ⵉ ⵜ-ⵏⴻⵖⵔⴰ ⴷⴻⴳ ⵓⴷⴻⴳ ⵉⵏⵜⴻⵔⵏⴻⵜ ⵏ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⴰ, ⵛⴻⴱⵃⴻⵏ ⴰⴹⵔⵉⵙ-ⵏⵏⵉ ⵙ ⵜⴻⵡⵍⴰⴼⵉⵏ ⵏ ⵉⵀⴰⵏⴰⵢⴻⵏ ⵉⵎⴻⵣⵡⵓⵔⴰ.

ⵙⵎⵓⵍⵉⵏⵜ-ⴷ ⵜⵏⴰⵥⵓⵔⵉⵏ-ⵏⵏⵉ ⵜⵉⵖⵓⵔⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵢⴻⴹⵔⵉⵙⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵜⵚⴻⴽⴽⴰ ⵏ ⵓⵎⵓⵙⵏⴰⵡ ⴼⵔⴰⵏⵜⵣ ⴼⴰⵏⵓⵏ, ⵙⵙⴻⴷⴷⴰⵏⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⵖⵓⵔⵉ-ⵏⵏⵉ ⵛⵛⵏⴰ, ⴰⵥⴰⵡⴰⵏ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵜⵓⵔⴰⵔⵉⵏ ⵖⴻⴼ ⵓⵙⴰⵢⴻⵙ.

ⵜⵍⵓⵍ ⴷⴻⴳ ⵄⴻⵏⵏⴰⴱⴰ, ⵙⴰⵎⵢⴰ ⴷⵢⴰⵔ ⴷ ⵜⴰⵛⴻⵏⵏⴰⵢⵜ ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴰⴳⵎⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵓⵥⴰⵡⴰⵏ ⴰⵏⵙⴰⵢⴰⵏ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵜⴻⵜⵜⴰⴷⴷⴰⵎ-ⴷ ⴷⴰⵖⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵓⵥⴰⵡⴰⵏ ⵏ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ.

ⴷ ⵜⴰⵄⴻⴳⴳⴰⵍⵜ ⵜⴰⵇⴱⵓⵔⵜ ⵏ ⵡⴰⴳⴳⴰⵢ "ⵜⵔⵢⴰⵏⴰ ⴷ'ⴰⵍⴳⴻⵔ" ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ (1993) ⵙⴰⴽⵉⵏ "ⵎⴻⴷⵉⵜⴻⵔⵔⴰⵏⵓ" ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ (1998), ⴷ ⴰⴳⴳⴰⵢⴻⵏ ⵓⵣⵣⵉⴳⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵥⴰⵡⴰⵏ ⵏ ⴰⴽⴽ ⴷ ⵢⵉⵥⴰⵡⴰⵏⴻⵏ ⵏ ⵎⴰⵔⵉⴽⴰⵏ ⵜⴰⵍⴰⵜⵉⵏⵉⵜ, ⵜⴻⵙⵙⴻⴽⵍⴻⵙ ⵙⴰⵎⵉⴰ ⴷⵉⴰⵔ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⴽⴰⵏ ⵏ ⵓⴹⴻⴱⵙⵉ ⵉ ⵓⵎⵉ ⵜⵙⴻⵎⵎⴰ "ⵏⴰⵏⴰ" (ⵊⵉⴷⴰ) ⵉ ⴷ-ⵉⵥⴻⵔⴳⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ 2005 ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵔⴰ ⵏⴰⴼ ⵜⵉⵣⵍⴰⵜⵉⵏ ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵎⴻⵙⵍⴰⵢⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵢⵉⵏⵉⴳ, ⵜⴰⵎⴷⴰⵏⵉⵜ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⵍⵃⵉⴼ ⵏ ⵢⴻⵍⵎⴻⵥⵢⴻⵏ, ⵍⴻⵅⵚⴰⵚ ⵏ ⵜⴻⵖⴷⴻⵎⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴻⵜⵜⵉ, ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵍⴻⵃⵎⴰⵍⴰ ⵏ ⵢⵉⵎⴰⵔⵔⴰⵡⴻⵏ, ⴰⵢⴰ ⴰⴽⴽ ⵙ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵓⵙⴻⵅⵍⴻⴹ ⵏ ⵢⵉⵖⴰⵏⵉⴱⴻⵏ ⵉⴳⴻⵔⵔⵣⴻⵏ.

"ⴱⵉⵔⴳⵓⵍ’" ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⴰ ⵜⴰⵎⴰⵔⵜⵉⵏⵉⴽⵉⵜ ⵏ ⵓⵙⴻⴳⵎⵉ ⴰⵖⴻⵔⴼⴰⵏ ⵙ ⵜⵥⵓⵔⵉ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵢⵉⴷⵍⴻⵙ ⵉ ⴷ-ⵉⵍⵓⵍⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ 1994.

ⵜⴻⵙⵄⴰ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵥⴻⵟⵟⴰ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⵏ ⵢⵉⵏⴰⵥⵓⵔⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵢⵉⵎⵙⴰⴷⵓⵔⴻⵏ ⵏ ⵡⵉⴷ ⵉⵅⴻⴷⴷⵎⴻⵏ ⵉⵀⴰⵏⴰⵢⴻⵏ, ⵜⵉⴷⴷⵓⴽⵍⴰ " ⵜⴻⵍⵀⴰ-ⴷ ⵙ ⵜⵏⴻⵣⵡⵉⵜ ⵉ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⵜⵉⵎⵎⴻⵔⴽⴰⵏⵜⵉⵜ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⴷⵍⴻⵙ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴻⴱⵖⵓⵏⵜ ⵉⵍⵉⵏⵜ ⵜⴰⵍⵖⵉⵡⵉⵏ-ⵉⵙ", ⴰⴽⴽⴰ ⵉ ⵜ-ⵉⴷ-ⵓⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⴷⴻⴳ ⵉⵏⵜⴻⵔⵏⴻⵜ. (ⵏⵙⵍ



ⵍⵓⴱⵏⴰⵏ-ⵙⵓⵔⵢⴰ- ⵜⴰⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ

ⵟⵟⴼⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⵓⴱⵏⴰⵏ ⵙⵉⵏ ⵉⵙⵓⵔⵉⵢⴻⵏ ⵢⴻⴽⴽⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⴳⴳⴰⵢ ⵏ ⵢⵉⵔⴻⴱⵔⴰⴱⴻⵏ

ⴱⴰⵢⵔⵓⵜ – ⵢⴻⵟⵟⴻⴼ ⵢⵉⴳⴻⵏ ⴰⵍⵓⴱⵏⴰⵏⵉ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⴵⵎⴰ ⵙⵉⵏ ⵉⵙⵓⵔⵉⵢⴻⵏ ⵢⴻⴽⴽⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⴳⴳⴰⵢ ⵏ ⵢⵉⵔⴻⴱⵔⴰⴱⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ ⵏ ⴱⴻⴽⴰⴰ, ⴷⴻⴳ ⵓⴳⴻⵎⵎⵓⴹ ⵏ ⵍⵓⴱⵏⴰⵏ, ⵉ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⵢⴻⵖⵎⵉⵙⴻⵏ ⵏ ⵍⵓⴱⵏⴰⵏ.

ⵢⵉⵡⴻⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙⴻⵏ ⵉⵙⴻⵎ-ⵉⵙ ⵎⵓⵀⴰⵎⵎⴻⴷ ⵉⴷⵔⵉⵙ ⵡⴰⵢⴻⴹ ⴰⴱⴷⵓⵍ ⵎⵓⵀⴰⵢⵎⴻⵏ ⴰⵍ-ⴰⴱⴻⴷ. ⵟⵟⴼⴻⵏ-ⵜⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵉ ⵓⵎⵉ ⵜⵜⵉⵏⵉⵏ ⴰⵍ-ⵍⴰⴱⵡⴻⵀ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ ⵉ ⴷ-ⵢⴻⵣⴳⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⵓⴳⵎⵓⴹ ⵏ ⴱⴻⴽⴰⴰ, ⵉ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⵍⴻⵏ ⵜⴰⵍⵓⴱⵏⴰⵏⵉⵜ, ⵉⵔⴻⴱⵔⴰⴱⴻⵏ-ⴰ ⴽⴽⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⴰⵍ-ⵏⵓⵙⵔⴰ, ⴷ ⵜⵓⴷⴷⵙⴰ ⵉⵇⴻⵔⴱⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⴰⵍ-ⵇⴰïⴷⴰ.

ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵢⵉⵙⵓⵔⵉⵢⴻⵏ ⵉ ⵃⴻⴱⵙⴻⵏ ⵢⵉⴳⴻⵏ ⴰⵍⵓⴱⵏⴰⵏⵉ ⴰⴳⴳⵓⵔⴻⵏ-ⴰ ⵢⴻⵣⵔⵉⵏ, ⵛⵓⴽⴽⴻⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙⴻⵏ ⴽⴽⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⴳⴳⴰⵢⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⵔⴻⴱⵔⴰⴱⴻⵏ.

ⴷⴻⴳ ⴷⵓⵊⴰⵎⴱⴻⵔ ⵢⴻⵣⵔⵉⵏ, ⵉⵡⵓⵏⴰⴽ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⵍⴻⵏ ⵙⴻⵔⵙⴻⵏ ⴰⵍ-ⵏⵧⵙⵔⴰ, ⵉ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵎⴳⴰⵍ ⵓⵙⵍⵡⴰⵢ ⴱⴰⵛⵀⴰⵔ ⴻⵍ ⴰⵙⵙⴰⴷ, ⴷⴻⴳ "ⵡⵓⵎⵓⵖ ⴰⴱⴻⵔⴽⴰⵏ" ⵏ ⵜⵓⴷⴷⵙⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⵔⴻⴱⵔⴰⴱⵉⵏ.

ⴰⴳⴳⴰⵢ-ⴰ ⵢⴻⵅⵎⴻⵜ ⴷⴻⴳ ⵉⵛⵓⴹⴰⴹ ⵏ ⵜⴰⵎⴰ ⴰⴰⵔⵙⴰⵍ, ⴷⴻⴳ ⵓⴳⵎⵓⴹ ⵏ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⵏ ⵙⵓⵔⵢⴰ, ⵢⴻⵇⵔⴻⴱ ⵖⴻⵔ ⵜⵍⵉⵙⴰ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵏ ⵍⵓⴱⵏⴰⵏ. (ⵏⵙⵍ)





ⵍⵊⴻⵎⵄⴰ, 10 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 10:29

ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⵜéⵍéⴽⵓⵎ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ « ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵄⵊⴻⵍ » ⴰⵄⴰⵡⴻⴷ ⵉ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ-ⵏⵏⴻⵙ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ – ⵜⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼⵜ ⵏ ⵜⴻⵙⵔⴻⵇⵇⴻⵙⵜ ⴷ ⵜⴻⴽⵏⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵖⵓ ⴻⴷ ⵜⴻⵖⵡⴰⵍⵜ, ⵣⵓⵀⵔⴰ ⴷⴻⵔⴷⵓⵔⵉ, ⵜⵃⴻⵜⵜⴻⵜ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ ⵜⴰⵎⴻⴷⴷⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵜ ⵜⴰⵣⴰⵢⴻⵣⵜ ⴰⴽⴽⴻⵏ « ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵄⵊⴻⵍ » ⴰⵙⵙⴻⵜⵔⴻⵔ ⵏ ⵜⴷⵓⵎⵚⵉⴽⵢⵉⵏ (ⵉⵏⴼⵔⴰⵙⵜⵔⵓⵛⵜⵓⵔⴻⵙ) ⵙ ⵓⵙⵙⴻⴽⵛⴻⵎ ⵏ ⵢⴻⵙⴳⵓⵍⴰⴼ ⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⴻⵏ ⴻⴷ ⵡⴻⵣⵔⴰⵄ ⵏ ⵜⴻⴽⵏⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⵉⵏ ⴰⵎ ⵡⴻⴽⵜⵓⵎ ⴰⵄⵍⴰⵢⴰⵏ ⴷ ⵡⴻⴽⵜⵓⵎ ⴰⵄⵍⴰⵢⴰⵏ ⴰⵟⴰⵙ.

« ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⵜéⵍéⵛⵧⵎ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵄⵊⴻⵍ ⵜⵉⴽⵍⵉ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵜⵔⴻⵔ ⵏ ⵜⴷⵓⵎⵚⵓⴽⵢⵉⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵙ ⵓⵙⵙⴻⴽⵛⴻⵎ ⵏ ⵢⴻⵙⴳⵓⵍⴰⴼ ⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⴻⵏ ⴻⴷ ⵡⴻⵣⵔⴰⵄ ⵏ ⵜⴻⴽⵏⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⵉⵏ ⴰⵎ ⵡⴻⴽⵜⵓⵎ ⴰⵄⵍⴰⵢⴰⵏ ⴻⴷ ⵡⴻⴽⵜⵓⵎ ⴰⵄⵍⴰⵢⴰⵏ ⴰⵟⴰⵙ », ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙⴰ ⴷⴻⵔⴷⵓⵔⵉ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴻⵙⴼⵓⴳⴻⵍ ⵏ ⵓⵎⵓⵍⵍⵉ ⵡⵉⵙ 13 ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⵏ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⵜéⵍéⵛⵧⵎ.

ⵜⴰⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵜ-ⴰ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵜⴻⴹⴼⴻⵔ ⵜⴰⵎⵎⵀⴻⵣⵜ ⵏ ⵜⵎⴻⵜⵜⵉ ⴰⵢ ⵢⴻⵇⵇⵍⴻⵏ ⵜⴻⵃⵡⴰⵊ ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⵜⴰⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵜ-ⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴻⴼⴽ ⵜⵉⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ-ⴰ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⴽⴽ ⵜⵉⵎⵉⵡⴰ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⴷ ⵡⴻⴹⵎⴰⵏ ⵏ ⵙⵙⵔⴰⴱⴻⵙ ⵏ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵇⴱⴰⵍⴻⵏ, ⵢⴻⵜⵜⵇⴰⴷⴰⵔⴻⵏ ⵍⴰⵎⴰⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⴼⴻⵍⵍ-ⴰⵙ ⵍⴻⵜⵜⴽⴰⵍ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ.

ⵙⴻⴳ ⵜⴰⵎⴰ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵜⴳⴻⵔ-ⴷ ⵜⵉⵖⵔⵉ ⵉ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⵜéⵍéⵛⵧⵎ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⴼⴽ ⴰⵣⴰⵍ ⵉ ⵡⴻⵙⵏⴻⵔⵏⵉ ⵏ ⵡⴻⴳⴱⵓⵕ ⵙ ⵜⵓⴽⵛⵉ ⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵢⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷⴻⵏ ⵉ ⵢⵉⵎⴻⵛⵜⵓⵔⴰ-ⵏⵏⴻⵙ, ⴰⵎ ⵓⵅⴻⵍⵍⴻⵚ ⵏ ⵜⴼⴰⵜⵓⵕⵉⵏ ⵙ ⵉⵏⵜⴻⵔⵏⴻⵜ, ⵉⵙⴰⵔⴰⴳⴻⵏ ⵙ ⵜⴻⵥⵔⴰⵡⵉⵜ, ⵜⴰⵎⴽⴰⵔⴹⵉⵜ ⵜⵓⵎⴹⵉⵏⵜ, ⵜⴰⵥⵔⴰⵡⵉⵜ ⵙ ⵓⵙⵙⵓⵜⴻⵔ ⴷ ⵙⵙⵔⴰⴱⴻⵙ ⵏⵉⴹⴻⵏ.

ⵎⴰⵙⵙⴰ ⴷⴻⵔⴷⵓⵔⵉ ⵜⴳⴻⵔ-ⴷ ⵜⴰⵎⴰⵡⵜ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⵜ ⴰⴷ ⵜⴻⴼⴽ ⵜⵓⵣⵡⵉⵔⵜ ⵉ ⵓⵙⵙⵉⵍⴻⵖ ⵢⴻⵜⵜⴽⴻⵎⵎⵉⵍⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ, ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴻⵙⵙⴻⵣⴳ ⵉⵎⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⴻⴷ ⵢⵉⵍⵓⴳⴰⵏ ⵉⵜⵔⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴼⵔⴻⴽ, ⴰⴷ ⵜⴻⴱⴷⴻⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⵉ ⵓⵖⴻⵍⵍⴻⵜ ⵏ ⵢⴻⵙⴳⵓⵍⴰⴼ ⵏ ⵜⵙⵓⵜⴰ ⵜⴰⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⵜⴻⴹⵎⴻⵏ ⵙⵙⵔⴰⴱⴻⵙ ⴰⵔⴰ ⵉⵇⴰⴷⵔⴻⵏ ⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵃⵡⴰⵊⴻⵏ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴰⵍⵍⵉⵜ-ⴰ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴽⵓⵍⵍⴻⵛ ⵢⴻⵇⵇⴻⵍ ⴷ ⵓⵎⴹⵉⵏ .

ⵜⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼⵜ ⵜⴻⵏⵏⴰ-ⴷ, ⵙⴻⴳ ⵜⴰⵎⴰ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⵜéⵍéⴽⵓⵎ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰⵜ, ⵉⵎⵉⵔ-ⴰ, « ⴰⵢ ⴷ ⵍⵍⵙⴰⵙ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⴱⵏⵉ ⵏ ⵜⴷⴰⵎⵙⴰ ⵜⵓⵎⴹⵉⵏⵜ [éⵛⵧⵏⵧⵎⵉⴻ ⵏⵓⵎéⵔⵉⵇⵓⴻ] ⴻⴷ ⵜⵎⴻⵜⵜⵉ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵖⵓ. ⴷⵖⴰ ⵙ ⵡⴰⵢⴰ, ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⵜéⵍéⵛⵧⵎ ⵜⴻⵜⵜⵓⵔⴰⵔ ⴷⴷⵓⵕ ⵙ ⵡⴰⵣⴰⵍ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⴽⴽ ⵉⵔⵎⵓⴷⴻⵏ ⵉⵏⵎⴻⵜⵜⵉⵢⴻⵏ-ⵉⴷⴰⵎⵙⴰⵏⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⵜⵃⴻⵜⵜⴻⵎ-ⴷ ⵉⵎⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍ ⴰⵔⴰ ⵉⴹⴻⵎⵏⴻⵏ ⴰⵎⴻⵥⵍⵓ ⴰⵣⴰⵢⴻⵣ ⴰⵢ ⵢⴻⴱⵏⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵜⴻⴽⵏⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵖⵓ ⴻⴷ ⵜⴻⵖⵡⴰⵍⵜ (ⵜⴻⵛⵀⵏⵧⵍⵧⴳⵉⴻⵙ ⴷⴻ ⵍ’ⵉⵏⴼⵧⵔⵎⴰⵜⵉⵧⵏ ⴻⵜ ⴷⴻ ⵍⴰ ⵛⵧⵎⵎⵓⵏⵉⵛⴰⵜⵉⵧⵏ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵔⵏⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ « ⴷ ⵍⵎⴻⵊⵀⵓⴷ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵓⵏⴻⴼⴽⴻⵏ ⵉ ⵓⵚⴻⴳⴳⴻⵎ ⴻⴷ ⵓⵙⵙⴰⵍⴻⵢ ⵏ ⵡⴻⵙⵡⵉⵔ, ⴰⵙⵙⴻⵎⵖⴻⵔ, ⴰⵙⵖⴻⵍⵍⴻⵙ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⵜⵔⴻⵔ ⵏ ⵓⵥⴻⴹⴹⴰ ⵏ ⵜⴻⵖⵡⴰⵍⵜ ⵜⴰⵏⴻⵎⴳⴰⴳⵜ  ».

ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴷⵉⵙ-ⵏⵏⴻⵙ, ⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⴰⵏⴻⵎⵀⴰⵍ ⴰⵎⴰⵜⵓ ⵏ ⴰⵍⴳéⵔⵉⴻ ⵜéⵍéⴽⵓⵎ, ⴰⵣⵡⴰⵡ ⵎⴻⵀⵎⴻⵍ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵏ 2015 ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⴷ ⵡⵉⵏ ⵏ ⵓⴱⴻⴷⴷⴻⵍ, ⴷ ⵡⵉⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ « ⵓⵙⵓⵔⵉⴼ ⴷ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ » ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⴻⵍⵀⵓ ⵏ ⵙⵙⵔⴰⴱⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⴽⴽ ⵉⵙⵡⵉⵔⴻⵏ ⴻⴷ ⵜⵉⴷⴷⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⴱⵖⵉ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵛⵜⵓⵔⴰ ⵏ ⴰⵜ ⴻⴷ ⵡⴻⵙⵏⴻⵔⵏⵉ ⵏ ⵜⴻⴽⵏⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵖⵓ ⴻⴷ ⵜⴻⵖⵡⴰⵍⵜ ⵜⴰⵏⴻⵎⴳⴰⴳⵜ.

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴱⴻⴷⴷⴻⵍ ⴰⵔⵓⵔⴰⴷ ⴰⵢ ⵍⴰ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵉⵍⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵥⴻⴹⵡⴰⵏ ⵏ ⵜⴻⵖⵡⴰⵍⵜ ⵜⴰⵏⴻⵎⴳⴰⴳⵜ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⵇⴷⴻⵛ ⴰⵢ ⵍⴰ ⵉⵔⴻⵏⵏⵓⵏ ⵏ ⵜⴻⴽⵏⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵖⵓ ⴻⴷ ⵜⴻⵖⵡⴰⵍⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⵓⴷⴻⵔⵜ ⵏ ⵢⴰⵍ ⴰⵙⵙ ⴷ ⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵉⵃⴻⵜⵜⵎⴻⵏ ⴰⵜ ⴰⴷ ⵜⵉⵍⵉ ⴷⵉⵎⴰ ⵖⴻⵔ ⵙⴷⴰⵜ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏ ⵜⴻⴽⵏⵓⵙⵙⵏⴰ ⴻⴷ ⵡⴻⴳⴱⵓⵕ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵙⵙⵓⵎⵓⵔ.

ⵜⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼⵜ ⵏ ⵜⴻⵙⵔⴻⵇⵇⴻⵙⵜ ⴻⴷ ⵜⴻⴽⵏⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵖⵓ ⴻⴷ ⵜⴻⵖⵡⴰⵍⵜ ⵜⴻⵔⵣⴰ, ⴷⴻⴳ ⵜⴼⴰⴳⵍⴰ-ⴰ, ⵖⴻⴼ ⵜⵎⵓⴷⴻⵎⵜ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⵏ « ⵡⴻⵅⵅⴰⵎ ⵓⵃⵕⵉⵛ », ⴷ ⵡⵉⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ ⵙ ⵍⴻⴽⵎⴰⵍ-ⵏⵏⴻⵙ ⵙ ⵉⵏⵜⴻⵔⵏⴻⵜ.





ⵍⵊⴻⵎⵄⴰ, 10 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 15:31

ⵍⴻⵎⵄⴰⵡⵏⴰ ⵏ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵎⴰⵔⵙⴻⵉⵍⵍⴻ ⵜⴻⵡⵊⴻⴷ ⴰⴷ ⵜⴻⵛⵔⴻⴽ ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰ-ⵏⵏⴻⵙ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ – ⵜⴰⴷⵀⴻⵍⵜ ⵜⴰⵣⴰⵢⴻⵣⵜ ⵏ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵎⴰⵔⵙⴻⵉⵍⵍⴻ « ⵜⴻⵡⵊⴻⴷ » ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴰⵡⵉ ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵏ ⵓⴷⴰⵡⵉ ⵖⴻⵔ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⴻⴷ ⵜⴻⵎⵚⵉⴽⵉⵡⵉⵏ ⵏⵉⴹⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⵣⵎⴻⵔⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⵎⴰⵍⴰⵍ-ⵏⵏⴻⵙ ⵏ ⵓⵏⴻⵎⵀⴰⵍ ⴰⵎⴰⵜⵓ, ⵊⴻⴰⵏ-ⵎⵉⵛⴻⵍ ⴱⵓⴷⵉⵏ.

« ⵜⴰⴷⵀⴻⵍⵜ ⵜⴰⵣⴰⵢⴻⵣⵜ ⵏ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵎⴰⵔⵙⴻⵉⵍⵍⴻ ⵜⴻⵙⵙⴰⵔⴰⵎ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴰⵡⴻⵢ ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰ-ⵏⵏⴻⵙ ⵏ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵏ ⵓⴷⴰⵡⵉ ⴻⴷ ⵍⴰⵎⴰⵏ ⵖⴻⵔ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵜⴻⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⴱⵏⵉ ⵏ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⴻⴷ ⵓⵄⴰⵡⴻⴷ-ⵏⵙⴻⵏ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙ ⴱⵓⴷⵉⵏ ⵉ ⵏⵙⵍ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵊⵉⴼⴻⵕ ⵏ ⵜⴻⵥⵔⵉⴳⵜ ⵜⵉⵙ ⵙⵏⴰⵜ ⵏ ⵜⴻⴷⵢⴰⵏⵜ ⵜⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏⵜ « ⴰⵍ ⵎⵓⵙⵜⴰⵛⴼⴰ » (ⴰⵙⴱⵉⵟⴰⵔ) ⵍⴰ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵉⵍⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵙⴻⴳ 8 ⵖⴻⵔ 11 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ.

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⵢⴻⵎⴹⴻⴱⴱⴻⵔ-ⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢⴰ ⵓⵔ ⵉⵔⴻⵣⵣⵓ ⴰⵔⴰ ⴽⴰⵏ « ⵍⴻⴱⵏⵉ, ⵡⴰⵏⴰⴳ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰ-ⵜⵜ ⴷⴰⵖ ⵡⴻⴱⴷⴰⴷ ⵖⴻⵔ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⴷ ⵡⴻⴹⴼⴰⵔ-ⵏⵙⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍ ⵜⵉⵜⴻⴽⵏⵉⵢⵉⵏ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⴷⵓ-ⵏⵙⴻⵏ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵡⴰⵢⴰ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴻⴹⵎⴰⵏ ⵏ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵏ ⵓⴷⴰⵡⵉ ⵉ ⵓⵎⵓⴹⵉⵏ ».

« ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⴻⵙⵙⵓⵎⴻⵔ ⴷ ⵜⵉⵏ ⴷ-ⵢⴻⴽⴽⴰⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵎⴻⵛⵡⴰⵕ ⴷ ⴰⵖⴻⵣⴼⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵏⵔⴰⵔ ⵏ ⵜⴻⴷⵀⴻⵍⵜ ⵜⴰⵣⴰⵢⴻⵣⵜ ⵏ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵎⴰⵔⵙⴻⵉⵍⵍⴻ, ⴷ ⵜⵉⵏ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴹⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵄⴻⵛⵕⴰ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ, ⴰⴷ ⵜⴻⴱⵏⵓ ⵄⴻⵛⵕⴰ ⵏ ⵍⴱⴻⵏⵢⴰⵏⴰⵜ ⵉⵜⵔⴰⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵔⵙⴻⵉⵍⵍⴻ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙ ⴱⵓⴷⵉⵏ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴰⵔⴰⵎ « ⴰⴷ ⵜⴻⵜⵜⵡⴰⵛⵔⴻⴽ ⵜⵎⵓⵙⵙⵏⵉ-ⴰ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵢⵉⵎⴻⴷⴷⵓⴽⴰⵍ ⵉⵣⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ».

ⴷⵖⴰ ⵢⴻⵙⵎⴻⴽⵜⵉ-ⴷ, ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ-ⴰ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴰⵙⵓⴷⵓⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⵜⴳⴰ ⴰⵙⵙⵉⴽⴻⵏ ⴷ ⵡⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔ ⵏ ⵎⵓⵀⴰⵎⴻⴷ ⴷⴻⴱⴰⵖⵉⵏ ⵏ ⴱⴰⴱ ⵍⵡⴰⴷ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵜⵅⴻⴷⴷⴻⵎ ⴷⴰⵖ ⴰⴽⴽⴻⴷ ⵢⴻⵖⵙⵓⵔⴻⵏ ⵏⵉⴹⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⵣⵎⴻⵔⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ.

ⵉⵎⴹⴻⴱⴱⴻⵔ-ⴰ ⵉⵃⴻⵜⵜⴻⵜ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⵖⴻⴼ ⵓⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⵏ ⵡⴻⵖⵙⵓⵔ-ⵏⵏⵉ ⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵏⵔⴰⵔ ⵏ ⵓⵙⵙⵉⵍⴻⵖ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⵔⵙⵉ ⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵏ ⵜⵕⴰⴷⵢⵓⵜⵉⵔⴰⴱⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵎⵎⴰⵙⴻⵏ ⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⴻⵏ ⵏ ⵓⴷⴰⵡⵉ ⵏ ⵓⴽⴻⵏⵙⵉⵔ.

« ⵏⴻⵙⵙⴰⵔⴰⵎ ⴰⴷ ⵏⴻⴹⴼⴻⵔ ⵍⵎⴻⵊⵀⵓⴷ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵀⵉ ⵏ ⵜⵖⴰⵔⴰ ⵏ ⵓⴷⴰⵡⵉ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⵏⴻⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵙⴻⵏⴼⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵍⴻⴱⵏⵉ ⵏ ⵢⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔⴻⵏ ⵉⵙⴷⴰⵡⴰⵏⴻⵏ ⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⴻⵏ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⵜⵜ-ⵉⴷ-ⵢⴻⵅⵜⴻⵎ ⵎⴰⵙⵙ ⴱⵓⴷⵉⵏ.



ⵙⵙⴻⴱⵜ, 11 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 1917

ⵜⴰⵇⴱⵓⵛⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ (ⴰⵣⴳⴻⵏ ⵏ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ): ⵔⵛ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⴻⴷ ⵎⵧ ⴱⴳⴰⵢⴻⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻƔⵜ – ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⵔⵛ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⵜⵄⴻⴷⴷⴰ ⵖⴻⵔ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⵏ ⵜⴻⵇⴱⵓⵛⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ 2015 ⵏ ⴷⴷⴰⴱⴻⵅ ⵏ ⵓⴹⴰⵔ ⵎⵉ ⵜⴻⵔⵏⴰ ⴰⵙⵧ ⵛⵛⵍⴻⴼ ⴷⴻⴳ ⵜⵢⵉⵜⴰ ⵏ ⵢⴻⵙⵡⵉ ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⵜⴻⵙⵙⴻⴽⵛⴻⵎ 3 ⵖⴻⵔ 0 (0-0 ⵙⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵓⵙⵙⴻⵖⵣⴻⴼ) ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⵏ ⵡⴻⵣⴳⴻⵏ ⵏ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⴰⵢ ⵓⵔⴰⵔⴻⵏ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵏⵏⴰⵔ ⵏ ⵧⵎⴰⵔ-ⵀⴰⵎⴰⴷⵉ ⵏ ⴱⵓⵍⵓⵖⵉⵏ, ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ.

ⵙⴷⴻⴼⴼⵉⵔ 120 ⵏ ⵜⴻⴷⵇⵉⵇⵉⵏ ⵏ ⵡⵓⵔⴰⵔ, ⵙⵏⴰⵜ-ⴰ ⵏ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵉⵏ ⴳⴰⵏⵜ-ⴷ ⴽⴰⵏ 0 ⵖⴻⵔ 0, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⴰⵄⴻⵙⵙⴰⵙ ⵏ ⵢⴻⵙⵡⵉ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ, ⴼⴻⵍⵍⴰⵀ, ⴰⵢ ⵢⴻⵊⵊⴰⵏ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⴰⴷ ⵜⵄⴻⴷⴷⵉ ⵉⵎⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵃⴱⴻⵙ ⵜⵍⴰⵜⴰ ⵏ ⵜⵢⵉⵜⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⵎⴻⵣⵡⵓⵔⴰ ⵏ ⵢⵉⵛⴻⵍⴼⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵃⵔⵉⵛ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵜⵢⵉⵜⴰ ⵏ ⵢⴻⵙⵡⵉ.

ⵔⵛ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⴻⴷ ⵎⵧ ⴱⴳⴰⵢⴻⵜ ⴰⴷ ⵓⵔⴰⵔⴻⵏⵜ ⵜⴰⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ-ⵏⵙⴻⵏⵜ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴻⵣⵔⵓⵢ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵙⵙ ⵏ 1 ⵎⴰⵢⵢⵓ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴰⵔⵉⵔ ⵏ 5 ⵢⵓⵍⵢⵓ. ⵎⵧ ⴱⴳⴰⵢⴻⵜ ⵜⴻⵙⵙⴰⵡⴻⴹ ⴰⴷ ⵜⵄⴻⴷⴷⵉ ⵖⴻⵔ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵊⴻⵎⵄⴰ ⵎⵉ ⵜⴻⵔⵏⴰ ⴻⵙ ⵙⴹⵉⴼ ⵙ ⵜⵢⵉⵜⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵢⴻⵙⵡⵉ ⵙ 6 ⵖⴻⵔ 5 (1 ⵖⴻⵔ 1 ⵙⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵓⵙⵙⴻⵖⵣⴻⴼ).

ⵉⴳⵎⴰⴹ ⵏ ⵡⴻⵣⴳⴻⵏ ⵏ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ:

ⴻⵙ ⵙⴹⵉⴼ - ⵎⵧ ⴱⴳⴰⵢⴻⵜ 1-1 ⵙⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵓⵙⵙⴻⵖⵣⴻⴼ (6-5 ⵙ ⵜⵢⵉⵜⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵢⴻⵙⵡⵉ)

ⵔⵛ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ - ⴰⵙⵧ ⵛⵛⵍⴻⴼ 0-0 ⵙⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵓⵙⵙⴻⵖⵣⴻⴼ (3-0 ⵙ ⵜⵢⵉⵜⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵢⴻⵙⵡⵉ).





ⵉⴷⵍⴻⵙ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ, 09 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 18:23

ⵜⵉⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⵖⴻⴼ ⵎⵧⵓⴼⴷⵉ ⵣⴰⴽⴰⵔⵉⴰ ⴷ ⵎⴰⵀⵎⵧⵓⴷ ⴷⴰⵔⵡⵉⵛⵀ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ

ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ – ⵉⵎⴻⴷⵢⴰⵣⴻⵏ ⵎⵓⴼⴷⵉ ⴻⴷ ⵎⴰⵀⵎⵓⴷ ⴷⴰⵔⵡⵉⵛ ⴰⴷ ⴰⵙⴻⵏ-ⵜⴻⵇⵇⴻⵍ ⵜⴻⵊⵎⵉⵍⵜ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵜⴻⵥⵔⵉⴳⵜ ⵜⵉⵙ 5 ⵏ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⵜⴰⵙⴻⴽⵍⴰⵏⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ « ⵜⵉⵛⴻⵎⵎⴰⵄⵉⵏ ⵡⴻⵔⵊⵉⵏ ⵖⴻⵙⵙⵉⵏⵜ » ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉⵏ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵖ-ⴷ-ⵅⴻⴱⴱⵔⴻⵏ ⵢⴻⵎⵙⵓⴷⴷⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⴷⵢⴰⵏⵜ-ⴰ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ.

ⵜⵉⵎⵍⵉⵍⵉⵜ-ⴰ ⵏ ⵜⵍⴰⵜⴰ ⵏ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵙ ⵓⵙⴻⵏⵜⴻⵍ ⵏ « ⵙⴻⴳ ⵎⵧⵓⴼⴷⵉ ⵣⴰⴽⴰⵔⵉⴰ ⵖⴻⵔ ⵎⴰⵀⵎⵧⵓⴷ ⴷⴰⵔⵡⵉⵛⵀ », ⵜⴻⴽⵛⴻⵎ ⴷⴻⴳ ⵓⵇⴰⵍⴻⴱ ⵏ ⵡⴻⵙⴼⵓⴳⴻⵍ ⵏ ⵓⵎⵓⵍⵍⵉ ⵡⵉⵙ 60 ⵏ ⵡⴻⵏⴽⴰⵔ ⵏ ⵜⴻⴳⵔⴰⵡⵍⴰ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⵜⵓⵔⴱⵉⵃⵜ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵜⵏⴻⵎⵀⴰⵍⵜ ⵏ ⵡⴻⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⴻⵙ ⵣⴻⴷⴷⵧⵓⵔ ⴱⵔⴰⵀⵉⵎ ⴱⴻⵍⴽⴰⵛⴻⵎ.

« ⵜⵜⵉⵄⴰⴷ-ⴰ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⵇⵇⴰⵍⴻⵏ ⵢⴰⵍ ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ, ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴻⵣⴳⵓⵏ ⴰⵡⴰⵥⵉ ⵏ ⴰⴱⴷⴻⵍⴽⴰⴷⴻⵔ ⴰⵍⵍⵧⵓⵍⴰ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⵢⴻⵔⵔ ⵜⴰⵊⵎⵉⵍⵜ ⵉ ⵙⵉⵏ-ⴰ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⴷⵢⴰⵣⴻⵏ ⴰⵢ ⵉⵔⴻⴼⴷⴻⵏ ⵜⴰⵎⴻⴷⵢⴰⵣⵜ ⵜⴰⴳⵔⴰⵡⴰⵍⵜ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵙⵙⴰⵡⴹⴻⵏ-ⵜⵜ ⵖⴻⵔ ⵜⵇⴰⵛⵓⵛⵜ ⵏ ⵜⴰⵍⵙⴰ ⵙ ⵡⵓⵍⴰⵡⴻⵏ-ⵏⵙⴻⵏ ⴷ-ⵢⴻⴽⴽⵔⴻⵏ ⵎⴳⴰⵍ ⵜⴻⵎⵀⴰⵔⵙⴰ», ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⴱⴰⵅⵜⴰ ⵇⵡⴰⴷⵔⵉ.

« ⴰⵙⴻⵏⵜⴻⵍ ⵏ ⵜⴻⵥⵔⵉⴳⵜ-ⴰ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴼⵔⴻⵏ-ⴷ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵃⴻⵜⵜⴻⵜ ⵖⴻⴼ ⵜⴻⵎⵙⴻⵜⵍⴻⵍⵜ ⴷ ⵡⴻⴱⴷⴰⴷ ⵏ ⵓⵡⴰⵏⴰⴽ ⴷ ⵡⴻⵖⵔⴻⴼ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⵖⴻⵔ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⴰⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉ ⴻⴷ ⵡⴻⵖⵔⴻⴼ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ-ⴰ, ⵉⵎⵉ ⵉⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉⵢⴻⵏ ⴷⴷⵎⴻⵏ ⵜⴰⴳⵔⴰⵡⵍⴰ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⴷ ⴰⵣⴰⵎⵓⵍ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⴰⵎⴻⴷⵢⴰ [ⴻⵅⴻⵎⵒⵍⴻ] ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⴳⴳⵓⵛⵛⴻⵍⵎⴰⵏ [ⴰⵓⵜⵧⴷéⵜⴻⵔⵎⵉⵏⴰⵜⵉⵧⵏ] », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴳⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵡⵜ.

ⴰⵀⵉⵍ ⵏ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ-ⴰ, ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⵢⵉⵍⵉ ⵡⴻⵏⵎⴻⵣⵔⵓⵢ ⴱⵓⵛⵉⵅⵉ ⵛⵀⴻⵉⴽⵀ ⴷ ⵉⵏⴻⴱⴳⵉ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵖ, ⴷ ⴰⵀⵉⵍ ⴷⴻⴳ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵉⵍⵉⵏ ⵢⵉⵙⴰⵔⴰⴳⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⴻⵍⵀⵓⵏ ⵙ ⵜⵎⴻⵥⵔⴰ ⵜⵉⵙⴻⴽⵍⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵎⵧⵓⴼⴷⵉ ⵣⴰⴽⴰⵔⵉⴰ ⴻⴷ ⵎⴰⵀⵎⵓⴷ ⴷⴰⵔⵡⵉⵛⵀ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏ « ⵜⴰⵎⵓⵖⵍⵉ ⵏ ⵎⵧⵓⴼⴷⵉ ⵣⴰⴽⴰⵔⵉⵢⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵉⵍⵢⴰⴷⴰⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ » ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵜ ⵖⴻⴼ ⵓⵙⴻⴼⵔⵓ ⵏ « ⵄⴰⴱⵉⵕⵓⵏ » (ⵉⵎⵙⴻⴱⵔⵉⴷⴻⵏ) ⵏ ⵎⴰⵀⵎⵧⵓⴷ ⴷⴰⵔⵡⵉⵛⵀ.

ⵉⵎⴻⵔⴱⴰⵃⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵎⵙⴰⵣⵡⴰⵔ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵜⵎⴻⴷⵢⴻⵣⵜ ⵜⴰⴽⴻⵍⵙⴰⴽⵜ , ⵜⴰⵖⴻⵔⴼⴰⵏⵜ ⴻⴷ ⵓⵏⴻⵇⵇⵉⵙ , ⵉⴷ-ⵢⴻⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ ⵡⴻⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⴻⵙ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵏⵉⵏ ⵉⵙⵎⴰⵡⴻⵏ-ⵏⵙⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⴷⵢⴰⵏⵜ-ⴰ.

ⵎⵧⵓⴼⴷⵉ ⵣⴰⴽⴰⵔⵉⴰ ⴷ ⴰⵎⴻⴷⵢⴰⵣ ⵏ ⵜⴻⴳⵔⴰⵡⵍⴰ ⵜⴰⴻⵣⵣⴰⵢⵔⵉⵜ (1908-1977) ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⴰⵎⴻⵙⴽⴰⵔ ⵏ ⵢⴻⵎⵙⴻⵖⵔⴻⵜ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ « ⵇⴰⵙⵙⴰⵎⴰⵏ ». ⵢⴻⵊⵊⴰ-ⴷ ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ-ⵙ ⵜⵉⵇⵙⵉⴷⵉⵏ ⵓⵔ ⵉⴼⴻⵏⵏⵓⵏ ⴰⵔⴰ ⴰⵎ « ⵜⴰⵃⵜⴰ ⴹⵉⵍⴰⴰⵍ ⴰⵍ-ⵣⴰⵢⵜⵓⵏ » (ⴷⴷⴰⵡ ⵜⵉⵍⵉ ⵏ ⵜⵣⴻⵎⵔⵉⵏ) ⴻⴷ « ⴰⵍ-ⵍⴰⵀⴰⴱ ⴰⵍ-ⵎⵓⵇⴰⴷⴷⴰⵙ » (ⵜⴰⵊⴰⵊⵉⵃⵜ ⵜⵉⵎⵇⴻⴷⴷⴻⵙⵜ).

ⵎⴰⵀⵎⵓⴷ ⴷⴰⵔⵡⵉⵛ (1941-2008) ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⴷⵢⴰⵣⴻⵏ ⵉⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉⵢⴻⵏ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⵏⴻⵏ ⴰⴽⴽ, ⵉⴳⴰ-ⴷ ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⵉⵎⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴻⴷⵢⴻⵣⵜ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏ « ⴰⵜⴰⵔ ⴰⵍ-ⴼⴰⵕⴰⵛⴰ » (ⴰⵙⴻⵎⴷⵓ ⵏ ⵓⴼⴻⵔⵟⴻⵟⵟⵓ), « ⴽⴰ ⵣⴰⵀⵔⵉ ⴰⵍ-ⵍⴰⵡⵣ ⴰⵡ ⴰⴱⵄⴰⴷ » (ⴰⵊⴻⵊⵊⵉⴳ ⵏ ⵍⵍⵓⵣ ⵏⴻⵖ ⵓⴳⴰⵔ) ⴰⴽⴽⴻⴷ « ⵎⴰⴷⵉⴻⵃ ⴰⴹ-ⴹⵉⵍ ⴰⵍ-ⵄⴰⴰⵍⵉⴻ » (ⵉⵎⵙⴻⵖⵔⴻⵜ ⵏ ⵜⵉⵍⵉ ⴰⵄⵍⴰⵢⴰⵏ).




ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ, 09 ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ 2015 19:01

ⵜⵉⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⵖⴻⴼ ⵄⵓⵇⴱⴰ ⵉⴱⵏ ⵏⴰⴼⴰⵄ: ⵉ ⵓⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ, ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵏ ⵓⵙⵓⴷⵓ ⵏ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵉⵏ ⵜⵉⴼⵔⵉⵇⵉⵢⵉⵏ

ⵜⵉⴱⴻⵙⴽⴻⵔⵜ – ⵉⵎⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⵜⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏⵜ ⵜⵉⵙ 4 ⵖⴻⴼ ⵄⵓⵇⴱⴰ ⵉⴱⵏ ⵏⴰⴼⴰⵄ ⴻⵍ ⴼⵉⵀⵔⵉ, ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵅⵜⴻⵎ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ ⵜⴰⵎⴻⴷⴷⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵙⵉⴷⵉ ⵄⵓⵇⴱⴰ (ⵜⵉⴱⴻⵙⴽⴻⵔⵜ), ⵙⵙⵓⵎⵔⴻⵏ-ⴷ, ⴷⴻⴳ ⵜⴰⴳⴳⴰⵔⴰ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⵉⵎⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⵎⵍⵉⵍⵉⵜ-ⴰ, ⴰⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ, ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵏ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵓⴷⵓ ⵏ ⴷ ⵜⴻⵙⵖⵓⵏⵜ ⵉ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵉⵏ ⵜⵉⴼⵔⵉⵇⵉⵢⵉⵏ.

ⴰⵢⴰ ⴰⴷ ⵢⴻⵊⵊ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⴷⴻ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵇⴰⵄⴻⵜ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵎⵜⴰⵔ, ⴰⵊⴻⵔⵔⴻⴷ ⴻⴷ ⵜⵓⴽⵛⵉ ⵏ ⵡⴰⵣⴰⵍ ⵉ ⵜⴳⴻⵎⵎⵉ ⵜⴰⴷⴻⵍⵙⴰⵏⵜ ⴷ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⵉⵎⴻⵏ ⴰⴳⴳⴰⴳⴻⵏ ⵏ ⵓⵎⴻⵏⵥⴰⵡ ⴰⴼⵔⵉⵇⵉ ».

ⴰⵍⴷⴰⵢ ⵏ ⵡⴰⵎⵎⴰⵙⴻⵏ ⵉⴷⴻⵍⵙⴰⵏⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⵎⵓⵀⴰⵍ ⵜⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵙⵙⴻⵎⵜⴰⵔ ⵉⵎⴻⵇⵔⴰⵏⴻⵏ ⴰⵢ ⴱⴻⴷⵔⴻⵏ ⵢⴻⵎⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵃⴻⵜⵜⴻⵜⴻⵏ ⴷⴰⵖ ⵖⴻⴼ « ⵡⴰⵣⴰⵍ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵄⴰ ⵓⵙⵙⴻⴱⵖⴻⵙ ⵏ ⵡⴻⵎⴱⴰⴷⴷⴻⵍ ⵏ ⵜⵎⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵏⵔⴰⵔ ⵏ ⵜⵓⵙⵙⵏⴰ ⴳⴰⵔ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ».

ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⵓⵎⴻⵔ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⵡⴻⵙⵏⵓⵍⴼⵓ ⵏ ⵡⴰⵔⵔⴰⵣ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⴰⵎⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⵜⵜⵓⵏⴻⴼⴽⴻⵏ ⵉ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⵉⵎⵅⴻⵢⵢⴻⵔ ⴰⴽⴽ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉⵏ ⵖⴻⴼ ⵄⵓⵇⴱⴰ ⵉⴱⵏ ⵏⴰⴼⴰⵄ ⴻⵍ ⴼⵉⵀⵔⵉ, ⴷ « ⵜⴻⵔⵎⵉⵜⵉⵏ ⵜⵉⴷⵉⴷⴰⴽⵜⵉⵢⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵎⴰⵙⵙⴰⵏⴻⵏ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ », ⴷ ⴰⵔⵔⴰⵣ ⴰⵔⴰ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵥⵔⵉⴳⵜ ⵏ ⵜⴻⴷⵢⴰⵏⵜ-ⴰ ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ.

ⵜⵉⵎⵍⵉⵍⵉⵜ-ⴰ ⵜⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏⵜ ⵢⴻⵍⴷⴻⵢ-ⵉⵜⵜ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵜⵖⴰⵡⵙⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⴷⴷⵉⵏ ⴻⴷ ⵍⵃⵓⴱⵓⵙ, ⵎⵓⵀⴰⵎⴻⴷ ⴰⵉⵙⵙⴰ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙ ⵢⴻⵎⵏⴰⴷⵉⵢⴻⵏ, ⴰⴳⴳⴰⴳⴻⵏ ⴻⴷ ⵢⴻⵙⴷⴰⵡⴰⵏⴻⵏ, ⴰⵎⴰ ⵙⴻⴳ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⴰⵎⴰ ⵙⴻⴳ ⵙⵓⵔⵢⴰ, ⵎⴻⵕⵕⵓⴽ, ⵎⴰⵍⵉ ⴻⴷ ⵙⵉⵏⵉⴳⴰⵍ.