Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
ɣezza: Aṭas n yigerdan ay la yettmettaten ɣef lǧal n uḥṛas isṛayili
+
Mali: tagrawt tagraɣlant i uḥtac ɣef tedyant n Sevare
  
ɣEZZA (Falesṭin) D tikkelt tamezwarut deg 50 n yiseggasen deg ara yali umḍan n yigerdan ay yettmettaten deg ɣezza armi d aswir deg yella imir-a, yerna yella-d waya ɣef lǧal n tergult ay d-tḥettem Isṛayil ɣef ubandu-a n wakal afalesṭini ay d-mazal yenḍerr seg utɛeddi-nni aserdasi n unebdu yezrin deg mmuten 2200 n medden, ɣef wakken ay d-tenna Tnegga n Yiɣlanen Yeddukklen d-yelhan d yizruzaɣ ifalesṭiniyen (UNRWA).
+
BAMAKO Wwḍen-d ass n lḥedd ɣer Sevare yimazzayen igraɣlanen deg yimenɣi mgal rrebrab akken ad ɛawnen iɣallen imsellḥen imaliyen deg uḥtac ɣef tuḍḍfa-nni n yimeṛhan ay d-yellan deg wussan-a ineggura deg usensu n Byblos deg temdint-a n tlemmast n Mali, ɣef wakken ay d-tenna yiwet n teɣbalut n tɣellist (laman) tamalit.
  
Amḍan n yilufanen ay yettmettaten deg 4 n ledwaṛ timezwura n tmeddurt-nsen deg ɣezza yewweḍ ɣer 12 deg 1000 deg 2008, sakkin yewweḍ ɣer 20,3 deg 1000 deg 2013 ɣef wakken ay d-tesḥassef tnegga n UNRWA.
+
  
Amḍan n yilufanen iɣezzawiyen ay yettmettaten uqbel ma qeflen aseggas yewweḍ ɣer 127 deg 1000 deg 1960. Deg 2008, yewweḍ ɣer 20,2 deg 1000, ma deg 2013, yewweḍ ɣer 22,4 deg 1000.
+
Ass n lǧemɛa, yenna-d unabaḍ amali d akken yeḍḍef 7 n yimeckuken yerna yuzen-iten ɣer Bamako, maca akk imdanen ay yettwaḍḍfen « bran-asen », yerna ur d-ttwakecfen ara yismawen-nsen, ay d-tenna yiwet n teɣbalut n tɣellist deg Sevare ay d-tebder RFI.
  
Deg utɛeddi-nni isṛayili ay d-yellan ɣef tesfift n ɣezza aseggas yezrin, azal n tis 4 seg 2200-nni n Yifalesṭiniyen ay yemmuten d igerdan.
+
  
Aseggas sakkin, amur ameqran seg yimejraḥ ay d-mazal tettdawi tuddsa n Yimsujjiyen war tilisa d igerdan. Nnig waya, d timeyyatin n luluf n yigerdan ay mazal ḥwaǧen adawi n tnefsit.
+
Yella-d ccek d ameqran d akken tuḍḍfa-nni n yimeṛhan n wass n lǧemɛa deg usensu n Byblos deg Sevare (deg tlemmast n Mali) tga-tt yiwet n tegrawt isem-nnes « Tirni n uslelli n Macina », yerna tagrawt-a d tamsisit n tegrawt tarebrabt n Ansar Eddine, ɣef wakken ay d-tenna ass n lḥedd yiwet n teɣbalut n tɣellist tamalit.
  
ɣef leḥsab n Akihiro Seita, anemhal n wahil n tdawsa n tnegga n UNRWA, « tamettant n yigerdan d yiwen seg yimataren imxeyyren ay d-yemmalen tagnit n tdawsa n yimezdaɣen n kra n temnaḍt ».
+
  
Tanegga n UNRWA, ɣef wakken ay d-yenna Mass Seita deg yiwen n ulɣu « yecɣeb-itt aṭas uɛeḍḍel n tergult-a ay d-yellan ɣef tdawsa, isafaren d ttawilat n udawi deg Ɣezza ».
+
Asensu n Byblos yeḥbes amahil (axeddim) seg 2011, asmi ay tenker taluft n ugafa n Mali. Sakkin, takebbanit n tlujistit tagenwant n Tefriqt n Unẓul (UTER) ay ixeddmen ɣer yidis n Tuɣdaḍt n Yiɣlanen Yeddukklen deg Mali (Minusma) tekra asensu-nni akken ad tesnusuy deg-s ixeddamen-nnes deg temdint n Sevare. Ɣef leḥsab n yiwet n teɣbalut n Minusma, asensu-nni ur telli ara teǧhed deg-s tɣellist.
  
Iɣlanen Yeddukklen d tuddsiwin tirnabaḍin zgan ttɛeyyinen-d ɣef tegnit n diri deg llan yigerdan n tesfift n Ɣezza anda azal n 45% n yimezdaɣen sɛan ddaw n 14 n yiseggasen.
+
  
« Lemmer d lebɣi, ur irennu ara umḍan n yigerdan yettmettaten, yerna timerniwt am ta ur tesɛi tamtilt », ɣef wakken ay d-yenna yimsujji-a.
+
ɣef leḥsab n teɣbalut-a, tummɣa-nni tella tezmer ad d-teglu s wugar n yixeṣṣaren lemmer d ay d-mmiɣen yirebraben-nni deg yiḍ, imi imir-nni ara ilin din 15-nni n yixeddamen n tkebbanit n UTER ɣef teswiɛt. Ass-a, asensu-nni yerwi, tixxamin-nnes rrẓent yerna ččuṛen yiɣerban-nnes d lateṛ n tyitiwin n rrṣaṣ.
  
Yenna-d d akken « imedyaten iwḥiden ay d-yusan ɣer lbal-inu deg wayen yerzan aya d wid n tmura tifriqiyin deg aṭan n medden ay yuḍnen aḍḍan n sida ».
+
  
« Yewɛeṛ ad d-naf ssebbat n tidet n tmettant n yilufanen ay mazal tteṭṭḍen yerna ugadeɣ lemmer aya ad yili iḥuza ugar n medden », ɣef wakken ay d-yenna.
+
Ma ulac, 12 n yimdanen ay yemmuten deg tuḍḍfa-nni n yimeṛhan, gar-asen « semmus n yirebraben » ɣef leḥsab n teɣbula tiserdasiyin timaliyin yemgerraden.
  
Dɣa deg tegnit-a, imi ay xuṣṣen yidrimen ay la d-yettwaṣeddaqen seg umaḍal, yezmer lḥal ad yettwaɣ wuɣal ɣer uɣerbaz n 225.000 n yigerdan ifalesṭiniyen ay yeqqaren deg yiɣerbazen n tnegga n UNRWA deg ɣezza. Unicef tenna-d yagi d akken deg useggas aɣurbiz yezrin, aṭas n yigerdan ur yerbiḥen ara deg tezrawin-nsen imi ay mazal tḥuza-ten tyita-nni n utɛeddi aserdasi isṛayili.
+
 +
 
 +
D acu kan leḥsab-a yezmer ad yili meɣɣer ugar yerna Tuɣdaḍt n Yiɣlanen Yeddukklen deg Mali tenna-d d akken mmuten 5 seg yixeddamen n tkebbanit ay twekkel: « Yiwen n Umali ay yellan d anehhaṛ n tkebbanit-nni, yiwen n Unipali, yiwen seg Tefriqt n Unẓul d sin n Wukṛaniyen ».

Tasiwelt n wass 14:00, 11 Ɣuct 2015

ⵎⴰⵍⵉ: ⵜⴰⴳⵔⴰⵡⵜ ⵜⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏⵜ ⵉ ⵓⵃⵜⴰⵛ ⵖⴻⴼ ⵜⴻⴷⵢⴰⵏⵜ ⵏ ⵙⴻⵠⴰⵔⴻ

ⴱⴰⵎⴰⴽⵧ – ⵡⵡⴹⴻⵏ-ⴷ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵃⴻⴷⴷ ⵖⴻⵔ ⵙⴻⵠⴰⵔⴻ ⵢⵉⵎⴰⵣⵣⴰⵢⴻⵏ ⵉⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵎⴳⴰⵍ ⵔⵔⴻⴱⵔⴰⴱ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵄⴰⵡⵏⴻⵏ ⵉⵖⴰⵍⵍⴻⵏ ⵉⵎⵙⴻⵍⵍⵃⴻⵏ ⵉⵎⴰⵍⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵃⵜⴰⵛ ⵖⴻⴼ ⵜⵓⴹⴹⴼⴰ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵕⵀⴰⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ-ⴰ ⵉⵏⴻⴳⴳⵓⵔⴰ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⵏⵙⵓ ⵏ ⴱⵢⴱⵍⵧⵙ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ-ⴰ ⵏ ⵜⵍⴻⵎⵎⴰⵙⵜ ⵏ ⵎⴰⵍⵉ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵖⴱⴰⵍⵓⵜ ⵏ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ (ⵍⴰⵎⴰⵏ) ⵜⴰⵎⴰⵍⵉⵜ.


ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴵⴻⵎⵄⴰ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵏⴰⴱⴰⴹ ⴰⵎⴰⵍⵉ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⴹⴹⴻⴼ 7 ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵛⴽⵓⴽⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⵓⵣⴻⵏ-ⵉⵜⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⴱⴰⵎⴰⴽⵧ, ⵎⴰⵛⴰ ⴰⴽⴽ ⵉⵎⴷⴰⵏⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴹⴹⴼⴻⵏ « ⴱⵔⴰⵏ-ⴰⵙⴻⵏ », ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵓⵔ ⴷ-ⵜⵜⵡⴰⴽⴻⵛⴼⴻⵏ ⴰⵔⴰ ⵢⵉⵙⵎⴰⵡⴻⵏ-ⵏⵙⴻⵏ, ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵖⴱⴰⵍⵓⵜ ⵏ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ ⴷⴻⴳ ⵙⴻⵠⴰⵔⴻ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⴱⴷⴻⵔ ⵔⴼⵉ.


ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵛⵛⴻⴽ ⴷ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⵓⴹⴹⴼⴰ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵕⵀⴰⵏ ⵏ ⵡⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴵⴻⵎⵄⴰ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⵏⵙⵓ ⵏ ⴱⵢⴱⵍⵧⵙ ⴷⴻⴳ ⵙⴻⵠⴰⵔⴻ (ⴷⴻⴳ ⵜⵍⴻⵎⵎⴰⵙⵜ ⵏ ⵎⴰⵍⵉ) ⵜⴳⴰ-ⵜⵜ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⴳⵔⴰⵡⵜ ⵉⵙⴻⵎ-ⵏⵏⴻⵙ « ⵜⵉⵔⵏⵉ ⵏ ⵓⵙⵍⴻⵍⵍⵉ ⵏ ⵎⴰⵛⵉⵏⴰ », ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵜⴰⴳⵔⴰⵡⵜ-ⴰ ⴷ ⵜⴰⵎⵙⵉⵙⵉⵜ ⵏ ⵜⴻⴳⵔⴰⵡⵜ ⵜⴰⵔⴻⴱⵔⴰⴱⵜ ⵏ ⴰⵏⵙⴰⵔ ⴻⴷⴷⵉⵏⴻ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵃⴻⴷⴷ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵖⴱⴰⵍⵓⵜ ⵏ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ ⵜⴰⵎⴰⵍⵉⵜ.


ⴰⵙⴻⵏⵙⵓ ⵏ ⴱⵢⴱⵍⵧⵙ ⵢⴻⵃⴱⴻⵙ ⴰⵎⴰⵀⵉⵍ (ⴰⵅⴻⴷⴷⵉⵎ) ⵙⴻⴳ 2011, ⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵜⴻⵏⴽⴻⵔ ⵜⴰⵍⵓⴼⵜ ⵏ ⵓⴳⴰⴼⴰ ⵏ ⵎⴰⵍⵉ. ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ, ⵜⴰⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵜ ⵏ ⵜⵍⵓⵊⵉⵙⵜⵉⵜ ⵜⴰⴳⴻⵏⵡⴰⵏⵜ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⵏ ⵓⵏⵥⵓⵍ (ⵓⵜⴻⵔ) ⴰⵢ ⵉⵅⴻⴷⴷⵎⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏ ⵜⵓⵖⴷⴰⴹⵜ ⵏ ⵢⵉⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵍⵉ (ⵎⵉⵏⵓⵙⵎⴰ) ⵜⴻⴽⵔⴰ ⴰⵙⴻⵏⵙⵓ-ⵏⵏⵉ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵏⵓⵙⵓⵢ ⴷⴻⴳ-ⵙ ⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵙⴻⵠⴰⵔⴻ. Ɣⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⴻⵖⴱⴰⵍⵓⵜ ⵏ ⵎⵉⵏⵓⵙⵎⴰ, ⴰⵙⴻⵏⵙⵓ-ⵏⵏⵉ ⵓⵔ ⵜⴻⵍⵍⵉ ⴰⵔⴰ ⵜⴻⴵⵀⴻⴷ ⴷⴻⴳ-ⵙ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ.


ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵜⴻⵖⴱⴰⵍⵓⵜ-ⴰ, ⵜⵓⵎⵎⵖⴰ-ⵏⵏⵉ ⵜⴻⵍⵍⴰ ⵜⴻⵣⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴻⴳⵍⵓ ⵙ ⵡⵓⴳⴰⵔ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⵚⵚⴰⵔⴻⵏ ⵍⴻⵎⵎⴻⵔ ⴷ ⴰⵢ ⴷ-ⵎⵎⵉⵖⴻⵏ ⵢⵉⵔⴻⴱⵔⴰⴱⴻⵏ-ⵏⵏⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⴹ, ⵉⵎⵉ ⵉⵎⵉⵔ-ⵏⵏⵉ ⴰⵔⴰ ⵉⵍⵉⵏ ⴷⵉⵏ 15-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵏ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵜ ⵏ ⵓⵜⴻⵔ ⵖⴻⴼ ⵜⴻⵙⵡⵉⵄⵜ. ⴰⵙⵙ-ⴰ, ⴰⵙⴻⵏⵙⵓ-ⵏⵏⵉ ⵢⴻⵔⵡⵉ, ⵜⵉⵅⵅⴰⵎⵉⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵔⵔⵥⴻⵏⵜ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵞⵞⵓⵕⴻⵏ ⵢⵉⵖⴻⵔⴱⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷ ⵍⴰⵜⴻⵕ ⵏ ⵜⵢⵉⵜⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵔⵔⵚⴰⵚ.


ⵎⴰ ⵓⵍⴰⵛ, 12 ⵏ ⵢⵉⵎⴷⴰⵏⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵎⵎⵓⵜⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵓⴹⴹⴼⴰ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵕⵀⴰⵏ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏ « ⵙⴻⵎⵎⵓⵙ ⵏ ⵢⵉⵔⴻⴱⵔⴰⴱⴻⵏ » ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵜⴻⵖⴱⵓⵍⴰ ⵜⵉⵙⴻⵔⴷⴰⵙⵉⵢⵉⵏ ⵜⵉⵎⴰⵍⵉⵢⵉⵏ ⵢⴻⵎⴳⴻⵔⵔⴰⴷⴻⵏ.


ⴷ ⴰⵛⵓ ⴽⴰⵏ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ-ⴰ ⵢⴻⵣⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⵎⴻⵖⵖⴻⵔ ⵓⴳⴰⵔ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵜⵓⵖⴷⴰⴹⵜ ⵏ ⵢⵉⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵍⵉ ⵜⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵎⵎⵓⵜⴻⵏ 5 ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵏ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵜ ⴰⵢ ⵜⵡⴻⴽⴽⴻⵍ: « ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵎⴰⵍⵉ ⴰⵢ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷ ⴰⵏⴻⵀⵀⴰⵕ ⵏ ⵜⴽⴻⴱⴱⴰⵏⵉⵜ-ⵏⵏⵉ, ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵏⵉⵒⴰⵍⵉ, ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⵏ ⵓⵏⵥⵓⵍ ⴷ ⵙⵉⵏ ⵏ ⵡⵓⴽⵕⴰⵏⵉⵢⴻⵏ ».