Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
UNESCO : Beghebrit tessaḥṛeṣ ɣef wemɛawen i ferru n wuguren
+
Lezzayer turar dduṛ d ameqran deg yimenɣi mgal tiṭṭurfa n ddin
  
PARIS Taneɣlaft usegmi aɣelnaw, Nouria Benghebrit, twekked-d ass n ttlata Paris belli amɛiwen akk d Unesco tezmer ad d-tefk tisura n ferru n wuguren maca mači d tifrat yemmden".
+
LEZZAYER TAMANEɣT Wid ay yettekkan deg tnemselt (warca) n Temɣunt n yimassanen inselmen, ixeṭṭaben d limamat n tmura n Ssaḥel nnan-d ass n laṛebɛa d akken Lezzayer turar dduṛ d ameqran deg yimenɣi mgal tiṭṭurfa n ddin d tekriḍt (ɛunf).
  
"Nessenqend u nufa akk d unemhal amatu n Unesco, deg usurrif n umɛawen belli nezmer i wemcarek ara yilin d tisura n ferru n wuguren maca mači d tifratin yemmden", id-tenna ɣer taggara n temlilit d-yellan gar-as akk d Irinina Bokova, uqbel beddu n n usarag amatu wis 38 n Unesco.
+
Tanemselt-a teqqim sin n wussan yerna tella-d ɣef « ttejṛibat n tmura n Ssaḥel deg yimenɣi mgal tiḍḍurfa n ddin d tiḍḍurfa tukriḍt (ɛanifa) », yerna rran deg-s yimttekkiyen tajmilt i Lezzayer ɣef dduṛ-nnes ameqran deg yimenɣi mgal tiṭṭurfa, am wakken ay d-gren tiɣri akken yettwaddem Urkawal (mitaq) n umsuɣal aɣelnaw n Lezzayer d amedya ad ḍefrent tmura niḍen n Tefriqt i lmend n talwit.
  
"ayagi id-tenna d tamuɣli ɣef iberdan uselmed" yerzan aheggi n wahilen akk d uqeyem, amedya, idlisen iɣurbizen "ɣef laḥṣab n weswir yennernin di kra n tmura", id-twekked.
+
Yiwet seg ssebbat timeqranin n tiṭṭurfa « ay yexḍan Lislam » d Yinelmen netta d « azraɛ n lqella n tmussni n ddin », ladɣa lqella n tmussni n wayen ayyes ay d-yettweṣṣi ddin-nneɣ deg wayen yerzan talwit, adiwenni (ḥiwar) d umsuɣal, am wakken ay llant daɣ ssebbat yeqqnen ɣer tnefsit n medden, asselmed d tmetti, ɣef wakken ay d-nnan deg tnemselt-nni.
  
U tkemmel tenna belli Lezzayer "texdem akk ayen d-tessuter Unesco ayen yerzan ladɣa azal n tedrimt d-yettwafkan i usegmi, taneɣlaft twekked-d belli temmeslay akk d Massa Bokova ɣef tteǧriba tazzayrit deg wayen yerzan ibeddi mgal akk wid yessawalen takṛiḍt, karuh, d wayen-nniḍen".
+
Wekkden-d wid ay yettekkan  d akken « yessefk ad d-ttekkin yimassanen d limamat n temnaḍt n Ssaḥel deg yimenɣi mgal tiḍḍurfa ».
 +
 
 +
Seg yidis niḍen, ḥetteten-d d akken yessefk « ad d-yettwasduqqes dduṛ n tmeṭṭut tafriqit yeɣran yerna yesɛan idles i lmend n ussefhem n ddin » akken ad tettekki deg yimenɣi mgal tiḍḍurfa n ddin.
 +
 
 +
Msefhamen daɣ wid yettekkan akken « ad ḥesben ixeddimen n tegrawin timsellḥin timeṭṭurfa n Boko Haram d Daɛec deg Ssaḥel d ixeddimen n tejrimt ».
 +
 
 +
Dɣa gren-d tiɣri i tmura, tuddsiwin (munaḍḍamat) d yimassanen inselmen akken ad ɛawnen « aɣref amali ad yesserbeḥ tiddit-nnes n umsuɣal d lebni n tmurt, am wakken ad ɛawnen aɣref alibi ad d-yeffeɣ seg taluft aydeg yella ».

Tasiwelt n wass 13:52, 5 Wamber 2015

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⵓⵔⴰⵔ ⴷⴷⵓⵕ ⴷ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵎⴳⴰⵍ ⵜⵉⵟⵟⵓⵔⴼⴰ ⵏ ⴷⴷⵉⵏ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⵡⵉⴷ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵏⴻⵎⵙⴻⵍⵜ (ⵡⴰⵔⵛⴰ) ⵏ ⵜⴻⵎⵖⵓⵏⵜ ⵏ ⵢⵉⵎⴰⵙⵙⴰⵏⴻⵏ ⵉⵏⵙⴻⵍⵎⴻⵏ, ⵉⵅⴻⵟⵟⴰⴱⴻⵏ ⴷ ⵍⵉⵎⴰⵎⴰⵜ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵏ ⵙⵙⴰⵃⴻⵍ ⵏⵏⴰⵏ-ⴷ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⵓⵔⴰⵔ ⴷⴷⵓⵕ ⴷ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵎⴳⴰⵍ ⵜⵉⵟⵟⵓⵔⴼⴰ ⵏ ⴷⴷⵉⵏ ⴷ ⵜⴻⴽⵔⵉⴹⵜ (ⵄⵓⵏⴼ).

ⵜⴰⵏⴻⵎⵙⴻⵍⵜ-ⴰ ⵜⴻⵇⵇⵉⵎ ⵙⵉⵏ ⵏ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵜⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵖⴻⴼ « ⵜⵜⴻⵊⵕⵉⴱⴰⵜ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵏ ⵙⵙⴰⵃⴻⵍ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵎⴳⴰⵍ ⵜⵉⴹⴹⵓⵔⴼⴰ ⵏ ⴷⴷⵉⵏ ⴷ ⵜⵉⴹⴹⵓⵔⴼⴰ ⵜⵓⴽⵔⵉⴹⵜ (ⵄⴰⵏⵉⴼⴰ) », ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵔⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙ ⵢⵉⵎⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵢⴻⵏ ⵜⴰⵊⵎⵉⵍⵜ ⵉ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵖⴻⴼ ⴷⴷⵓⵕ-ⵏⵏⴻⵙ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵎⴳⴰⵍ ⵜⵉⵟⵟⵓⵔⴼⴰ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⴳⵔⴻⵏ ⵜⵉⵖⵔⵉ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴷⴷⴻⵎ ⵓⵔⴽⴰⵡⴰⵍ (ⵎⵉⵜⴰⵇ) ⵏ ⵓⵎⵙⵓⵖⴰⵍ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷ ⴰⵎⴻⴷⵢⴰ ⴰⴷ ⴹⴻⴼⵔⴻⵏⵜ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵏⵉⴹⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ.

ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵙⴻⴳ ⵙⵙⴻⴱⴱⴰⵜ ⵜⵉⵎⴻⵇⵔⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵜⵉⵟⵟⵓⵔⴼⴰ « ⴰⵢ ⵢⴻⵅⴹⴰⵏ ⵍⵉⵙⵍⴰⵎ » ⴷ ⵢⵉⵏⴻⵍⵎⴻⵏ ⵏⴻⵜⵜⴰ ⴷ « ⴰⵣⵔⴰⵄ ⵏ ⵍⵇⴻⵍⵍⴰ ⵏ ⵜⵎⵓⵙⵙⵏⵉ ⵏ ⴷⴷⵉⵏ », ⵍⴰⴷⵖⴰ ⵍⵇⴻⵍⵍⴰ ⵏ ⵜⵎⵓⵙⵙⵏⵉ ⵏ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢⵢⴻⵙ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴻⵚⵚⵉ ⴷⴷⵉⵏ-ⵏⵏⴻⵖ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ, ⴰⴷⵉⵡⴻⵏⵏⵉ (ⵃⵉⵡⴰⵔ) ⴷ ⵓⵎⵙⵓⵖⴰⵍ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⵍⵍⴰⵏⵜ ⴷⴰⵖ ⵙⵙⴻⴱⴱⴰⵜ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⵏⴻⴼⵙⵉⵜ ⵏ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ, ⴰⵙⵙⴻⵍⵎⴻⴷ ⴷ ⵜⵎⴻⵜⵜⵉ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵏⴻⵎⵙⴻⵍⵜ-ⵏⵏⵉ.

ⵡⴻⴽⴽⴷⴻⵏ-ⴷ ⵡⵉⴷ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ « ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵏ ⵢⵉⵎⴰⵙⵙⴰⵏⴻⵏ ⴷ ⵍⵉⵎⴰⵎⴰⵜ ⵏ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ ⵏ ⵙⵙⴰⵃⴻⵍ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵎⴳⴰⵍ ⵜⵉⴹⴹⵓⵔⴼⴰ ».

ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵃⴻⵜⵜⴻⵜⴻⵏ-ⴷ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ « ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⴷⵓⵇⵇⴻⵙ ⴷⴷⵓⵕ ⵏ ⵜⵎⴻⵟⵟⵓⵜ ⵜⴰⴼⵔⵉⵇⵉⵜ ⵢⴻⵖⵔⴰⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⴻⵙⵄⴰⵏ ⵉⴷⵍⴻⵙ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴼⵀⴻⵎ ⵏ ⴷⴷⵉⵏ » ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵎⴳⴰⵍ ⵜⵉⴹⴹⵓⵔⴼⴰ ⵏ ⴷⴷⵉⵏ.

ⵎⵙⴻⴼⵀⴰⵎⴻⵏ ⴷⴰⵖ ⵡⵉⴷ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ « ⴰⴷ ⵃⴻⵙⴱⴻⵏ ⵉⵅⴻⴷⴷⵉⵎⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⴳⵔⴰⵡⵉⵏ ⵜⵉⵎⵙⴻⵍⵍⵃⵉⵏ ⵜⵉⵎⴻⵟⵟⵓⵔⴼⴰ ⵏ ⴱⵧⴽⵧ ⵀⴰⵔⴰⵎ ⴷ ⴷⴰⵄⴻⵛ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⴰⵃⴻⵍ ⴷ ⵉⵅⴻⴷⴷⵉⵎⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⵊⵔⵉⵎⵜ ».

ⴷⵖⴰ ⴳⵔⴻⵏ-ⴷ ⵜⵉⵖⵔⵉ ⵉ ⵜⵎⵓⵔⴰ, ⵜⵓⴷⴷⵙⵉⵡⵉⵏ (ⵎⵓⵏⴰⴹⴹⴰⵎⴰⵜ) ⴷ ⵢⵉⵎⴰⵙⵙⴰⵏⴻⵏ ⵉⵏⵙⴻⵍⵎⴻⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵄⴰⵡⵏⴻⵏ « ⴰⵖⵔⴻⴼ ⴰⵎⴰⵍⵉ ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵙⴻⵔⴱⴻⵃ ⵜⵉⴷⴷⵉⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⵏ ⵓⵎⵙⵓⵖⴰⵍ ⴷ ⵍⴻⴱⵏⵉ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵄⴰⵡⵏⴻⵏ ⴰⵖⵔⴻⴼ ⴰⵍⵉⴱⵉ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⴻⴼⴼⴻⵖ ⵙⴻⴳ ⵜⴰⵍⵓⴼⵜ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵢⴻⵍⵍⴰ ».