Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Iseḥrawiyen wejden ad ɛawden tamuɣli ma xeṣṛent lemcawṛat
+
Lezzayer: Timerniwt deg ssumat tewweḍ ɣer 5,1 % deg useggas
  
CHAHID EL-HAFED (imaziren n yizrazaɣen) – Yenna-d ugensas n Terni n Polisario ɣer Yiɣlanen Yeddukklen, Ahmed Boukhari, ass n ljemɛa dakken aɣref aṣeḥrawi « yewjed ad iqabel s kra n tegnit ad d-yettwaḥettmen fell-as », ma ur terbiḥ ara tiddit n ferru n temsalt-nnes s talwit, am wakken ay d-yerna dakken « ma tessɣer Meṛṛuk iɣef-nnes s urgal n ubrid i talwit, tamehla (idara) taṣeḥrawit ad tɛawed ad twali tamuɣli-nnes tasuddsant (istratiǧiyya) » akken ad tessiweḍ ɣer yiswi-nnes: azarug.  
+
LEZZAYER TAMANEɣT – Anya (watira) n tmerniwt deg ssumat deg useggas tewweḍ ɣer 5,1% deg tallit gar Nwembeṛ 2014 d Tubeṛ 2015 ma nquren-itt Nwembeṛ 2013-Tubeṛ 2014, ɣef wakken ay aɣ-d-yenna Udiwan Aɣelnaw n Taddadanin (iḥṣa’iyyat).
  
Deg yiwen n udiwenni ay iga d Tnegga n Yisalan n Ldzayer deg yijifeṛ n umyager d umazun (mabɛut) udmawan n umaru amatu n Yiɣlanen Yeddukklen i Uneẓruf Utrim, Christopher Ross, deg yimaziren n yizrazaɣen, yenna-d Mass Boukhari dakken « idis aṣeḥrawi yewjed ad yebdu lemcawṛat-nni wuɣur ay d-ɣran Yiɣlanen Yeddukklen, ladɣa imi ay yeḍḍef yidis-a deg ferru n temsalt-a s talwit », maca yerna-d dakken « aɣref aṣeḥrawi yewjed ad iqabel s kra n tegnit ad d-yettwaḥettmen fell-as ma ur yerbiḥ ara ferru n taluft-a s talwit ».  
+
Deg wayen yerzan timerniwt n ssumat n ussuder (istihlak) deg Tubeṛ n 2015, tella-d tmerniwt n 3,6%.
  
Imḍebber-a aṣeḥrawi iwekked-d, seg yidis niḍen, dakken « aɛewwiq ameqran » ay ireglen abrid i usduqqes n lemcawṛat ɣef taluft taṣeḥrawit nettat d « assɣar ay yessɣer yidis ameṛṛuki iɣef-nnes s tigit ay yugi takti n lemcawṛat ».
+
Aswir alemmas n ssumat n tuččit yerna s 1,4% deg Tubeṛ n 2015 ma nquren-it ɣer Tubeṛ n 2014, dɣa tella-d tmerniwt n 5,51% deg yifarisen (mantuǧat) n tuččit n tfellaḥt, ma d ssumat n yifarisen izegzawen n tfellaḥt tenqes s 2,41%.
  
« Ma tessɣer Meṛṛuk iɣef-nnes yerna tkemmel tergel abrid i tifrat s talwit, tamehla taṣeḥrawit ad tt-terr tmara ad tɛawed ad twali tamuɣli-nnes tasuddsant akken ad d-taf ttawilat iwatan akken ad tessiweḍ ɣer yiswi-nnes agejdan: azarug (istiqlal) d yiriri n tnaya (siyada) n uɣref aṣeḥrawi deg wakk iḥricen n wakal-nnes », ɣef wakken ay d-yenna.  
+
Ssuma n sselɛa ay d-yettwaxedmen terna s 6,1%, ma d tin n yimeẓla (xadamat) terna s 4,86%.
  
Nnig waya, yenna-d dakken iban « Meṛṛuk ur tqebbel ara s nneyya zeddigen ussisen (maǧhudat) n Yiɣlanen Yeddukklen » i lmend n unadi n tifrat n talwit i temsalt taṣeḥrawit.  
+
Ifarisen n tuččit n llsas neqsen deg Tubeṛ, dɣa tenqes-d lbaṭaṭa s 29,3%, timellalin s 24,37%, ma d igumma (lfakya) irexsasen neqsen-d s 18% ɣef leḥsab n Tubeṛ n 2014.
  
Mass Boukhari iger-d tiɣri i « yimḍebbren imeṛṛukiyen akken ad ǧǧen tikta n ussemɣer n wakal », yerna « s kra n ccɣel n ussemɣer n wakal yellan mgal uzref n ugguccelman (taqrir al-maṣir) n uɣref aṣeṛhawi la yetteddu kan ɣer lexṣara ».
+
Anqas ameqran deg ssumat yella-d deg uḥric n tissitin ur yesɛin iɣisem (kuḥul) s 9,26%, igumma irexsasen (6,26%), aɣrum d yimendi (6,2%), aksum n uyaziḍ (6,1%) d yiselman irexsasen (3,34%) ɣef wakken ay d-yenna Udiwan.
 +
 
 +
I usmekti, lqanun n ussmad n tedrimt n 2015 yessefra ad d-tili tmerniwt n 4% deg ssumat i useggas-a (ma d lqanun amezwaru n tedrimt yessefra, naqal, ad d-tili tmerniwt n 3%).
 +
 
 +
Ma asenfar n lqanun n tedrimt n 2016 yessefray ad d-tili tmerniwt deg ssuma n 4% i useggas ay d-yetteddun.
 +
 
 +
Deg 2014, timerniwt deg ssumat tewweḍ ɣer 2,9%. Ma deg 2013, tewweḍ ɣer 3,3%.

Tasiwelt n wass 15:31, 29 Wamber 2015

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ: ⵜⵉⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⵜⴻⵡⵡⴻⴹ ⵖⴻⵔ 5,1 % ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⴰⵏⵢⴰ (ⵡⴰⵜⵉⵔⴰ) ⵏ ⵜⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵜⴻⵡⵡⴻⴹ ⵖⴻⵔ 5,1% ⴷⴻⴳ ⵜⴰⵍⵍⵉⵜ ⴳⴰⵔ ⵏⵡⴻⵎⴱⴻⵕ 2014 ⴷ ⵜⵓⴱⴻⵕ 2015 ⵎⴰ ⵏⵇⵓⵔⴻⵏ-ⵉⵜⵜ ⵏⵡⴻⵎⴱⴻⵕ 2013-ⵜⵓⴱⴻⵕ 2014, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵖ-ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⴷⵉⵡⴰⵏ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵜⴰⴷⴷⴰⴷⴰⵏⵉⵏ (ⵉⵃⵚⴰ’ⵉⵢⵢⴰⵜ).

ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵜⵉⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⵏ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⵏ ⵓⵙⵙⵓⴷⴻⵔ (ⵉⵙⵜⵉⵀⵍⴰⴽ) ⴷⴻⴳ ⵜⵓⴱⴻⵕ ⵏ 2015, ⵜⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵜⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⵏ 3,6%.

ⴰⵙⵡⵉⵔ ⴰⵍⴻⵎⵎⴰⵙ ⵏ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵙ 1,4% ⴷⴻⴳ ⵜⵓⴱⴻⵕ ⵏ 2015 ⵎⴰ ⵏⵇⵓⵔⴻⵏ-ⵉⵜ ⵖⴻⵔ ⵜⵓⴱⴻⵕ ⵏ 2014, ⴷⵖⴰ ⵜⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵜⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⵏ 5,51% ⴷⴻⴳ ⵢⵉⴼⴰⵔⵉⵙⴻⵏ (ⵎⴰⵏⵜⵓⴵⴰⵜ) ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ, ⵎⴰ ⴷ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⵏ ⵢⵉⴼⴰⵔⵉⵙⴻⵏ ⵉⵣⴻⴳⵣⴰⵡⴻⵏ ⵏ ⵜⴼⴻⵍⵍⴰⵃⵜ ⵜⴻⵏⵇⴻⵙ ⵙ 2,41%.

ⵙⵙⵓⵎⴰ ⵏ ⵙⵙⴻⵍⵄⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵅⴻⴷⵎⴻⵏ ⵜⴻⵔⵏⴰ ⵙ 6,1%, ⵎⴰ ⴷ ⵜⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵥⵍⴰ (ⵅⴰⴷⴰⵎⴰⵜ) ⵜⴻⵔⵏⴰ ⵙ 4,86%.

ⵉⴼⴰⵔⵉⵙⴻⵏ ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⵏ ⵍⵍⵙⴰⵙ ⵏⴻⵇⵙⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵓⴱⴻⵕ, ⴷⵖⴰ ⵜⴻⵏⵇⴻⵙ-ⴷ ⵍⴱⴰⵟⴰⵟⴰ ⵙ 29,3%, ⵜⵉⵎⴻⵍⵍⴰⵍⵉⵏ ⵙ 24,37%, ⵎⴰ ⴷ ⵉⴳⵓⵎⵎⴰ (ⵍⴼⴰⴽⵢⴰ) ⵉⵔⴻⵅⵙⴰⵙⴻⵏ ⵏⴻⵇⵙⴻⵏ-ⴷ ⵙ 18% ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵜⵓⴱⴻⵕ ⵏ 2014.

ⴰⵏⵇⴰⵙ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⴷⴻⴳ ⵓⵃⵔⵉⵛ ⵏ ⵜⵉⵙⵙⵉⵜⵉⵏ ⵓⵔ ⵢⴻⵙⵄⵉⵏ ⵉⵖⵉⵙⴻⵎ (ⴽⵓⵃⵓⵍ) ⵙ 9,26%, ⵉⴳⵓⵎⵎⴰ ⵉⵔⴻⵅⵙⴰⵙⴻⵏ (6,26%), ⴰⵖⵔⵓⵎ ⴷ ⵢⵉⵎⴻⵏⴷⵉ (6,2%), ⴰⴽⵙⵓⵎ ⵏ ⵓⵢⴰⵣⵉⴹ (6,1%) ⴷ ⵢⵉⵙⴻⵍⵎⴰⵏ ⵉⵔⴻⵅⵙⴰⵙⴻⵏ (3,34%) ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⴷⵉⵡⴰⵏ.

ⵉ ⵓⵙⵎⴻⴽⵜⵉ, ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⵎⴰⴷ ⵏ ⵜⴻⴷⵔⵉⵎⵜ ⵏ 2015 ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⵔⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵉⵍⵉ ⵜⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⵏ 4% ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⵉ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⴰ (ⵎⴰ ⴷ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ ⵏ ⵜⴻⴷⵔⵉⵎⵜ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⵔⴰ, ⵏⴰⵇⴰⵍ, ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵉⵍⵉ ⵜⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⵏ 3%).

ⵎⴰ ⴰⵙⴻⵏⴼⴰⵔ ⵏ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ⵏ ⵜⴻⴷⵔⵉⵎⵜ ⵏ 2016 ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⵔⴰⵢ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵉⵍⵉ ⵜⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵓⵎⴰ ⵏ 4% ⵉ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ.

ⴷⴻⴳ 2014, ⵜⵉⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵓⵎⴰⵜ ⵜⴻⵡⵡⴻⴹ ⵖⴻⵔ 2,9%. ⵎⴰ ⴷⴻⴳ 2013, ⵜⴻⵡⵡⴻⴹ ⵖⴻⵔ 3,3%.