Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Assebded n twilayin tinesmugal deg Yignan Unnigen d Ugafa
+
Talwit la tettḍafar « abrid yelhan » deg Mali
  
LEZZAYER TAMANEɣT – Yenna-d uneɣlaf n tɣawsiwin n daxel, Noureddine Bedoui, ass n ttlata deg Lezzayer Tamaneɣt, d akken aɛawed n ussuddes (tanḍim) n tedbelt d ussebded n twilayin tinesmugal ad d-iḥaz tiwilayin n Yignan Unnigen deg 2016, ma d tid n ugafa (camal) deg 2017.
+
LEZZAYER TAMANEɣT – Assefɛel n Umtawa (ittifaq) n talwit d umsuɣal deg Mali, ay d-yefrurin seg lemcawṛat n Lezzayer Tamaneɣt, atan la yetteddu « deg ubrid yelhan » ɣef wakken ay d-iwekked ass n ttlata deg Lezzayer Tamaneɣt unmahal (safir) n Mali deg Lezzayer, Nainy Toure.
  
Deg tinawt-nnes (kalima) i lmend n beddu n ussileɣ (takwin) n yikataren n Uɣerbaz Aɣelnaw n Teɣwalt Tanemgagt, iger-d tiɣri uneɣlaf i yikataren n uɣerbaz-a akken ad d-sɛejlen assileɣ deg twilayin ay terza temsalt n uɛawed n ussuddes.
+
« Nessaweḍ ɣer usurif d asneknay (mutir li-ihtimam) deg wayen yerzan assefɛel n Umtawa n talwit deg Mali, yerna amtawa-a la yesseḥbibir fell-as Useqqamu n Uḍfar aydeg d Lezzayer ay d taselwayt », ɣef wakken ay d-yenna Mass Toure deg yiwet n tseɣrut (taṣriḥ) ay d-iga i Tnegga n Yisalan n Lezzayer.
  
I usmekti, 10 n twilayin tinesmugal (muntadaba) ay d-yettwasbedden deg unẓul (ǧanub) n tmurt, yerna ti d Timimun, Buṛj Badji Mokhtar, Bni Ɛebbas, Wlad Ǧellal, In Ṣaleḥ, In Gezzam, Tuggurt, Ǧanet, Mɣeyyer d Gliɛa.
+
Mass Toure yenna-d aya deg yijifeṛ n beddu n yiwen n ussileɣ (takwin) ɣef « Uslaḍ (taḥlil) n wumel amehlan » ay d-iga Wammas Afriqi n Tezrawin d Unadi ɣef Rrebrab (CAERT) i lfayda n 30 n yifesyanen unnigen seg yimeẓla n wumel (muxabarat) n 11 n tmura n temnaḍt n Ssaḥel d Uneẓruf Ameqran.
  
Iɛawed iwekked-d uneɣlaf d akken aɣlif-nnes iɛewwel ad iɛawen aɣerbaz-a akken ad yuɣal d aɣerbaz n uswir ifazen, am wakken ay d-iwekked d akken aɣerbaz-a yesɛa dduṛ s wazal-nnes deg ussefɛel n ussetrer (ɛaṣrana) n tedbelt tadzayrit d teksammast (lamarkaziyya) deg wayen yerzan assuffeɣ n lekwaɣeḍ.
+
« Aql-aɣ la nessefɛal ahilen yezwaren ayɣef nemcawaṛ deg Umtawa-nni n talwit. Aya yerza ladɣa assefɛel n yisenfaren n uɛawen n yimezdaɣen n ugafa (camal) n tmurt », ɣef wakken ay d-yenna udiplumati-a amali.
  
Iger-d daɣ uneɣlaf tiɣri i ufaki n ccɣel n ussetrer d ussifses n ussuffeɣ n lekwaɣeḍ deg useggas-a, yerna ccɣel-a yessaweḍ yagi ɣer 50% seg yiswi-nnes, ɣef wakken ay d-yenna.
 
  
Yebder-d daɣ Mass Bedoui takarḍa n tmagit (huwiyya) tabyumitrit yerna yenna-d d akken takarḍa-a ad tbeddel mliḥ assaɣ ay yesɛa uɣerman (muwaṭin) d tedbelt.
+
Dɣa yebder-d, deg temsalt-a, iḥezziben ay yessefken ad ttwaddmen deg wayen yerzan aɛawen n wid yimezdaɣen yenḍerren d uḍman n yimeẓla (xadamat) n llsas.
  
Takarḍa-a ad tesɛu snat n tceṛṛunin tiliktṛunanin yerna iswi-nnes netta d « assifses n lecɣal ay yesɛa uɣerman deg tedbelt », ɣef wakken ay d-yenna.
+
Deg wayen yerzan tixazzabiyin tineggura ay d-yellan deg Bamako, tamaneɣt n Mali, yenna-d Mass Toure d akken tummɣiwin-a tirebrabin ur sɛint ara assaɣ d umtawa n talwit d umsuɣal deg Mali.

Tasiwelt n wass 13:57, 9 Dujamber 2015

ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⵍⴰ ⵜⴻⵜⵜⴹⴰⴼⴰⵔ « ⴰⴱⵔⵉⴷ ⵢⴻⵍⵀⴰⵏ » ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵍⵉ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⴰⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵏ ⵓⵎⵜⴰⵡⴰ (ⵉⵜⵜⵉⴼⴰⵇ) ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⴷ ⵓⵎⵙⵓⵖⴰⵍ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵍⵉ, ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴼⵔⵓⵔⵉⵏ ⵙⴻⴳ ⵍⴻⵎⵛⴰⵡⵕⴰⵜ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ, ⴰⵜⴰⵏ ⵍⴰ ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓ « ⴷⴻⴳ ⵓⴱⵔⵉⴷ ⵢⴻⵍⵀⴰⵏ » ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵓⵏⵎⴰⵀⴰⵍ (ⵙⴰⴼⵉⵔ) ⵏ ⵎⴰⵍⵉ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ, ⵏⴰⵉⵏⵢ ⵜⵧⵓⵔⴻ.

« ⵏⴻⵙⵙⴰⵡⴻⴹ ⵖⴻⵔ ⵓⵙⵓⵔⵉⴼ ⴷ ⴰⵙⵏⴻⴽⵏⴰⵢ (ⵎⵓⵜⵉⵔ ⵍⵉ-ⵉⵀⵜⵉⵎⴰⵎ) ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⴰⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵏ ⵓⵎⵜⴰⵡⴰ ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵍⵉ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⵎⵜⴰⵡⴰ-ⴰ ⵍⴰ ⵢⴻⵙⵙⴻⵃⴱⵉⴱⵉⵔ ⴼⴻⵍⵍ-ⴰⵙ ⵓⵙⴻⵇⵇⴰⵎⵓ ⵏ ⵓⴹⴼⴰⵔ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴷ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵢ ⴷ ⵜⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢⵜ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙ ⵜⵧⵓⵔⴻ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵙⴻⵖⵔⵓⵜ (ⵜⴰⵚⵔⵉⵃ) ⴰⵢ ⴷ-ⵉⴳⴰ ⵉ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵏ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ.

ⵎⴰⵙⵙ ⵜⵧⵓⵔⴻ ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴰⵢⴰ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵊⵉⴼⴻⵕ ⵏ ⴱⴻⴷⴷⵓ ⵏ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⵙⵉⵍⴻⵖ (ⵜⴰⴽⵡⵉⵏ) ⵖⴻⴼ « ⵓⵙⵍⴰⴹ (ⵜⴰⵃⵍⵉⵍ) ⵏ ⵡⵓⵎⴻⵍ ⴰⵎⴻⵀⵍⴰⵏ » ⴰⵢ ⴷ-ⵉⴳⴰ ⵡⴰⵎⵎⴰⵙ ⴰⴼⵔⵉⵇⵉ ⵏ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵉⵏ ⴷ ⵓⵏⴰⴷⵉ ⵖⴻⴼ ⵔⵔⴻⴱⵔⴰⴱ (ⵛⴰⴻⵔⵜ) ⵉ ⵍⴼⴰⵢⴷⴰ ⵏ 30 ⵏ ⵢⵉⴼⴻⵙⵢⴰⵏⴻⵏ ⵓⵏⵏⵉⴳⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵥⵍⴰ ⵏ ⵡⵓⵎⴻⵍ (ⵎⵓⵅⴰⴱⴰⵔⴰⵜ) ⵏ 11 ⵏ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵏ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ ⵏ ⵙⵙⴰⵃⴻⵍ ⴷ ⵓⵏⴻⵥⵔⵓⴼ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ.

« ⴰⵇⵍ-ⴰⵖ ⵍⴰ ⵏⴻⵙⵙⴻⴼⵄⴰⵍ ⴰⵀⵉⵍⴻⵏ ⵢⴻⵣⵡⴰⵔⴻⵏ ⴰⵢⵖⴻⴼ ⵏⴻⵎⵛⴰⵡⴰⵕ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⵜⴰⵡⴰ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ. ⴰⵢⴰ ⵢⴻⵔⵣⴰ ⵍⴰⴷⵖⴰ ⴰⵙⵙⴻⴼⵄⴻⵍ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵏⴼⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵓⵄⴰⵡⴻⵏ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵣⴷⴰⵖⴻⵏ ⵏ ⵓⴳⴰⴼⴰ (ⵛⴰⵎⴰⵍ) ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⴷⵉⵒⵍⵓⵎⴰⵜⵉ-ⴰ ⴰⵎⴰⵍⵉ.


ⴷⵖⴰ ⵢⴻⴱⴷⴻⵔ-ⴷ, ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ-ⴰ, ⵉⵃⴻⵣⵣⵉⴱⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⵜⵡⴰⴷⴷⵎⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⴰⵄⴰⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⵉⴷ ⵢⵉⵎⴻⵣⴷⴰⵖⴻⵏ ⵢⴻⵏⴹⴻⵔⵔⴻⵏ ⴷ ⵓⴹⵎⴰⵏ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⵥⵍⴰ (ⵅⴰⴷⴰⵎⴰⵜ) ⵏ ⵍⵍⵙⴰⵙ.

ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵜⵉⵅⴰⵣⵣⴰⴱⵉⵢⵉⵏ ⵜⵉⵏⴻⴳⴳⵓⵔⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⴱⴰⵎⴰⴽⵧ, ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ ⵏ ⵎⴰⵍⵉ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⵜⵧⵓⵔⴻ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⵓⵎⵎⵖⵉⵡⵉⵏ-ⴰ ⵜⵉⵔⴻⴱⵔⴰⴱⵉⵏ ⵓⵔ ⵙⵄⵉⵏⵜ ⴰⵔⴰ ⴰⵙⵙⴰⵖ ⴷ ⵓⵎⵜⴰⵡⴰ ⵏ ⵜⴰⵍⵡⵉⵜ ⴷ ⵓⵎⵙⵓⵖⴰⵍ ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵍⵉ.