Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Yessawel Lamamra d umtil-nnes ityupi d uselway n umni afriqi
+
Aneɣlaf n yimjahden yebda-d tirzi n 3 n wussan ɣef Fṛansa
  
LEZZAYER TAMANEɣT Yessawel uneɣlaf n tɣawsiwin n uzɣar, Ramtane Lamamra, deg Mekele (Ityupya) d uselway n umni (barlaman) akkafriqi deg ukatar n Useqqamu Aslekman n Tdukli Tafriqit, ɣef wakken ay d-yenna ass n ttlata uɣlif n tɣawsiwin n uzɣar deg yiwen n ulɣu (bayan).
+
PARIS Yebda-d uneɣlaf n yimjahden, Tayeb Zitouni, ass n ttlata tameddit, tirzi n uxeddim n 3 n wussan ɣef Fṛansa yerna ad d-tili i lmend n lehhu s 3 n tlufa: taṛcibin, imeɛraqen deg tallit n ṭṭrad n uslelli aɣelnaw d uɣram n yidrimen i wid yenḍerren seg warramen (taǧarib) timɣisin (nawawiyya) ay d-yellan deg unẓul n Lezzayer.
  
Aselway n Umni Akkafriqi, Roger Nkondo Dang, ifuṛes tagnit-a akken ad yerr tajmilt i Lezzayer ɣef ubdad-nnes « yezgan » ɣer yidis n Tdukli Tafriqit d uɛahed n uselway n tegduda, Abdelaziz Bouteflika, akken ad yexdem i lmend n « usseǧhed n uwanak (dawla) n lqanun d tugdut timgensest deg Tefriqt », ɣef wakken ay d-yenna ulɣu-a.
+
D ta ay d tikkelt tamezwarut aydeg ad yerzu uneɣlaf n yimjahden adzayri ɣef Fṛansa, yerna deg terzi-a, ad yessiwel n Mass Zitouni d uneɣlaf afṛensis n temḥaddit, Jean-Ives Le Drian, amaru n uwanak (dawla) ɣer uɣlif n temḥaddit, Jean-Marc Todeschini, aselway n usinat afṛensis, Gerard Larcher, d uselway n Ugraw afṛensis, Claude Bartolone.
  
Seg yidis niḍen, ixebber uselway n Umni Akkafriqi Mass Lamamra ɣef lecɣal ay iga umni-a i lmend n usmal (tarqiya) n nnfeɛ n Tefriqt ama deg umenẓaw (qarra), ama deg umaḍal, ɣef wakken ay d-yenna ulɣu-nni.
+
Ad yerzu daɣ, deg tɣimit-nnes deg Fṛansa, ɣef usalay n Yigen (ǧawyc) deg Les Invalides d Verdun yellan d taɣiwant tafṛensist ay d-yusan deg Lorraine, yerna d amkan aydeg ay d-yella yimenɣi n Verdun deg Umgaru Amaḍlan Amezwaru (1914-1918) akken ad yessiweḍ ṛṛeḥma i 592 n yiserdasen idzayriyen ay yettwaɛeqlen yerna mmuten deg yimenɣi-a.
  
Aneɣlaf adzayri n tɣawsiwin n uzɣar yemlal daɣ amtil-nnes ityupi, Tedros Adhanom Guebreyesus, yerna mbaddalen timuɣliwin « ɣef uḍfar d ussefɛel n wayen ay d-yefrurin seg terzi n uwanak ay iga uneɣlaf amenzu n Ityupya deg Meɣres n 2015 ɣef Lezzayer, d urẓam n tmahelt (safara) tityupit deg Lezzayeré », ɣef wakken ay d-yebder ulɣu-a.
+
I usmekti, azal n 20.000 n Yidzayriyen ay yettekkan deg yimenɣi-a ay yeqqimen 300 n wussan. D igiman (alaf) seg-sen ay yemmuten yerna ala 592 seg-sen ay yettwaɛeqlen yerna ttwameḍlen deg Verdun.
  
Awal-nsen iḥuza-d daɣ timsal timeqranin yettwammeṛkan deg wahil n unnummed (indimaǧ) gar tmura n Tefriqt, ɣef wakken ay tt-id-yextem ulɣu-a.
+
Ad yessiweḍ daɣ ṛṛeḥma uneɣlaf, ass n laṛebɛa deg tleggit (ǧisr) n Saint-Michel, i Yidzayriyen zellin yiɣallen n tɣellist ifṛensisen ɣer wasif n Seine ass n 17 Tubeṛ 1961, yerna ad yemlil d yimjahden ay izedɣen deg Fṛansa d Yifṛensisen ay iɛawnen tagrawla tadzayrit.
 +
 
 +
Deg yiwen n umyager d tɣemsa deg Lezzayer Tamaneɣt, yenna-d Tayeb Zitouni d akken yewweḍ-d wakud akken Lezzayer d Fṛansa ad d-lhun s temsal iɛellqen deg wayen yerzan amezruy, ladɣa deg wayen yerzan taṛcibin tiɣelnawin seg wasmi ay tebda tuḍḍfa tafṛensist deg Lezzayer armi d asmi ay tewwi Lezzayer azarug (istiqlal), tamsalt n Yidzayriyen ay iɛerqen deg umgaru (ḥarb) n uslelli aɣelnaw d uɣram n yidrimen i wid ay yenḍerren seg warramen imiɣsen n Reggan.

Tasiwelt n wass 13:50, 27 Yennayer 2016

ⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵢⵉⵎⵊⴰⵀⴷⴻⵏ ⵢⴻⴱⴷⴰ-ⴷ ⵜⵉⵔⵣⵉ ⵏ 3 ⵏ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ

ⵒⴰⵔⵉⵙ – ⵢⴻⴱⴷⴰ-ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵢⵉⵎⵊⴰⵀⴷⴻⵏ, ⵜⴰⵢⴻⴱ ⵣⵉⵜⵧⵓⵏⵉ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⵜⴰⵎⴻⴷⴷⵉⵜ, ⵜⵉⵔⵣⵉ ⵏ ⵓⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⵏ 3 ⵏ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵉⵍⵉ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵍⴻⵀⵀⵓ ⵙ 3 ⵏ ⵜⵍⵓⴼⴰ: ⵜⴰⵕⵛⵉⴱⵉⵏ, ⵉⵎⴻⵄⵔⴰⵇⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴰⵍⵍⵉⵜ ⵏ ⵟⵟⵔⴰⴷ ⵏ ⵓⵙⵍⴻⵍⵍⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⴷ ⵓⵖⵔⴰⵎ ⵏ ⵢⵉⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⵉ ⵡⵉⴷ ⵢⴻⵏⴹⴻⵔⵔⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵔⵔⴰⵎⴻⵏ (ⵜⴰⴵⴰⵔⵉⴱ) ⵜⵉⵎⵖⵉⵙⵉⵏ (ⵏⴰⵡⴰⵡⵉⵢⵢⴰ) ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵏⵥⵓⵍ ⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ.

ⴷ ⵜⴰ ⴰⵢ ⴷ ⵜⵉⴽⴽⴻⵍⵜ ⵜⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓⵜ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⴷ ⵢⴻⵔⵣⵓ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵢⵉⵎⵊⴰⵀⴷⴻⵏ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⵖⴻⴼ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵔⵣⵉ-ⴰ, ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵙⵉⵡⴻⵍ ⵏ ⵎⴰⵙⵙ ⵣⵉⵜⵧⵓⵏⵉ ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙ ⵏ ⵜⴻⵎⵃⴰⴷⴷⵉⵜ, ⵊⴻⴰⵏ-ⵉⵠⴻⵙ ⵍⴻ ⴷⵔⵉⴰⵏ, ⴰⵎⴰⵔⵓ ⵏ ⵓⵡⴰⵏⴰⴽ (ⴷⴰⵡⵍⴰ) ⵖⴻⵔ ⵓⵖⵍⵉⴼ ⵏ ⵜⴻⵎⵃⴰⴷⴷⵉⵜ, ⵊⴻⴰⵏ-ⵎⴰⵔⵛ ⵜⵧⴷⴻⵙⵛⵀⵉⵏⵉ, ⴰⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⵓⵙⵉⵏⴰⵜ ⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙ, ⴳⴻⵔⴰⵔⴷ ⵍⴰⵔⵛⵀⴻⵔ, ⴷ ⵓⵙⴻⵍⵡⴰⵢ ⵏ ⵓⴳⵔⴰⵡ ⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙ, ⵛⵍⴰⵓⴷⴻ ⴱⴰⵔⵜⵧⵍⵧⵏⴻ.

ⴰⴷ ⵢⴻⵔⵣⵓ ⴷⴰⵖ, ⴷⴻⴳ ⵜⵖⵉⵎⵉⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ, ⵖⴻⴼ ⵓⵙⴰⵍⴰⵢ ⵏ ⵢⵉⴳⴻⵏ (ⴵⴰⵡⵢⵛ) ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵙ ⵉⵏⵠⴰⵍⵉⴷⴻⵙ ⴷ ⵠⴻⵔⴷⵓⵏ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷ ⵜⴰⵖⵉⵡⴰⵏⵜ ⵜⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⵓⵙⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⵧⵔⵔⴰⵉⵏⴻ, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷ ⴰⵎⴽⴰⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ ⵏ ⵠⴻⵔⴷⵓⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴳⴰⵔⵓ ⴰⵎⴰⴹⵍⴰⵏ ⴰⵎⴻⵣⵡⴰⵔⵓ (1914-1918) ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵙⵉⵡⴻⴹ ⵕⵕⴻⵃⵎⴰ ⵉ 592 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵔⴷⴰⵙⴻⵏ ⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵄⴻⵇⵍⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵎⵎⵓⵜⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ-ⴰ.

ⵉ ⵓⵙⵎⴻⴽⵜⵉ, ⴰⵣⴰⵍ ⵏ 20.000 ⵏ ⵢⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵎⴻⵏⵖⵉ-ⴰ ⴰⵢ ⵢⴻⵇⵇⵉⵎⴻⵏ 300 ⵏ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ. ⴷ ⵉⴳⵉⵎⴰⵏ (ⴰⵍⴰⴼ) ⵙⴻⴳ-ⵙⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵎⵎⵓⵜⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⵍⴰ 592 ⵙⴻⴳ-ⵙⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵄⴻⵇⵍⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵜⵜⵡⴰⵎⴻⴹⵍⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵠⴻⵔⴷⵓⵏ.

ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵙⵉⵡⴻⴹ ⴷⴰⵖ ⵕⵕⴻⵃⵎⴰ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵍⴻⴳⴳⵉⵜ (ⴵⵉⵙⵔ) ⵏ ⵙⴰⵉⵏⵜ-ⵎⵉⵛⵀⴻⵍ, ⵉ ⵢⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⵣⴻⵍⵍⵉⵏ ⵢⵉⵖⴰⵍⵍⴻⵏ ⵏ ⵜⵖⴻⵍⵍⵉⵙⵜ ⵉⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵡⴰⵙⵉⴼ ⵏ ⵙⴻⵉⵏⴻ ⴰⵙⵙ ⵏ 17 ⵜⵓⴱⴻⵕ 1961, ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴰⴷ ⵢⴻⵎⵍⵉⵍ ⴷ ⵢⵉⵎⵊⴰⵀⴷⴻⵏ ⴰⵢ ⵉⵣⴻⴷⵖⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⴷ ⵢⵉⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⴻⵏ ⴰⵢ ⵉⵄⴰⵡⵏⴻⵏ ⵜⴰⴳⵔⴰⵡⵍⴰ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ.

ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵎⵢⴰⴳⴻⵔ ⴷ ⵜⵖⴻⵎⵙⴰ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵜⴰⵢⴻⴱ ⵣⵉⵜⵧⵓⵏⵉ ⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵡⵡⴻⴹ-ⴷ ⵡⴰⴽⵓⴷ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴷ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⴰⴷ ⴷ-ⵍⵀⵓⵏ ⵙ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍ ⵉⵄⴻⵍⵍⵇⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⴰⵎⴻⵣⵔⵓⵢ, ⵍⴰⴷⵖⴰ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵜⴰⵕⵛⵉⴱⵉⵏ ⵜⵉⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵉⵏ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵜⴻⴱⴷⴰ ⵜⵓⴹⴹⴼⴰ ⵜⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵔⵎⵉ ⴷ ⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵜⴻⵡⵡⵉ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⴰⵣⴰⵔⵓⴳ (ⵉⵙⵜⵉⵇⵍⴰⵍ), ⵜⴰⵎⵙⴰⵍⵜ ⵏ ⵢⵉⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵉⵄⴻⵔⵇⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴳⴰⵔⵓ (ⵃⴰⵔⴱ) ⵏ ⵓⵙⵍⴻⵍⵍⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⴷ ⵓⵖⵔⴰⵎ ⵏ ⵢⵉⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⵉ ⵡⵉⴷ ⴰⵢ ⵢⴻⵏⴹⴻⵔⵔⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵔⵔⴰⵎⴻⵏ ⵉⵎⵉⵖⵙⴻⵏ ⵏ ⵔⴻⴳⴳⴰⵏ.