Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Tipaza: isenfaren imeqranen n tmerrit i uheyyi n 18.000 n wusuten
+
Isṛayil tebda lebni n weɣrab n ubeḍḍu deg temdint n Baytlaḥm
  
TIPAZA -  Yenna-d uneɣlaf n uheyyi n wakal d tmerrit, Amar Ghoul, ass n lexmis, dakken ad d-ilin deg Tipaza acḥal n yisenfaren n tmerrit (siyaḥa) ad yessiwḍen tazmert n ummager n twilayt-a ɣer 18.000 n wusuten.
+
Baytlaḥm (Agemmaḍ Utrim yettwaḍḍfen) – Bdan yiduba isṛayiliyen lebni n yiwen n weɣrab n ubeḍḍu, yeffɣen i lqanun ɣef leḥsab n Yeɣlanen Yeddukklen, deg temdint n Baytlaḥm deg Ugemmaḍ Utrim yettwaḍḍfen, yernu d aya ay d-yesnekren yiwen n wezbu (muqawama) d aqesḥan sɣur Yifalesṭiniyen, ɣef wakken ay d-nnan ttawilat n yisalan ass n lexmis.
  
Mi d-yessawel deg temlilit n uqeddem n Uzenziɣ n uheyyi n wakal deg wexxam n twilayt-a, yenna-d uneɣlaf dakken Tipaza ad tesɛu aṭas n yisenfaren imeqranen n tmerrit ad yesmeɣren tazmert-nnes n ummager seg 2.000 n wusuten (akken tella imir-a) ɣer 20.000 n wusuten s lqis alemmas.
+
Bdan yemsasayen (rafiɛat), ass n lexmis, srusuyen iḥedren n ubiṭun n 8 n lmitrat n leɛlu deg yiwen n wemkan iqerben ɣer temdint n Baytlaḥm, ɣef leḥsab n ttawilat n yisalan.
  
S waya, iger-d tiɣri i yiduba islekmanen (tanfidiyya) n twilayt-a akken ad bedden ɣer yidis n Uzenziɣ aɣelnaw n uheyyi n wakal deg ukatar n tmuɣli taɣelnawt yemtawan yernu d tin yessmadayen iḥricen idamsanen niḍen.
+
Lebni n weɣrab-a deg temnaḍt n temdint-a « yedda d tsertit n apartheid (tameḥyaft) n unabaḍ isṛayili deg Ugemmaḍ Utrim », ɣef wakken ay d-yenna Xavier Abou Eid, aneṭṭaq n Tuddsa n Weslelli n Falesṭin.
  
Yerza Mass Ghoul ɣef waṭas n yisenfaren n weḥric-nnes ɣer yidis n uwali n Tipaza, Abdelkader Kadi, yernu ssersen aẓru amezwaru deg lebni n yisuddisen (murakkabat) d yiɣerman imerrayanen deg twilayt-a. I lmend n waya, yenna-d uneɣlaf dakken « Tipaza tella-d d amutur ad yesseddun tamerrit deg Lezzayer ».
+
Ifalesṭiniyen ur qbilen lebni n weɣrab-a yernu gan azbu mgal lebni-nnes, ladɣa Ifalesṭiniyen imasiḥiyen ay yessawḍen ad sqenɛen ula d Ababas akaṭuli akken ad d-iger iman-nnes i lfayda-nsen. Amɣiwan amasiḥi afalesṭini iga aṭas n tmesbaniyin yernu yessaweḍ tamsalt ula ɣer ccṛeɛ isṛayili.
  
Seg yidis niḍen, iger-d uneɣlaf tiɣri i ufaṛes n tegnit i ussefti deg Temnaḍt n ussemɣer n tmerrit n Maṭaris-Ccenwa ay d-tessebded twilayt ass n laṛebɛa. Tamnaḍt-a ad tesɛu 30 n yisenfaren imerrayanen ad yeḍḍfen 157 n yiqeṭṭaren.
+
Imezdaɣen n temnaḍt-a ccetkan-d daɣ ɣef tukksa n wakal-nsen d ubeḍḍu n tmeddurt-nsen. Izirig ad yeḍfer weɣrab-a d ttawil ad tesseqdec Isṛayil akken ad tessemɣer akal n thersin (mustawṭanat) ay d-iqerben ɣer temnaḍt-a, yili ula d tihersin-nni ffɣent i lqanun ɣef leḥsab n lqanun agraɣlan.
  
Mass Ghoul yeckeṛ-d daɣ ussisen (maǧhudat) n uwali ay yesseddan lecɣal-a ɣer sdat deffir ma ḥebsen azal n 10 n yiseggasen.
+
Isṛayil tebda tbennu aɣrab n ubeḍḍu n Ugemmaḍ Utrim deg 2002, mi d-tella tnekra-nni n Lintifaḍa. Aɣrab ameqran n ubeḍḍu n Ugemmaḍ Utrim wejden-d seg-s sin n yimuren ɣef 3 yernu, asmi ad ifak, ad yesɛu 700 n yikilumitren deg teɣzef. Aɣrab-a d yiwen seg lecɣal yessexlaɛen akk n tuḍḍfa tisṛayilit deg Falesṭin yernu d yiwen seg yizumal yettwakeṛhen akk deg taluft-a n ussehres-a (istiɛmar).
 +
 
 +
Aɣrab-a yessewɛeṛ-asen mliḥ tameddurt i Yifalesṭiniyen am wakken ay d-iga tilisa timaynutin i yikalen ifalesṭniyen imi 85% seg weɣrab-a yusa-d deg wakal n Ugemmaḍ Utrim yernu yeɛzel 9,4% seg yikalen ifalesṭiniyen, ɣef wakken ay d-nnan Yeɣlanen Yeddukklen.

Tasiwelt n wass 14:58, 8 Yebrir 2016

ⵉⵙⵕⴰⵢⵉⵍ ⵜⴻⴱⴷⴰ ⵍⴻⴱⵏⵉ ⵏ ⵡⴻⵖⵔⴰⴱ ⵏ ⵓⴱⴻⴹⴹⵓ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⴱⴰⵢⵜⵍⴰⵃⵎ

ⴱⴰⵢⵜⵍⴰⵃⵎ (ⴰⴳⴻⵎⵎⴰⴹ ⵓⵜⵔⵉⵎ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴹⴹⴼⴻⵏ) – ⴱⴷⴰⵏ ⵢⵉⴷⵓⴱⴰ ⵉⵙⵕⴰⵢⵉⵍⵉⵢⴻⵏ ⵍⴻⴱⵏⵉ ⵏ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵖⵔⴰⴱ ⵏ ⵓⴱⴻⴹⴹⵓ, ⵢⴻⴼⴼⵖⴻⵏ ⵉ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵢⴻⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ, ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⴱⴰⵢⵜⵍⴰⵃⵎ ⴷⴻⴳ ⵓⴳⴻⵎⵎⴰⴹ ⵓⵜⵔⵉⵎ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴹⴹⴼⴻⵏ, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴷ ⴰⵢⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵙⵏⴻⴽⵔⴻⵏ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵣⴱⵓ (ⵎⵓⵇⴰⵡⴰⵎⴰ) ⴷ ⴰⵇⴻⵙⵃⴰⵏ ⵙⵖⵓⵔ ⵢⵉⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉⵢⴻⵏ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵏ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ.

ⴱⴷⴰⵏ ⵢⴻⵎⵙⴰⵙⴰⵢⴻⵏ (ⵔⴰⴼⵉⵄⴰⵜ), ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴻⵅⵎⵉⵙ, ⵙⵔⵓⵙⵓⵢⴻⵏ ⵉⵃⴻⴷⵔⴻⵏ ⵏ ⵓⴱⵉⵟⵓⵏ ⵏ 8 ⵏ ⵍⵎⵉⵜⵔⴰⵜ ⵏ ⵍⴻⵄⵍⵓ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵎⴽⴰⵏ ⵉⵇⴻⵔⴱⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⴱⴰⵢⵜⵍⴰⵃⵎ, ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵏ.

ⵍⴻⴱⵏⵉ ⵏ ⵡⴻⵖⵔⴰⴱ-ⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ ⵏ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ-ⴰ « ⵢⴻⴷⴷⴰ ⴷ ⵜⵙⴻⵔⵜⵉⵜ ⵏ ⴰⵒⴰⵔⵜⵀⴻⵉⴷ (ⵜⴰⵎⴻⵃⵢⴰⴼⵜ) ⵏ ⵓⵏⴰⴱⴰⴹ ⵉⵙⵕⴰⵢⵉⵍⵉ ⴷⴻⴳ ⵓⴳⴻⵎⵎⴰⴹ ⵓⵜⵔⵉⵎ », ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵅⴰⵠⵉⴻⵔ ⴰⴱⵧⵓ ⴻⵉⴷ, ⴰⵏⴻⵟⵟⴰⵇ ⵏ ⵜⵓⴷⴷⵙⴰ ⵏ ⵡⴻⵙⵍⴻⵍⵍⵉ ⵏ ⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏ.

ⵉⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉⵢⴻⵏ ⵓⵔ ⵇⴱⵉⵍⴻⵏ ⵍⴻⴱⵏⵉ ⵏ ⵡⴻⵖⵔⴰⴱ-ⴰ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴳⴰⵏ ⴰⵣⴱⵓ ⵎⴳⴰⵍ ⵍⴻⴱⵏⵉ-ⵏⵏⴻⵙ, ⵍⴰⴷⵖⴰ ⵉⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉⵢⴻⵏ ⵉⵎⴰⵙⵉⵃⵉⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴹⴻⵏ ⴰⴷ ⵙⵇⴻⵏⵄⴻⵏ ⵓⵍⴰ ⴷ ⴰⴱⴰⴱⴰⵙ ⴰⴽⴰⵟⵓⵍⵉ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⴳⴻⵔ ⵉⵎⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵉ ⵍⴼⴰⵢⴷⴰ-ⵏⵙⴻⵏ. ⴰⵎⵖⵉⵡⴰⵏ ⴰⵎⴰⵙⵉⵃⵉ ⴰⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉ ⵉⴳⴰ ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵜⵎⴻⵙⴱⴰⵏⵉⵢⵉⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴻⴹ ⵜⴰⵎⵙⴰⵍⵜ ⵓⵍⴰ ⵖⴻⵔ ⵛⵛⵕⴻⵄ ⵉⵙⵕⴰⵢⵉⵍⵉ.

ⵉⵎⴻⵣⴷⴰⵖⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ-ⴰ ⵛⵛⴻⵜⴽⴰⵏ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⵖⴻⴼ ⵜⵓⴽⴽⵙⴰ ⵏ ⵡⴰⴽⴰⵍ-ⵏⵙⴻⵏ ⴷ ⵓⴱⴻⴹⴹⵓ ⵏ ⵜⵎⴻⴷⴷⵓⵔⵜ-ⵏⵙⴻⵏ. ⵉⵣⵉⵔⵉⴳ ⴰⴷ ⵢⴻⴹⴼⴻⵔ ⵡⴻⵖⵔⴰⴱ-ⴰ ⴷ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵇⴷⴻⵛ ⵉⵙⵕⴰⵢⵉⵍ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⴻⵎⵖⴻⵔ ⴰⴽⴰⵍ ⵏ ⵜⵀⴻⵔⵙⵉⵏ (ⵎⵓⵙⵜⴰⵡⵟⴰⵏⴰⵜ) ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵇⴻⵔⴱⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⴻⵎⵏⴰⴹⵜ-ⴰ, ⵢⵉⵍⵉ ⵓⵍⴰ ⴷ ⵜⵉⵀⴻⵔⵙⵉⵏ-ⵏⵏⵉ ⴼⴼⵖⴻⵏⵜ ⵉ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ.

ⵉⵙⵕⴰⵢⵉⵍ ⵜⴻⴱⴷⴰ ⵜⴱⴻⵏⵏⵓ ⴰⵖⵔⴰⴱ ⵏ ⵓⴱⴻⴹⴹⵓ ⵏ ⵓⴳⴻⵎⵎⴰⴹ ⵓⵜⵔⵉⵎ ⴷⴻⴳ 2002, ⵎⵉ ⴷ-ⵜⴻⵍⵍⴰ ⵜⵏⴻⴽⵔⴰ-ⵏⵏⵉ ⵏ ⵍⵉⵏⵜⵉⴼⴰⴹⴰ. ⴰⵖⵔⴰⴱ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⵏ ⵓⴱⴻⴹⴹⵓ ⵏ ⵓⴳⴻⵎⵎⴰⴹ ⵓⵜⵔⵉⵎ ⵡⴻⵊⴷⴻⵏ-ⴷ ⵙⴻⴳ-ⵙ ⵙⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵎⵓⵔⴻⵏ ⵖⴻⴼ 3 ⵢⴻⵔⵏⵓ, ⴰⵙⵎⵉ ⴰⴷ ⵉⴼⴰⴽ, ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵄⵓ 700 ⵏ ⵢⵉⴽⵉⵍⵓⵎⵉⵜⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵖⵣⴻⴼ. ⴰⵖⵔⴰⴱ-ⴰ ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵍⴻⵛⵖⴰⵍ ⵢⴻⵙⵙⴻⵅⵍⴰⵄⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⵏ ⵜⵓⴹⴹⴼⴰ ⵜⵉⵙⵕⴰⵢⵉⵍⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵢⵉⵣⵓⵎⴰⵍ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴽⴻⵕⵀⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⴷⴻⴳ ⵜⴰⵍⵓⴼⵜ-ⴰ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵀⵔⴻⵙ-ⴰ (ⵉⵙⵜⵉⵄⵎⴰⵔ).

ⴰⵖⵔⴰⴱ-ⴰ ⵢⴻⵙⵙⴻⵡⵄⴻⵕ-ⴰⵙⴻⵏ ⵎⵍⵉⵃ ⵜⴰⵎⴻⴷⴷⵓⵔⵜ ⵉ ⵢⵉⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉⵢⴻⵏ ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⴳⴰ ⵜⵉⵍⵉⵙⴰ ⵜⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⵉⵏ ⵉ ⵢⵉⴽⴰⵍⴻⵏ ⵉⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵏⵉⵢⴻⵏ ⵉⵎⵉ 85% ⵙⴻⴳ ⵡⴻⵖⵔⴰⴱ-ⴰ ⵢⵓⵙⴰ-ⴷ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⴽⴰⵍ ⵏ ⵓⴳⴻⵎⵎⴰⴹ ⵓⵜⵔⵉⵎ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵄⵣⴻⵍ 9,4% ⵙⴻⴳ ⵢⵉⴽⴰⵍⴻⵏ ⵉⴼⴰⵍⴻⵙⵟⵉⵏⵉⵢⴻⵏ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ ⵢⴻⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⴷⴷⵓⴽⴽⵍⴻⵏ.