Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Ajerred n tzelzelt n tmurt s leggder n 3.3 n tseddarin deg i twilayt n Mdeya
+
Awekked ɣef wazal n udellel deg ussidrem n teṛmisin n yisalan
 
+
 
LEZZAYER - Tjerred tanezzayt n wass n ttlati ɣef tsaɛt n 3.24 (akud amaḥelli) tzelzelt n tmurt s leggder n 3.3 n tseddarin ɣef umeqyas n rixter deg i temdint n Tablaṭṭ iḍeffṛen twilayt n Mdeya. Way ɣef leḥsab matta yenna ulmus n tmurzi d tussna n lfalk d lfizya tafalakit d ljyufizya. Aren i yiweḍḍḥed walɣu belli almus n tzenzelt yettujerred ɣef tikli n 14 km anzul n usamer n temdint n Tablaṭṭ (twilayt n Mdeya).
+
SSƐIDA – Wekkden-d yemttekkiyen deg wemyager n « Tilawt n tɣemsa yuran deg Lezzayer », ass n ttlata deg Ssɛida, ɣef wazal ay yesɛa udellel deg ussidrem (tamwil) n teṛmisin n tɣemsa deg Lezzayer.
 +
 +
Nnan-d daɣ yemttekkiyen deg wemyager-a, ay d-iga ufurk n Ssɛida n Wenmalu Aɣelnaw n Yineɣmasen i lmend n wass agraɣlan n tlelli n wawal, dakken tagnit tadamsant n tmurt tezmer ad tesswaɣ kra n yeɣmisen.
 +
 +
Dɣa i lmend n waya, yenna-d uneɣmas Mustapha Ait Mouhoub dakken, seg wasmi ay d-yebda useggas-a, aṭas n yeɣmisen ay iḥebsen ɣef lǧal n lexṣaṣ n yedrimen d lqella n udellel.
 +
 +
Ma d amaru-aneɣmas Bekki Banameur iwekked-d dakken taɣemsa n lkaɣeḍ ad tenger lemmer ad ixaṣṣ ussidrem d udellel, ladɣa imi ay tella deg temsizwert d ttawilat n yisalan iliktṛunanen.  
 +
 +
Yella-d wemyager-a daɣ d tagnit i tririt n tejmilt i yineɣmasen imeṛḥumen Nasredine Fillali (Taṛmist Taɣelnawt n Wesnezwi Ameslan - Ṛṛadyu n Ldzayer) d Bachir El Arabi (El Khabar).

Tasiwelt n wass 14:36, 4 Mayu 2016

ⴰⵡⴻⴽⴽⴻⴷ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵣⴰⵍ ⵏ ⵓⴷⴻⵍⵍⴻⵍ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⵉⴷⵔⴻⵎ ⵏ ⵜⴻⵕⵎⵉⵙⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵏ

ⵙⵙⵄⵉⴷⴰ – ⵡⴻⴽⴽⴷⴻⵏ-ⴷ ⵢⴻⵎⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⵢⴰⴳⴻⵔ ⵏ « ⵜⵉⵍⴰⵡⵜ ⵏ ⵜⵖⴻⵎⵙⴰ ⵢⵓⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ », ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⴷⴻⴳ ⵙⵙⵄⵉⴷⴰ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵣⴰⵍ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵄⴰ ⵓⴷⴻⵍⵍⴻⵍ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⵉⴷⵔⴻⵎ (ⵜⴰⵎⵡⵉⵍ) ⵏ ⵜⴻⵕⵎⵉⵙⵉⵏ ⵏ ⵜⵖⴻⵎⵙⴰ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ.

ⵏⵏⴰⵏ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⵢⴻⵎⵜⵜⴻⴽⴽⵉⵢⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⵢⴰⴳⴻⵔ-ⴰ, ⴰⵢ ⴷ-ⵉⴳⴰ ⵓⴼⵓⵔⴽ ⵏ ⵙⵙⵄⵉⴷⴰ ⵏ ⵡⴻⵏⵎⴰⵍⵓ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵢⵉⵏⴻⵖⵎⴰⵙⴻⵏ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴰⵙⵙ ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ ⵏ ⵜⵍⴻⵍⵍⵉ ⵏ ⵡⴰⵡⴰⵍ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴰⴳⵏⵉⵜ ⵜⴰⴷⴰⵎⵙⴰⵏⵜ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⵜⴻⵣⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⵜⴻⵙⵙⵡⴰⵖ ⴽⵔⴰ ⵏ ⵢⴻⵖⵎⵉⵙⴻⵏ.

ⴷⵖⴰ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴰⵢⴰ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵎⴰⵙ ⵎⵓⵙⵜⴰⵒⵀⴰ ⴰⵉⵜ ⵎⵧⵓⵀⵧⵓⴱ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ, ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⴱⴷⴰ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⴰ, ⴰⵟⴰⵙ ⵏ ⵢⴻⵖⵎⵉⵙⴻⵏ ⴰⵢ ⵉⵃⴻⴱⵙⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵍⴵⴰⵍ ⵏ ⵍⴻⵅⵚⴰⵚ ⵏ ⵢⴻⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⴷ ⵍⵇⴻⵍⵍⴰ ⵏ ⵓⴷⴻⵍⵍⴻⵍ.

ⵎⴰ ⴷ ⴰⵎⴰⵔⵓ-ⴰⵏⴻⵖⵎⴰⵙ ⴱⴻⴽⴽⵉ ⴱⴰⵏⴰⵎⴻⵓⵔ ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⴰⵖⴻⵎⵙⴰ ⵏ ⵍⴽⴰⵖⴻⴹ ⴰⴷ ⵜⴻⵏⴳⴻⵔ ⵍⴻⵎⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⵉⵅⴰⵚⵚ ⵓⵙⵙⵉⴷⵔⴻⵎ ⴷ ⵓⴷⴻⵍⵍⴻⵍ, ⵍⴰⴷⵖⴰ ⵉⵎⵉ ⴰⵢ ⵜⴻⵍⵍⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⵙⵉⵣⵡⴻⵔⵜ ⴷ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵏ ⵉⵍⵉⴽⵜⵕⵓⵏⴰⵏⴻⵏ.

ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵡⴻⵎⵢⴰⴳⴻⵔ-ⴰ ⴷⴰⵖ ⴷ ⵜⴰⴳⵏⵉⵜ ⵉ ⵜⵔⵉⵔⵉⵜ ⵏ ⵜⴻⵊⵎⵉⵍⵜ ⵉ ⵢⵉⵏⴻⵖⵎⴰⵙⴻⵏ ⵉⵎⴻⵕⵃⵓⵎⴻⵏ ⵏⴰⵙⵔⴻⴷⵉⵏⴻ ⴼⵉⵍⵍⴰⵍⵉ (ⵜⴰⵕⵎⵉⵙⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⵡⴻⵙⵏⴻⵣⵡⵉ ⴰⵎⴻⵙⵍⴰⵏ - ⵕⵕⴰⴷⵢⵓ ⵏ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ) ⴷ ⴱⴰⵛⵀⵉⵔ ⴻⵍ ⴰⵔⴰⴱⵉ (ⴻⵍ ⴽⵀⴰⴱⴰⵔ).