Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Tuḍḍfa n 8 yezznuzayen lehyuf d uzizi n 5 n yiqenṭaren n lkif deg i Ɛin Tmuccent
+
Tiɣri i usseṛced n tiɣin n yisafaren deg Lezzayer (imazzagen)
 
   
 
   
LEZZAYER – Ṭṭfen ssrabes yiḍeffṛen lɛesker aɣelnaw aɣerfan s tuqqna id n ssrabes n ddark aɣelnaw, assenaṭi ljimuɛa, deg i twilayt n, Ɛin Tmuccent, tis-tmenya n ya yezznuzayen lehyuf d uzizi n 5 n yiqenṭaren n lkif. Way ɣef leḥsab n walɣu n uɣlif n temḥaddit ad d-yusin sɣer-sen, ass n ssebt.
+
LEZZAYER TAMANEɣT Nnan-d yimazzagen (muxtaṣṣin) ay yettekkan deg wemyager agraɣlan n Hopital-PharmA ay d-yellan ass n ssebt deg Lezzayer Tamaneɣt, dakken yessefk ad yettwasseṛced uṣerref n yedrimen ɣef yisafaren yernu yessefk ad d-ilint tezrawin (dirasat) akken ad yettwassen wayen ay teḥwaj tmurt d isafaren.
 
   
 
   
U deg yict n usentel sseḥbsen ssrabes yettɛussan tiftisin deg i, Ɛennaba, tarbaɛt texs ad d t-hajer deg-s (13) n yudan. Mani llan deg wammas n lebḥer ɣef tefluket d ttaɣbirt ugujen s 8 n lemyal agafa asamer n Ras Lḥemra.
+
Yenna-d umazzay (xabir) n tdamsa n tdawsa yellan d akatar aqbur deg Tuddsa Tanmaḍalt n Tdawsa, Miloud Keddar, dakken ttawilat ayyes ttwassefraken yisafaren imir-a « ffɣen i ṣṣwab » yernu ur ddin d kra n tmeẓla (manṭiq) tussnant d weḍfar deg usseqdec n yisafaren.
 +
 +
I lmend n waya, iger-d tiɣri i « usseṛced n uṣerref yeqqnen ɣer yisafaren yernu yessefk ad d-yili waya ɣef leḥsab n wayen teḥwaj tmurt, beṛṛa i ussefrek adeblan », am wakken ay d-iwekked dakken yessefk ad yili uzadur n yisefka (qaɛidat muɛṭayat) d tmuɣli ibanen i lmend n tmussni n tuzwirin n wayen yessefken ad t-id-taɣ tmurt d asafar ɣef leḥsab n waḍḍanen yellan deg tmurt d wanect ay la yettmettaten d medden.
 +
 +
Iger-d Mass Keddar tiɣri i uttekki n wakk idisan ay terza temsalt n ussefrek n ssuq aɣelnaw n yisafaren, d tuẓut n yedles n uqeyyem deg wayen yerzan isafaren ay d-ttarun yemsujjiyen i yimuḍinen, aḍman n weḍfar yelhan d uheyyi n ttawilat yessefken i uqeyyem n ussenzi n yisafaren deg Lezzayer. I lmend n waya, yenna-d dakken yessefk ad ttwaciwṛen yimazzayen n tdamsa n tdawsa yernu ur yessefk ad nettkel kan ɣef umarud (mizaniyya) ay d-yettwaheyyen i tiɣin n yisafaren.
 +
 +
Ma d Aduktur Nagy Hadjadj, yettekkan deg ussuddes n wussan n HospitalPharma 2016, yenna-d dakken afermasyan n wesbiṭar yuɣal ccɣel-nnes d assefrek kan n lɛula n yisafaren yernu ulac lqanun ay d-yesskanen amek ay yessefk ad tili ṣṣenɛa-nnes, dɣa ɣef waya ay d-iḥettet dakken yessefk ad yesɛu ufermasyan dduṛ, ɣer yidis n yimeggiyen niḍen yellan deg wenrar, am wakken ay yessefk ad d-ssidfen timezzugin (ixtiṣaṣat) timaynutin deg ussileɣ (takwin) deg wenrar-a, d timezzugin d-yemmezgen d ubeddel ay la d-yettilin deg tmetti, am tdamsa n yisafaren, tamguri n yisafaren d ussefrek.

Tasiwelt n wass 16:07, 5 Yunyu 2016

ⵜⵉⵖⵔⵉ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⵕⵛⴻⴷ ⵏ ⵜⵉⵖⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ (ⵉⵎⴰⵣⵣⴰⴳⴻⵏ)

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⵏⵏⴰⵏ-ⴷ ⵢⵉⵎⴰⵣⵣⴰⴳⴻⵏ (ⵎⵓⵅⵜⴰⵚⵚⵉⵏ) ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⵢⴰⴳⴻⵔ ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ ⵏ ⵀⵧⵒⵉⵜⴰⵍ-ⵒⵀⴰⵔⵎⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⴻⵕⵛⴻⴷ ⵓⵚⴻⵔⵔⴻⴼ ⵏ ⵢⴻⴷⵔⵉⵎⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵍⵉⵏⵜ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵉⵏ (ⴷⵉⵔⴰⵙⴰⵜ) ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⴻⵏ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵃⵡⴰⵊ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⴷ ⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ.

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵎⴰⵣⵣⴰⵢ (ⵅⴰⴱⵉⵔ) ⵏ ⵜⴷⴰⵎⵙⴰ ⵏ ⵜⴷⴰⵡⵙⴰ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷ ⴰⴽⴰⵜⴰⵔ ⴰⵇⴱⵓⵔ ⴷⴻⴳ ⵜⵓⴷⴷⵙⴰ ⵜⴰⵏⵎⴰⴹⴰⵍⵜ ⵏ ⵜⴷⴰⵡⵙⴰ, ⵎⵉⵍⵧⵓⴷ ⴽⴻⴷⴷⴰⵔ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⴰⵢⵢⴻⵙ ⵜⵜⵡⴰⵙⵙⴻⴼⵔⴰⴽⴻⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ ⵉⵎⵉⵔ-ⴰ « ⴼⴼⵖⴻⵏ ⵉ ⵚⵚⵡⴰⴱ » ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵓⵔ ⴷⴷⵉⵏ ⴷ ⴽⵔⴰ ⵏ ⵜⵎⴻⵥⵍⴰ (ⵎⴰⵏⵟⵉⵇ) ⵜⵓⵙⵙⵏⴰⵏⵜ ⴷ ⵡⴻⴹⴼⴰⵔ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⴻⵇⴷⴻⵛ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ.

ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴰⵢⴰ, ⵉⴳⴻⵔ-ⴷ ⵜⵉⵖⵔⵉ ⵉ « ⵓⵙⵙⴻⵕⵛⴻⴷ ⵏ ⵓⵚⴻⵔⵔⴻⴼ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵡⴰⵢⴰ ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵜⴻⵃⵡⴰⵊ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⴱⴻⵕⵕⴰ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⴼⵔⴻⴽ ⴰⴷⴻⴱⵍⴰⵏ », ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵡⴻⴽⴽⴻⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⵓⵣⴰⴷⵓⵔ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴼⴽⴰ (ⵇⴰⵄⵉⴷⴰⵜ ⵎⵓⵄⵟⴰⵢⴰⵜ) ⴷ ⵜⵎⵓⵖⵍⵉ ⵉⴱⴰⵏⴻⵏ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵜⵎⵓⵙⵙⵏⵉ ⵏ ⵜⵓⵣⵡⵉⵔⵉⵏ ⵏ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜ-ⵉⴷ-ⵜⴰⵖ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⴷ ⴰⵙⴰⴼⴰⵔ ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵡⴰⴹⴹⴰⵏⴻⵏ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⵓⵔⵜ ⴷ ⵡⴰⵏⴻⵛⵜ ⴰⵢ ⵍⴰ ⵢⴻⵜⵜⵎⴻⵜⵜⴰⵜⴻⵏ ⴷ ⵎⴻⴷⴷⴻⵏ.

ⵉⴳⴻⵔ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⴽⴻⴷⴷⴰⵔ ⵜⵉⵖⵔⵉ ⵉ ⵓⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⵏ ⵡⴰⴽⴽ ⵉⴷⵉⵙⴰⵏ ⴰⵢ ⵜⴻⵔⵣⴰ ⵜⴻⵎⵙⴰⵍⵜ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴼⵔⴻⴽ ⵏ ⵙⵙⵓⵇ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ, ⴷ ⵜⵓⵥⵓⵜ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⴻⵙ ⵏ ⵓⵇⴻⵢⵢⴻⵎ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⵜⴰⵔⵓⵏ ⵢⴻⵎⵙⵓⵊⵊⵉⵢⴻⵏ ⵉ ⵢⵉⵎⵓⴹⵉⵏⴻⵏ, ⴰⴹⵎⴰⵏ ⵏ ⵡⴻⴹⴼⴰⵔ ⵢⴻⵍⵀⴰⵏ ⴷ ⵓⵀⴻⵢⵢⵉ ⵏ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽⴻⵏ ⵉ ⵓⵇⴻⵢⵢⴻⵎ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵏⵣⵉ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ. ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴰⵢⴰ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵜⵜⵡⴰⵛⵉⵡⵕⴻⵏ ⵢⵉⵎⴰⵣⵣⴰⵢⴻⵏ ⵏ ⵜⴷⴰⵎⵙⴰ ⵏ ⵜⴷⴰⵡⵙⴰ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵓⵔ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵏⴻⵜⵜⴽⴻⵍ ⴽⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵓⵎⴰⵔⵓⴷ (ⵎⵉⵣⴰⵏⵉⵢⵢⴰ) ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵀⴻⵢⵢⴻⵏ ⵉ ⵜⵉⵖⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ.

ⵎⴰ ⴷ ⴰⴷⵓⴽⵜⵓⵔ ⵏⴰⴳⵢ ⵀⴰⴷⵊⴰⴷⵊ, ⵢⴻⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ ⵏ ⵡⵓⵙⵙⴰⵏ ⵏ ⵀⵧⵙⵒⵉⵜⴰⵍⵒⵀⴰⵔⵎⴰ 2016, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴼⴻⵔⵎⴰⵙⵢⴰⵏ ⵏ ⵡⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔ ⵢⵓⵖⴰⵍ ⵛⵛⵖⴻⵍ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷ ⴰⵙⵙⴻⴼⵔⴻⴽ ⴽⴰⵏ ⵏ ⵍⵄⵓⵍⴰ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵓⵍⴰⵛ ⵍⵇⴰⵏⵓⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⴽⴰⵏⴻⵏ ⴰⵎⴻⴽ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵜⵉⵍⵉ ⵚⵚⴻⵏⵄⴰ-ⵏⵏⴻⵙ, ⴷⵖⴰ ⵖⴻⴼ ⵡⴰⵢⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵃⴻⵜⵜⴻⵜ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵄⵓ ⵓⴼⴻⵔⵎⴰⵙⵢⴰⵏ ⴷⴷⵓⵕ, ⵖⴻⵔ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏ ⵢⵉⵎⴻⴳⴳⵉⵢⴻⵏ ⵏⵉⴹⴻⵏ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵏⵔⴰⵔ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⴷ-ⵙⵙⵉⴷⴼⴻⵏ ⵜⵉⵎⴻⵣⵣⵓⴳⵉⵏ (ⵉⵅⵜⵉⵚⴰⵚⴰⵜ) ⵜⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵙⵉⵍⴻⵖ (ⵜⴰⴽⵡⵉⵏ) ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵏⵔⴰⵔ-ⴰ, ⴷ ⵜⵉⵎⴻⵣⵣⵓⴳⵉⵏ ⴷ-ⵢⴻⵎⵎⴻⵣⴳⴻⵏ ⴷ ⵓⴱⴻⴷⴷⴻⵍ ⴰⵢ ⵍⴰ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵉⵍⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴻⵜⵜⵉ, ⴰⵎ ⵜⴷⴰⵎⵙⴰ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ, ⵜⴰⵎⴳⵓⵔⵉ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⴼⴰⵔⴻⵏ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⴼⵔⴻⴽ.