Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Isehwa n yebriden : Tamettant n 12 n yudan d ujraḥ n 22 yiḍ-a deg i 24 n tsaɛatin yifaten
+
Wehṛan: aɛawed n uṣeggem n lɛulat ay yesɛa usalay aɣelnaw n « Ahmed-Zabana »
  
LEZZAYER Azal n 12 n yudan yttwanɣen, u ttwajerḥen 22 yiḍ-a. Way deg uswir n tamawin n tmurt yemxalafent, ɣef leḥsab n tegzult n, wass n lḥedd, sɣer ssrabes n ummestan uɣarim. Ma yella d tagzult tameqqṛant deg i uswir aɣelnaw tettujerred deg i twilayt n, Tbatent, s tmettant n tlata n yudan d ujraḥ n tlata yiḍ deg usehwu n ubrid.
+
WEHṚAN Aɛawed n uṣeggem n lɛulat n usalay (mutḥaf) aɣelnaw n « Ahmed-Zabana » n Wehṛan ad d-iḥaz 20.000 n yixeddimen seg gar 200.000 ay yettwajemɛen deg usalay-a, ɣef wakken ay aɣ-d-yenna unemhal-nnes (mudir).
 
   
 
   
U deg yict n usentel ssensen ssrabes n uemmestan uɣarim 11 n yisumura n lɛafift rɣin deg i, Tbessa d Galma d Stif d Qsentina d BBA d Xencela d Ɛin Tmuccent. Mani nnuifesden deg-s azal n 56.6 hiktar n yirden d 14 n hiktar d timẓin d 380 n lbalat n lguṛṭ. Aren i yigin ssrabes n ummestan uɣarim azal n 1599 d lefzeɛ deg i mennawt n tamawin n tmurt txuṣṣant arɣay n lɛafift d yisehwa n yebriden d tterfet n yimuḍan.
+
Aɛawed-a n uṣeggem ad d-iḥaz tilkensiyin (maǧmuɛat) tisenzikanin, tisenɣerfanin d tẓuranin (fanniyya), ɣef wakken ay d-yenna Salah Amokrane deg yijifeṛ n ussileɣ ɣef uɛawed n ussuddes n lɛulat n yisalayen.
 +
 +
Aɛawed n ussuddes n lɛulat deg usalay n « Ahmed-Zabana » d aḥric seg ulaɣmu n ussileɣ-a (takwin) ad ikemmlen arma d 23 Yunyu s uttekki n yimagaẓen (muḥafiḍin) yilemẓiyen seg 20 n yisalayen n tmurt, ɣef wakken ay d-yerna.
 +
 +
Assileɣ yelha-d yid-s yiwen n umazzay (xabir) n wammas agraɣlan n tezrawin n waggaẓ d ureqqeɛ n wayla adelsan yellan deg Ṭṭalyan, yernu yella-d ussileɣ-a d tagnit i uɛawed n ussuddes (tanḍim) n telkensiyin ɣef leḥsab n tarrayin d tetwilin yettwaḍfaren ass-a deg umaḍal.
 +
 +
Iswi n temhelt-a (ɛamaliyya) d assifses n ccɣel n yixeddamen n usalay n « Ahmed-Zabana » deg wenrar n waggaẓ (ḥifaḍ) n telkensiyin akken ad qqiment deg tegnit yelhan, d ussefrek-nsent, ladɣa imi asalay-a yeḥṛes yili, a win yufan, yessefk ad yili usalay yewseɛ akken ad d-ttilin deg-s lecɣal niḍen, ɣef wakken ay aɣ-d-nnan.
 +
 +
S waya, asalay, lemmer dani, ur d-yettili ala i tzikknin kan, wanag yessefk ad yesɛu daɣ inegmiyen (maxabir) n ureqqeɛ d ussefqed d yimukan yeqqnen ɣer lecɣal niḍen.
 +
 +
Aɛawed-a n ussuddes ad yeǧǧ wid ay d-yelhan yid-s ad d-afen lɛulat timxeyyrin, ad tent-jerrden, aɛawed n tmuɣli uheyyi n tzikknin timaynutin akken ad tent-id-ssersen i wegdud.

Tasiwelt n wass 11:56, 13 Yunyu 2016

ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ: ⴰⵄⴰⵡⴻⴷ ⵏ ⵓⵚⴻⴳⴳⴻⵎ ⵏ ⵍⵄⵓⵍⴰⵜ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵄⴰ ⵓⵙⴰⵍⴰⵢ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ « ⴰⵀⵎⴻⴷ-ⵣⴰⴱⴰⵏⴰ »

ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ – ⴰⵄⴰⵡⴻⴷ ⵏ ⵓⵚⴻⴳⴳⴻⵎ ⵏ ⵍⵄⵓⵍⴰⵜ ⵏ ⵓⵙⴰⵍⴰⵢ (ⵎⵓⵜⵃⴰⴼ) ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ ⵏ « ⴰⵀⵎⴻⴷ-ⵣⴰⴱⴰⵏⴰ » ⵏ ⵡⴻⵀⵕⴰⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵃⴰⵣ 20.000 ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⵉⵎⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⴳⴰⵔ 200.000 ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵊⴻⵎⵄⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴰⵍⴰⵢ-ⴰ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵖ-ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵓⵏⴻⵎⵀⴰⵍ-ⵏⵏⴻⵙ (ⵎⵓⴷⵉⵔ).

ⴰⵄⴰⵡⴻⴷ-ⴰ ⵏ ⵓⵚⴻⴳⴳⴻⵎ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵃⴰⵣ ⵜⵉⵍⴽⴻⵏⵙⵉⵢⵉⵏ (ⵎⴰⴵⵎⵓⵄⴰⵜ) ⵜⵉⵙⴻⵏⵣⵉⴽⴰⵏⵉⵏ, ⵜⵉⵙⴻⵏⵖⴻⵔⴼⴰⵏⵉⵏ ⴷ ⵜⵥⵓⵔⴰⵏⵉⵏ (ⴼⴰⵏⵏⵉⵢⵢⴰ), ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⵙⴰⵍⴰⵀ ⴰⵎⵧⴽⵔⴰⵏⴻ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵊⵉⴼⴻⵕ ⵏ ⵓⵙⵙⵉⵍⴻⵖ ⵖⴻⴼ ⵓⵄⴰⵡⴻⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ ⵏ ⵍⵄⵓⵍⴰⵜ ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵢⴻⵏ.

ⴰⵄⴰⵡⴻⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ ⵏ ⵍⵄⵓⵍⴰⵜ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⴰⵍⴰⵢ ⵏ « ⴰⵀⵎⴻⴷ-ⵣⴰⴱⴰⵏⴰ » ⴷ ⴰⵃⵔⵉⵛ ⵙⴻⴳ ⵓⵍⴰⵖⵎⵓ ⵏ ⵓⵙⵙⵉⵍⴻⵖ-ⴰ (ⵜⴰⴽⵡⵉⵏ) ⴰⴷ ⵉⴽⴻⵎⵎⵍⴻⵏ ⴰⵔⵎⴰ ⴷ 23 ⵢⵓⵏⵢⵓ ⵙ ⵓⵜⵜⴻⴽⴽⵉ ⵏ ⵢⵉⵎⴰⴳⴰⵥⴻⵏ (ⵎⵓⵃⴰⴼⵉⴹⵉⵏ) ⵢⵉⵍⴻⵎⵥⵉⵢⴻⵏ ⵙⴻⴳ 20 ⵏ ⵢⵉⵙⴰⵍⴰⵢⴻⵏ ⵏ ⵜⵎⵓⵔⵜ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵔⵏⴰ.

ⴰⵙⵙⵉⵍⴻⵖ ⵢⴻⵍⵀⴰ-ⴷ ⵢⵉⴷ-ⵙ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵎⴰⵣⵣⴰⵢ (ⵅⴰⴱⵉⵔ) ⵏ ⵡⴰⵎⵎⴰⵙ ⴰⴳⵔⴰⵖⵍⴰⵏ ⵏ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵉⵏ ⵏ ⵡⴰⴳⴳⴰⵥ ⴷ ⵓⵔⴻⵇⵇⴻⵄ ⵏ ⵡⴰⵢⵍⴰ ⴰⴷⴻⵍⵙⴰⵏ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵟⵟⴰⵍⵢⴰⵏ, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵓⵙⵙⵉⵍⴻⵖ-ⴰ ⴷ ⵜⴰⴳⵏⵉⵜ ⵉ ⵓⵄⴰⵡⴻⴷ ⵏ ⵓⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ (ⵜⴰⵏⴹⵉⵎ) ⵏ ⵜⴻⵍⴽⴻⵏⵙⵉⵢⵉⵏ ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵜⴰⵔⵔⴰⵢⵉⵏ ⴷ ⵜⴻⵜⵡⵉⵍⵉⵏ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴹⴼⴰⵔⴻⵏ ⴰⵙⵙ-ⴰ ⴷⴻⴳ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ.

ⵉⵙⵡⵉ ⵏ ⵜⴻⵎⵀⴻⵍⵜ-ⴰ (ⵄⴰⵎⴰⵍⵉⵢⵢⴰ) ⴷ ⴰⵙⵙⵉⴼⵙⴻⵙ ⵏ ⵛⵛⵖⴻⵍ ⵏ ⵢⵉⵅⴻⴷⴷⴰⵎⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⴰⵍⴰⵢ ⵏ « ⴰⵀⵎⴻⴷ-ⵣⴰⴱⴰⵏⴰ » ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵏⵔⴰⵔ ⵏ ⵡⴰⴳⴳⴰⵥ (ⵃⵉⴼⴰⴹ) ⵏ ⵜⴻⵍⴽⴻⵏⵙⵉⵢⵉⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵇⵇⵉⵎⴻⵏⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⴳⵏⵉⵜ ⵢⴻⵍⵀⴰⵏ, ⴷ ⵓⵙⵙⴻⴼⵔⴻⴽ-ⵏⵙⴻⵏⵜ, ⵍⴰⴷⵖⴰ ⵉⵎⵉ ⴰⵙⴰⵍⴰⵢ-ⴰ ⵢⴻⵃⵕⴻⵙ ⵢⵉⵍⵉ, ⴰ ⵡⵉⵏ ⵢⵓⴼⴰⵏ, ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⵓⵙⴰⵍⴰⵢ ⵢⴻⵡⵙⴻⵄ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵜⵉⵍⵉⵏ ⴷⴻⴳ-ⵙ ⵍⴻⵛⵖⴰⵍ ⵏⵉⴹⴻⵏ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴰⵖ-ⴷ-ⵏⵏⴰⵏ.

ⵙ ⵡⴰⵢⴰ, ⴰⵙⴰⵍⴰⵢ, ⵍⴻⵎⵎⴻⵔ ⴷⴰⵏⵉ, ⵓⵔ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵉⵍⵉ ⴰⵍⴰ ⵉ ⵜⵣⵉⴽⴽⵏⵉⵏ ⴽⴰⵏ, ⵡⴰⵏⴰⴳ ⵢⴻⵙⵙⴻⴼⴽ ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵄⵓ ⴷⴰⵖ ⵉⵏⴻⴳⵎⵉⵢⴻⵏ (ⵎⴰⵅⴰⴱⵉⵔ) ⵏ ⵓⵔⴻⵇⵇⴻⵄ ⴷ ⵓⵙⵙⴻⴼⵇⴻⴷ ⴷ ⵢⵉⵎⵓⴽⴰⵏ ⵢⴻⵇⵇⵏⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵍⴻⵛⵖⴰⵍ ⵏⵉⴹⴻⵏ.

ⴰⵄⴰⵡⴻⴷ-ⴰ ⵏ ⵓⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ ⴰⴷ ⵢⴻⴵⴵ ⵡⵉⴷ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵀⴰⵏ ⵢⵉⴷ-ⵙ ⴰⴷ ⴷ-ⴰⴼⴻⵏ ⵍⵄⵓⵍⴰⵜ ⵜⵉⵎⵅⴻⵢⵢⵔⵉⵏ, ⴰⴷ ⵜⴻⵏⵜ-ⵊⴻⵔⵔⴷⴻⵏ, ⴰⵄⴰⵡⴻⴷ ⵏ ⵜⵎⵓⵖⵍⵉ ⵓⵀⴻⵢⵢⵉ ⵏ ⵜⵣⵉⴽⴽⵏⵉⵏ ⵜⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⵉⵏ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵜⴻⵏⵜ-ⵉⴷ-ⵙⵙⴻⵔⵙⴻⵏ ⵉ ⵡⴻⴳⴷⵓⴷ.