Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Asersi n mass Muṣtafa Gituni d aselway anemhal amatu n wegraw n Sunalgaz
+
Taɣlamt taɣelnawt n tcirḍart: d Milovan Rajevac ay tefren Tfidiṛalit
 +
 
 +
LEZZAYER TAMANEɣT – Tefren Tfidiṛalit Tadzayrit n Tcirḍat Aserbi Milovan Rajevac akken ad yesleɣmu taɣlamt taɣelnawt, yernu yella-d waya 3 n wayyuren deffir ma yedda Wefṛensis Christian Gourcuff « s tin n ṭṭubat u lxaḍer » deffir ma yesleɣma Izegzawen 20 n wayyuren. 
 
   
 
   
LEZZAYER – Yemmug usersi n mass, Muṣtafa Gituni, d aselway d anemhal amatu n wegraw n Sunalgaz. Way deg i umkan n mass, Nureddin Buṭerfa. Yellan refdent d aneɣlaf n ṣṣhiḍ deg i tembaḍt taneggarut. Tamawt belli mass, Gituni, yella d imuhandes n ddult, yeṭṭef mennawt n tmeshulin deg i uḥric n trisiti d lgaz. Mani ad t-naf yella yers ɣef yexf n tkebbanit n tefsert n trisisti d lgaz aseggas n 2004 deg i tmaneɣt n, Lezzayer, ɣer useggas n 2008. Yellan yers deg-s ɣef tkebbanit n yiṣurdayen n Sunalgaz.
+
Ilul Rajevac ass n 2 Yennayer 1954 (62 n yiseggasen), yernu yewweḍ-d ad yesleɣmu taɣlamt n Yizegzawen deg wakud aydeg ay ẓran wukud ara uraren deg tuzzya tis 3 yernu d taneggarut i lmend n uɛeddi ɣer Teqbuct n Umaḍal n 2018, d tuzzya aydeg d-ɣlin deg tegrawt B ɣer yidis n Nijirya, Kamrun d Zambya.
 +
 +
Rajevac ay d-ilulen deg temdint n Cajetina (deg utaram [ɣarb] n Serbya) ur yexdim d asleɣmay seg wasmi ay yeǧǧa taɣlamt n Qaṭar deg 8 Ɣuct 2011, asmi ay yettaxer uqbel ma ifuk leɛqed-nnes.  
 +
 +
Deg 2010, yesleɣma taɣlamt n Ghana yernu yessaweḍ-itt ɣer tneggarut n Teqbuct n Tefriqt n Yeɣlanen n useggas-nni deg Angula, d timlilit aydeg texṣer Ghana mgal Maṣer. D netta daɣ ay yessawḍen Ghana ɣer tis 4 n tneggarut deg Teqbuct n Umaḍal n 2010 deg Tefriqt n Wenẓul, mac aula din, texṣer mgal Uruguay deg tyitiwin n yeswi.
 +
 +
Asmi ay yella yetturar, Rajevac yekka akk amecwaṛ-nnes deg Yuguslavya taqburt. Yurar gar 1975 d 1978 ɣer FK Borac Caçak, sakkin yedda ad yurar deg FK Itri Azewwaɣ n Belgṛad.
 +
 +
Aseggas sakkin, yedda ad yurar ɣer FK Vojvodina Novi Sad. Yuɣal-d ɣer Borac Caçak anda ay yerna yurar sin n yiseggasen, sakkin yestenya leɛqed d FK Sloboda Uzice deg 1985 anda ay ifuk amecwaṛ-nnes n wurar.
 +
 +
Sakkin, yuɣal d asleɣmay deg teɣlamin-nnes tiqburin: yesleɣma Borac Caçak gar 1996 d 2008, Itri Azewwaɣ n Belgṛad deg 2004 d Vojvodina Novi Sad gar 2006 d 2007.
 +
 +
Deg 2008, yuɣal d asleɣmay n teɣlamt taɣelnawt n Ghana. Naqal yesleɣma taɣlamt n ddaw 20 n yiseggasen  yernu yessaweḍ-itt ad d-terbeḥ taqbuct n umaḍal n taggayt-nni (fi’a) deg 2009 deg Maṣer.
 +
 +
Ass n 11 Ctembeṛ 2010, yudef ad yesleɣmyu taɣlamt tasaɛudit n Ahly Djeddah. Yeqqim din ayyur, sakkin yessebṭel leɛqed-nnes. Dduṛt sakkin, yuɣal d asleɣmay deg teɣlamt taɣelnawt n Qaṭar.
 +
 +
Yesleɣma taɣlamt n « Al-Annabi » armi d 8 Ɣuct 2011, sakkin d Abrizili Sebastiao Lazaroni ay d-yuɣalen deg wemkan-nnes.
 +
 +
Rajevac d netta ay d asleɣmay wis sin n Yuguslavya taqburt ara yesleɣmun taɣlamt taɣelnawt deffir Zdravko Rajkov. Aneggaru-a yexdem naqal d Mahieddine Khalef (1979-1980), sakkin ikemmel i yiman-nnes seg Ctembeṛ n 1980 ɣer Mayu n 1981.

Tasiwelt n wass 14:03, 27 Yunyu 2016

ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⵜⵛⵉⵔⴹⴰⵔⵜ: ⴷ ⵎⵉⵍⵧⵠⴰⵏ ⵔⴰⵊⴻⵠⴰⵛ ⴰⵢ ⵜⴻⴼⵔⴻⵏ ⵜⴼⵉⴷⵉⵕⴰⵍⵉⵜ

ⵍⴻⵣⵣⴰⵢⴻⵔ ⵜⴰⵎⴰⵏⴻⵖⵜ – ⵜⴻⴼⵔⴻⵏ ⵜⴼⵉⴷⵉⵕⴰⵍⵉⵜ ⵜⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉⵜ ⵏ ⵜⵛⵉⵔⴹⴰⵜ ⴰⵙⴻⵔⴱⵉ ⵎⵉⵍⵧⵠⴰⵏ ⵔⴰⵊⴻⵠⴰⵛ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⵓ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵡⴰⵢⴰ 3 ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔⴻⵏ ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵎⴰ ⵢⴻⴷⴷⴰ ⵡⴻⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙ ⵛⵀⵔⵉⵙⵜⵉⴰⵏ ⴳⵧⵓⵔⵛⵓⴼⴼ « ⵙ ⵜⵉⵏ ⵏ ⵟⵟⵓⴱⴰⵜ ⵓ ⵍⵅⴰⴹⴻⵔ » ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵎⴰ ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⴰ ⵉⵣⴻⴳⵣⴰⵡⴻⵏ 20 ⵏ ⵡⴰⵢⵢⵓⵔⴻⵏ.

ⵉⵍⵓⵍ ⵔⴰⵊⴻⵠⴰⵛ ⴰⵙⵙ ⵏ 2 ⵢⴻⵏⵏⴰⵢⴻⵔ 1954 (62 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ), ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵡⵡⴻⴹ-ⴷ ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⵓ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⵢⵉⵣⴻⴳⵣⴰⵡⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⴽⵓⴷ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵢ ⵥⵔⴰⵏ ⵡⵓⴽⵓⴷ ⴰⵔⴰ ⵓⵔⴰⵔⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵓⵣⵣⵢⴰ ⵜⵉⵙ 3 ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴷ ⵜⴰⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵓⵄⴻⴷⴷⵉ ⵖⴻⵔ ⵜⴻⵇⴱⵓⵛⵜ ⵏ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ ⵏ 2018, ⴷ ⵜⵓⵣⵣⵢⴰ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴷ-ⵖⵍⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⴳⵔⴰⵡⵜ ⴱ ⵖⴻⵔ ⵢⵉⴷⵉⵙ ⵏ ⵏⵉⵊⵉⵔⵢⴰ, ⴽⴰⵎⵔⵓⵏ ⴷ ⵣⴰⵎⴱⵢⴰ.

ⵔⴰⵊⴻⵠⴰⵛ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵍⵓⵍⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵛⴰⵊⴻⵜⵉⵏⴰ (ⴷⴻⴳ ⵓⵜⴰⵔⴰⵎ [ⵖⴰⵔⴱ] ⵏ ⵙⴻⵔⴱⵢⴰ) ⵓⵔ ⵢⴻⵅⴷⵉⵎ ⴷ ⴰⵙⵍⴻⵖⵎⴰⵢ ⵙⴻⴳ ⵡⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵢⴻⴵⴵⴰ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⵇⴰⵟⴰⵔ ⴷⴻⴳ 8 Ɣⵓⵛⵜ 2011, ⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵢⴻⵜⵜⴰⵅⴻⵔ ⵓⵇⴱⴻⵍ ⵎⴰ ⵉⴼⵓⴽ ⵍⴻⵄⵇⴻⴷ-ⵏⵏⴻⵙ.

ⴷⴻⴳ 2010, ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⴰ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⴳⵀⴰⵏⴰ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴻⴹ-ⵉⵜⵜ ⵖⴻⵔ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⵏ ⵜⴻⵇⴱⵓⵛⵜ ⵏ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⵏ ⵢⴻⵖⵍⴰⵏⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⵏⵏⵉ ⴷⴻⴳ ⴰⵏⴳⵓⵍⴰ, ⴷ ⵜⵉⵎⵍⵉⵍⵉⵜ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵜⴻⵅⵚⴻⵔ ⴳⵀⴰⵏⴰ ⵎⴳⴰⵍ ⵎⴰⵚⴻⵔ. ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰ ⴷⴰⵖ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴹⴻⵏ ⴳⵀⴰⵏⴰ ⵖⴻⵔ ⵜⵉⵙ 4 ⵏ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵇⴱⵓⵛⵜ ⵏ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ ⵏ 2010 ⴷⴻⴳ ⵜⴻⴼⵔⵉⵇⵜ ⵏ ⵡⴻⵏⵥⵓⵍ, ⵎⴰⵛ ⴰⵓⵍⴰ ⴷⵉⵏ, ⵜⴻⵅⵚⴻⵔ ⵎⴳⴰⵍ ⵓⵔⵓⴳⵓⴰⵢ ⴷⴻⴳ ⵜⵢⵉⵜⵉⵡⵉⵏ ⵏ ⵢⴻⵙⵡⵉ.

ⴰⵙⵎⵉ ⴰⵢ ⵢⴻⵍⵍⴰ ⵢⴻⵜⵜⵓⵔⴰⵔ, ⵔⴰⵊⴻⵠⴰⵛ ⵢⴻⴽⴽⴰ ⴰⴽⴽ ⴰⵎⴻⵛⵡⴰⵕ-ⵏⵏⴻⵙ ⴷⴻⴳ ⵢⵓⴳⵓⵙⵍⴰⵠⵢⴰ ⵜⴰⵇⴱⵓⵔⵜ. ⵢⵓⵔⴰⵔ ⴳⴰⵔ 1975 ⴷ 1978 ⵖⴻⵔ ⴼⴽ ⴱⵧⵔⴰⵛ ⵛⴰçⴰⴽ, ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ ⵢⴻⴷⴷⴰ ⴰⴷ ⵢⵓⵔⴰⵔ ⴷⴻⴳ ⴼⴽ ⵉⵜⵔⵉ ⴰⵣⴻⵡⵡⴰⵖ ⵏ ⴱⴻⵍⴳⵕⴰⴷ.

ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ, ⵢⴻⴷⴷⴰ ⴰⴷ ⵢⵓⵔⴰⵔ ⵖⴻⵔ ⴼⴽ ⵠⵧⵊⵠⵧⴷⵉⵏⴰ ⵏⵧⵠⵉ ⵙⴰⴷ. ⵢⵓⵖⴰⵍ-ⴷ ⵖⴻⵔ ⴱⵧⵔⴰⵛ ⵛⴰçⴰⴽ ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⵢⴻⵔⵏⴰ ⵢⵓⵔⴰⵔ ⵙⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ, ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ ⵢⴻⵙⵜⴻⵏⵢⴰ ⵍⴻⵄⵇⴻⴷ ⴷ ⴼⴽ ⵙⵍⵧⴱⵧⴷⴰ ⵓⵣⵉⵛⴻ ⴷⴻⴳ 1985 ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⵉⴼⵓⴽ ⴰⵎⴻⵛⵡⴰⵕ-ⵏⵏⴻⵙ ⵏ ⵡⵓⵔⴰⵔ.

ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ, ⵢⵓⵖⴰⵍ ⴷ ⴰⵙⵍⴻⵖⵎⴰⵢ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵉⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵜⵉⵇⴱⵓⵔⵉⵏ: ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⴰ ⴱⵧⵔⴰⵛ ⵛⴰçⴰⴽ ⴳⴰⵔ 1996 ⴷ 2008, ⵉⵜⵔⵉ ⴰⵣⴻⵡⵡⴰⵖ ⵏ ⴱⴻⵍⴳⵕⴰⴷ ⴷⴻⴳ 2004 ⴷ ⵠⵧⵊⵠⵧⴷⵉⵏⴰ ⵏⵧⵠⵉ ⵙⴰⴷ ⴳⴰⵔ 2006 ⴷ 2007.

ⴷⴻⴳ 2008, ⵢⵓⵖⴰⵍ ⴷ ⴰⵙⵍⴻⵖⵎⴰⵢ ⵏ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⴳⵀⴰⵏⴰ. ⵏⴰⵇⴰⵍ ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⴰ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ ⴷⴷⴰⵡ 20 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴻⴹ-ⵉⵜⵜ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⴻⵔⴱⴻⵃ ⵜⴰⵇⴱⵓⵛⵜ ⵏ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ ⵏ ⵜⴰⴳⴳⴰⵢⵜ-ⵏⵏⵉ (ⴼⵉ’ⴰ) ⴷⴻⴳ 2009 ⴷⴻⴳ ⵎⴰⵚⴻⵔ.

ⴰⵙⵙ ⵏ 11 ⵛⵜⴻⵎⴱⴻⵕ 2010, ⵢⵓⴷⴻⴼ ⴰⴷ ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⵢⵓ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵜⴰⵙⴰⵄⵓⴷⵉⵜ ⵏ ⴰⵀⵍⵢ ⴷⵊⴻⴷⴷⴰⵀ. ⵢⴻⵇⵇⵉⵎ ⴷⵉⵏ ⴰⵢⵢⵓⵔ, ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ ⵢⴻⵙⵙⴻⴱⵟⴻⵍ ⵍⴻⵄⵇⴻⴷ-ⵏⵏⴻⵙ. ⴷⴷⵓⵕⵜ ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ, ⵢⵓⵖⴰⵍ ⴷ ⴰⵙⵍⴻⵖⵎⴰⵢ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵖⵍⴰⵎⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⵇⴰⵟⴰⵔ.

ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⴰ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵏ « ⴰⵍ-ⴰⵏⵏⴰⴱⵉ » ⴰⵔⵎⵉ ⴷ 8 Ɣⵓⵛⵜ 2011, ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ ⴷ ⴰⴱⵔⵉⵣⵉⵍⵉ ⵙⴻⴱⴰⵙⵜⵉⴰⵧ ⵍⴰⵣⴰⵔⵧⵏⵉ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⵓⵖⴰⵍⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⴽⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ.

ⵔⴰⵊⴻⵠⴰⵛ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰ ⴰⵢ ⴷ ⴰⵙⵍⴻⵖⵎⴰⵢ ⵡⵉⵙ ⵙⵉⵏ ⵏ ⵢⵓⴳⵓⵙⵍⴰⵠⵢⴰ ⵜⴰⵇⴱⵓⵔⵜ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⵙⵍⴻⵖⵎⵓⵏ ⵜⴰⵖⵍⴰⵎⵜ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⴷⴻⴼⴼⵉⵔ ⵣⴷⵔⴰⵠⴽⵧ ⵔⴰⵊⴽⵧⵠ. ⴰⵏⴻⴳⴳⴰⵔⵓ-ⴰ ⵢⴻⵅⴷⴻⵎ ⵏⴰⵇⴰⵍ ⴷ ⵎⴰⵀⵉⴻⴷⴷⵉⵏⴻ ⴽⵀⴰⵍⴻⴼ (1979-1980), ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ ⵉⴽⴻⵎⵎⴻⵍ ⵉ ⵢⵉⵎⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵙⴻⴳ ⵛⵜⴻⵎⴱⴻⵕ ⵏ 1980 ⵖⴻⵔ ⵎⴰⵢⵓ ⵏ 1981.