Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
Aẓeḍḍa n « Raidate » yenna-d dakken yebɣa ad d-yesfaydi seg ttejṛiba n wemni adzayri
 
  
ƐEMMAN– Ttejṛiba n wemni adzayri d tamezwarut deg umaḍal aɛṛab yernu d aya ay yeǧǧan aẓeḍḍa n tsednan tiwamniyin n « Raidate » ad tebɣu ad d-tesfaydi seg waya, ɣef wakken ay dt-tenna, ass n lḥedd deg Ɛemman, tawamnit Ismahane Benqasmia.
+
Timerniwt deg leḥkeṛ n usemmad n tuččit d ssebba deg urekku n weksum n wakraren n lɛid
  
Tawamnit-a, ay yettwafernen d tamaslaḍt (ɛuḍwa) deg tnarit taslekmant n uẓeḍḍa-a, ay igan timlilit, ass n ssebt deg Ɛemman, yernu tenna-d dakken « Lezzayer teḥdeṛ deg uẓeḍḍa-a (40 n yimaslaḍen seg snat n texxamin n wemni », am wakken ay d-twekked dakken tiwamniyin tidzayriyin la xeddment akken ad zerɛent ttejṛiba-nsent deg umaḍal aɛṛab.
+
QSENṬINA – Aḥtac ay d-yellan ɣef urekku n weksum n wakraren n lɛid yekcef-d dakken d timerniwt deg leḥkeṛ n yisemmaden n tuččit i lmal ay yessawḍen ɣer waya, ɣef wakken ay d-yenna ass n lḥedd deg Qsenṭina, uneɣlaf n tkerrazt, Abdeslam Chelghoum.  
  
Iksaben ay d-tḥaz Lezzayer deg wesfulmen n tmeṭṭiut deg tsertit d wemni d ayen ay d-ijebden lwelha n uẓeḍḍa-a yernu yella-d waya d tamudemt (namudaǧ) i weḍfar i lmend n usseɛjel n uttekki n tmeṭṭut deg weɣtas asertan deg umaḍal aɛṛab, ɣef wakken ay d-tenna twamnit-a deg yiwet n tseɣrut (taṣriḥ) i Tnegga n Yisalan n Lezzayer.
+
Deg yiwen n usarag n tɣemsa ay d-yellan deg yijifeṛ n tfugla (ḥalf) n wass anmaḍal n tuččit deg wexxam n yedles n Malek-Haddad, yenna-d uneɣlaf dakken akk igmaḍ n teslaḍ (taḥalil) ay d-ibanen ar ass-a ɣef urekku n weksum n wakraren n lɛid, ladɣa tislaḍ ay d-yellan deg tnaremt n temsetla taɣelnawt d tnaremt talemmast n tesnajya n yiɣersiwen, kecfent-d timerniwt deg leḥkeṛ n yisemmaden n tuččit deg wemɛic n lmal.
  
Tesmekti-d Massa Benqasmia s yisseḍra (inǧazat) n Lezzayer ddaw ṛṛay n uselway n tegduda, Mass Abdelaziz Bouteflika, i lfayda n tmeṭṭut, s wesbuɣer d trarast n leqwanin ay iḍemnen aḥdaṛ n tmeṭṭut deg tegrawin n weɣtas (qarar) asertan s uceggeṛ n tmenḍawt n 2008 d ussidef n umagrad 31 B ay yessefran asmal n yizerfan isertanen n tmeṭṭut s ussemɣer n uggenses-nnes deg yegrawen iɣelnawen d yidiganen ufrinen.
+
Yenna-d daɣ uneɣlaf dakken aya ur yesɛi kra n lmaḍerra ɣef tdawsa (ṣiḥḥa) n wemdan, d acu kan, yenna-d daɣ dakken imgabṛiyen n ssuq n lmal « ur ttkukrun ad sqedcen titwilin (tiqniyyat) ur yeṣfin i ussuzer » n yiɣersiwen.
 +
 
 +
Dima ass-nni, fkan yineɣlafen n tkerrazt, Abdeslam Chelghoum, d twennaḍt, Abdelkader Ouali, lameṛ unṣib i ubeddu n tḥemla taɣelnawt n wekraz d wezraɛ i tsemhuyt (mawsim) n 2016-2017, yernu yella-d waya deg yiwet n lfirma deg tɣiwant n Ɛim Ssmaṛa.
 +
 
 +
Yenna-d Mass Chelghoum dakken akk ttawilat ilsanen d yilujistiyen ttwasbegsen-d i weḍman n « rrbeḥ ummid » n tḥemla-a, am wakken ay d-yerna dakken sbedden-d anagraw n weḍfar n tsemhuyt-a tankerrazt yernu ad yili unagraw-a yewjed ad d-iger iman-nnes lemmer ad d-tili takewt taɣezfant, i lmend n weḥraz n ufares (intaǧ).

Tasiwelt n wass 18:46, 17 Tuber 2016

ⵜⵉⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵃⴽⴻⵕ ⵏ ⵓⵙⴻⵎⵎⴰⴷ ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⴷ ⵙⵙⴻⴱⴱⴰ ⴷⴻⴳ ⵓⵔⴻⴽⴽⵓ ⵏ ⵡⴻⴽⵙⵓⵎ ⵏ ⵡⴰⴽⵔⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵍⵄⵉⴷ

ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ – ⴰⵃⵜⴰⵛ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⵖⴻⴼ ⵓⵔⴻⴽⴽⵓ ⵏ ⵡⴻⴽⵙⵓⵎ ⵏ ⵡⴰⴽⵔⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵍⵄⵉⴷ ⵢⴻⴽⵛⴻⴼ-ⴷ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴷ ⵜⵉⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵃⴽⴻⵕ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵎⵎⴰⴷⴻⵏ ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⵉ ⵍⵎⴰⵍ ⴰⵢ ⵢⴻⵙⵙⴰⵡⴹⴻⵏ ⵖⴻⵔ ⵡⴰⵢⴰ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⵃⴻⴷⴷ ⴷⴻⴳ ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ, ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵜⴽⴻⵔⵔⴰⵣⵜ, ⴰⴱⴷⴻⵙⵍⴰⵎ ⵛⵀⴻⵍⴳⵀⵧⵓⵎ.

ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵙⴰⵔⴰⴳ ⵏ ⵜⵖⴻⵎⵙⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵊⵉⴼⴻⵕ ⵏ ⵜⴼⵓⴳⵍⴰ (ⵃⴰⵍⴼ) ⵏ ⵡⴰⵙⵙ ⴰⵏⵎⴰⴹⴰⵍ ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵅⵅⴰⵎ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⴻⵙ ⵏ ⵎⴰⵍⴻⴽ-ⵀⴰⴷⴷⴰⴷ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⵉⴳⵎⴰⴹ ⵏ ⵜⴻⵙⵍⴰⴹ (ⵜⴰⵃⴰⵍⵉⵍ) ⴰⵢ ⴷ-ⵉⴱⴰⵏⴻⵏ ⴰⵔ ⴰⵙⵙ-ⴰ ⵖⴻⴼ ⵓⵔⴻⴽⴽⵓ ⵏ ⵡⴻⴽⵙⵓⵎ ⵏ ⵡⴰⴽⵔⴰⵔⴻⵏ ⵏ ⵍⵄⵉⴷ, ⵍⴰⴷⵖⴰ ⵜⵉⵙⵍⴰⴹ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵏⴰⵔⴻⵎⵜ ⵏ ⵜⴻⵎⵙⴻⵜⵍⴰ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⴷ ⵜⵏⴰⵔⴻⵎⵜ ⵜⴰⵍⴻⵎⵎⴰⵙⵜ ⵏ ⵜⴻⵙⵏⴰⵊⵢⴰ ⵏ ⵢⵉⵖⴻⵔⵙⵉⵡⴻⵏ, ⴽⴻⵛⴼⴻⵏⵜ-ⴷ ⵜⵉⵎⴻⵔⵏⵉⵡⵜ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵃⴽⴻⵕ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵎⵎⴰⴷⴻⵏ ⵏ ⵜⵓⵞⵞⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⵄⵉⵛ ⵏ ⵍⵎⴰⵍ.

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢⴰ ⵓⵔ ⵢⴻⵙⵄⵉ ⴽⵔⴰ ⵏ ⵍⵎⴰⴹⴻⵔⵔⴰ ⵖⴻⴼ ⵜⴷⴰⵡⵙⴰ (ⵚⵉⵃⵃⴰ) ⵏ ⵡⴻⵎⴷⴰⵏ, ⴷ ⴰⵛⵓ ⴽⴰⵏ, ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⴷⴰⵖ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵉⵎⴳⴰⴱⵕⵉⵢⴻⵏ ⵏ ⵙⵙⵓⵇ ⵏ ⵍⵎⴰⵍ « ⵓⵔ ⵜⵜⴽⵓⴽⵔⵓⵏ ⴰⴷ ⵙⵇⴻⴷⵛⴻⵏ ⵜⵉⵜⵡⵉⵍⵉⵏ (ⵜⵉⵇⵏⵉⵢⵢⴰⵜ) ⵓⵔ ⵢⴻⵚⴼⵉⵏ ⵉ ⵓⵙⵙⵓⵣⴻⵔ » ⵏ ⵢⵉⵖⴻⵔⵙⵉⵡⴻⵏ.

ⴷⵉⵎⴰ ⴰⵙⵙ-ⵏⵏⵉ, ⴼⴽⴰⵏ ⵢⵉⵏⴻⵖⵍⴰⴼⴻⵏ ⵏ ⵜⴽⴻⵔⵔⴰⵣⵜ, ⴰⴱⴷⴻⵙⵍⴰⵎ ⵛⵀⴻⵍⴳⵀⵧⵓⵎ, ⴷ ⵜⵡⴻⵏⵏⴰⴹⵜ, ⴰⴱⴷⴻⵍⴽⴰⴷⴻⵔ ⵧⵓⴰⵍⵉ, ⵍⴰⵎⴻⵕ ⵓⵏⵚⵉⴱ ⵉ ⵓⴱⴻⴷⴷⵓ ⵏ ⵜⵃⴻⵎⵍⴰ ⵜⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡⵜ ⵏ ⵡⴻⴽⵔⴰⵣ ⴷ ⵡⴻⵣⵔⴰⵄ ⵉ ⵜⵙⴻⵎⵀⵓⵢⵜ (ⵎⴰⵡⵙⵉⵎ) ⵏ 2016-2017, ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵡⴰⵢⴰ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵍⴼⵉⵔⵎⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵖⵉⵡⴰⵏⵜ ⵏ ⵄⵉⵎ ⵙⵙⵎⴰⵕⴰ.

ⵢⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙ ⵛⵀⴻⵍⴳⵀⵧⵓⵎ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴽⴽ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵉⵍⵙⴰⵏⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵍⵓⵊⵉⵙⵜⵉⵢⴻⵏ ⵜⵜⵡⴰⵙⴱⴻⴳⵙⴻⵏ-ⴷ ⵉ ⵡⴻⴹⵎⴰⵏ ⵏ « ⵔⵔⴱⴻⵃ ⵓⵎⵎⵉⴷ » ⵏ ⵜⵃⴻⵎⵍⴰ-ⴰ, ⴰⵎ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵔⵏⴰ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵙⴱⴻⴷⴷⴻⵏ-ⴷ ⴰⵏⴰⴳⵔⴰⵡ ⵏ ⵡⴻⴹⴼⴰⵔ ⵏ ⵜⵙⴻⵎⵀⵓⵢⵜ-ⴰ ⵜⴰⵏⴽⴻⵔⵔⴰⵣⵜ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴰⴷ ⵢⵉⵍⵉ ⵓⵏⴰⴳⵔⴰⵡ-ⴰ ⵢⴻⵡⵊⴻⴷ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⴳⴻⵔ ⵉⵎⴰⵏ-ⵏⵏⴻⵙ ⵍⴻⵎⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⴷ-ⵜⵉⵍⵉ ⵜⴰⴽⴻⵡⵜ ⵜⴰⵖⴻⵣⴼⴰⵏⵜ, ⵉ ⵍⵎⴻⵏⴷ ⵏ ⵡⴻⵃⵔⴰⵣ ⵏ ⵓⴼⴰⵔⴻⵙ (ⵉⵏⵜⴰⴵ).