Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman
Ajerriḍ 1: | Ajerriḍ 1: | ||
− | + | Yezmer ad yettwarẓem wemsizwer i ussidef n yiselmaden aseggas ay d-yetteddun (taneɣlaft) | |
− | + | LEBLIDA– Tenna-d tneɣlaft n ussegmi aɣelnaw, Nouria Benghabrit, ass n laṛebɛa deg Leblida, dakken yezmer ad d-yili wemsizwer i ussidef n yiselmaden imaynuten deg tnegwa n tusnakt d tsengama (fizya’) aseggas ay d-yetteddun. | |
− | + | Deg tririt ɣef yiwet n tuttra n Tnegga n Tɣemsa n Ldzayer, deg yijifeṛ n wass n tezrawt ɣef « Aṣeggem asensegman: d tiririt i yelɣan iɣurbizen », tenna-d Massa Benghabrit dakken amsizwer-a, ma yettwassuddes, ad yerzu kan tusnakt d tsengama. | |
− | + | Deg tinawt-nnes werẓam deg wemyager-a, twekked-d tneɣlaft dakken aɣlif-nnes yeslummes ussisen-nnes (ǧuhud), aseggas-a, ɣef tsensegmit i usselhu n welmad s ussuddes n wacḥal n yemyagren aydeg ay d-yettwakcef dakken yella-d lexṣaṣ d ameqran deg tnegwa (mawad) tigejdanin. | |
− | + | Axeddim ay d-tga deg tallit n useggas tesmilt ay d-yessebded weɣlif-nnes (d tin aydeg ttekkan yimaswaḍen, isdawanen d yiselmaden) tessaweḍ ɣer wekcaf n tuccḍiwin ay zgan ttgent-tent yibalmuden n weswir amenzu d ulemmas, dɣa d aya ara yeǧǧen ad d-ilint tifratin s uheyyi n wallalen isensegmanen (bidaɣuǧiyya) iwatan deg wayen yerzan tinegwa tigejdanin am tutlayt taɛṛabt ay yellan d yiwen seg ttawilat n werbaḥ deg tezrawin imi d nettat ay d tutlayt n usselmed, ɣef wakken ay d-tenna Massa Benghabrit. | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + |
Tasiwelt n wass 14:24, 20 Tuber 2016
ⵢⴻⵣⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵔⵥⴻⵎ ⵡⴻⵎⵙⵉⵣⵡⴻⵔ ⵉ ⵓⵙⵙⵉⴷⴻⴼ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵍⵎⴰⴷⴻⵏ ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ (ⵜⴰⵏⴻⵖⵍⴰⴼⵜ)
ⵍⴻⴱⵍⵉⴷⴰ– ⵜⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵜⵏⴻⵖⵍⴰⴼⵜ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⴳⵎⵉ ⴰⵖⴻⵍⵏⴰⵡ, ⵏⵧⵓⵔⵉⴰ ⴱⴻⵏⴳⵀⴰⴱⵔⵉⵜ, ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⴱⵍⵉⴷⴰ, ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵣⵎⴻⵔ ⴰⴷ ⴷ-ⵢⵉⵍⵉ ⵡⴻⵎⵙⵉⵣⵡⴻⵔ ⵉ ⵓⵙⵙⵉⴷⴻⴼ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⵍⵎⴰⴷⴻⵏ ⵉⵎⴰⵢⵏⵓⵜⴻⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵏⴻⴳⵡⴰ ⵏ ⵜⵓⵙⵏⴰⴽⵜ ⴷ ⵜⵙⴻⵏⴳⴰⵎⴰ (ⴼⵉⵣⵢⴰ’) ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⴻⴷⴷⵓⵏ.
ⴷⴻⴳ ⵜⵔⵉⵔⵉⵜ ⵖⴻⴼ ⵢⵉⵡⴻⵜ ⵏ ⵜⵓⵜⵜⵔⴰ ⵏ ⵜⵏⴻⴳⴳⴰ ⵏ ⵜⵖⴻⵎⵙⴰ ⵏ ⵍⴷⵣⴰⵢⴻⵔ, ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵊⵉⴼⴻⵕ ⵏ ⵡⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵜ ⵖⴻⴼ « ⴰⵚⴻⴳⴳⴻⵎ ⴰⵙⴻⵏⵙⴻⴳⵎⴰⵏ: ⴷ ⵜⵉⵔⵉⵔⵉⵜ ⵉ ⵢⴻⵍⵖⴰⵏ ⵉⵖⵓⵔⴱⵉⵣⴻⵏ », ⵜⴻⵏⵏⴰ-ⴷ ⵎⴰⵙⵙⴰ ⴱⴻⵏⴳⵀⴰⴱⵔⵉⵜ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵎⵙⵉⵣⵡⴻⵔ-ⴰ, ⵎⴰ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ, ⴰⴷ ⵢⴻⵔⵣⵓ ⴽⴰⵏ ⵜⵓⵙⵏⴰⴽⵜ ⴷ ⵜⵙⴻⵏⴳⴰⵎⴰ.
ⴷⴻⴳ ⵜⵉⵏⴰⵡⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⵡⴻⵔⵥⴰⵎ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⵢⴰⴳⴻⵔ-ⴰ, ⵜⵡⴻⴽⴽⴻⴷ-ⴷ ⵜⵏⴻⵖⵍⴰⴼⵜ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵖⵍⵉⴼ-ⵏⵏⴻⵙ ⵢⴻⵙⵍⵓⵎⵎⴻⵙ ⵓⵙⵙⵉⵙⴻⵏ-ⵏⵏⴻⵙ (ⴵⵓⵀⵓⴷ), ⴰⵙⴻⴳⴳⴰⵙ-ⴰ, ⵖⴻⴼ ⵜⵙⴻⵏⵙⴻⴳⵎⵉⵜ ⵉ ⵓⵙⵙⴻⵍⵀⵓ ⵏ ⵡⴻⵍⵎⴰⴷ ⵙ ⵓⵙⵙⵓⴷⴷⴻⵙ ⵏ ⵡⴰⵛⵃⴰⵍ ⵏ ⵢⴻⵎⵢⴰⴳⵔⴻⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⴽⵛⴻⴼ ⴷⴰⴽⴽⴻⵏ ⵢⴻⵍⵍⴰ-ⴷ ⵍⴻⵅⵚⴰⵚ ⴷ ⴰⵎⴻⵇⵔⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⵏⴻⴳⵡⴰ (ⵎⴰⵡⴰⴷ) ⵜⵉⴳⴻⵊⴷⴰⵏⵉⵏ.
ⴰⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴳⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴰⵍⵍⵉⵜ ⵏ ⵓⵙⴻⴳⴳⴰⵙ ⵜⴻⵙⵎⵉⵍⵜ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵙⵙⴻⴱⴷⴻⴷ ⵡⴻⵖⵍⵉⴼ-ⵏⵏⴻⵙ (ⴷ ⵜⵉⵏ ⴰⵢⴷⴻⴳ ⵜⵜⴻⴽⴽⴰⵏ ⵢⵉⵎⴰⵙⵡⴰⴹⴻⵏ, ⵉⵙⴷⴰⵡⴰⵏⴻⵏ ⴷ ⵢⵉⵙⴻⵍⵎⴰⴷⴻⵏ) ⵜⴻⵙⵙⴰⵡⴻⴹ ⵖⴻⵔ ⵡⴻⴽⵛⴰⴼ ⵏ ⵜⵓⵛⵛⴹⵉⵡⵉⵏ ⴰⵢ ⵣⴳⴰⵏ ⵜⵜⴳⴻⵏⵜ-ⵜⴻⵏⵜ ⵢⵉⴱⴰⵍⵎⵓⴷⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵙⵡⵉⵔ ⴰⵎⴻⵏⵣⵓ ⴷ ⵓⵍⴻⵎⵎⴰⵙ, ⴷⵖⴰ ⴷ ⴰⵢⴰ ⴰⵔⴰ ⵢⴻⴵⴵⴻⵏ ⴰⴷ ⴷ-ⵉⵍⵉⵏⵜ ⵜⵉⴼⵔⴰⵜⵉⵏ ⵙ ⵓⵀⴻⵢⵢⵉ ⵏ ⵡⴰⵍⵍⴰⵍⴻⵏ ⵉⵙⴻⵏⵙⴻⴳⵎⴰⵏⴻⵏ (ⴱⵉⴷⴰⵖⵓⴵⵉⵢⵢⴰ) ⵉⵡⴰⵜⴰⵏ ⴷⴻⴳ ⵡⴰⵢⴻⵏ ⵢⴻⵔⵣⴰⵏ ⵜⵉⵏⴻⴳⵡⴰ ⵜⵉⴳⴻⵊⴷⴰⵏⵉⵏ ⴰⵎ ⵜⵓⵜⵍⴰⵢⵜ ⵜⴰⵄⵕⴰⴱⵜ ⴰⵢ ⵢⴻⵍⵍⴰⵏ ⴷ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵙⴻⴳ ⵜⵜⴰⵡⵉⵍⴰⵜ ⵏ ⵡⴻⵔⴱⴰⵃ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵉⵏ ⵉⵎⵉ ⴷ ⵏⴻⵜⵜⴰⵜ ⴰⵢ ⴷ ⵜⵓⵜⵍⴰⵢⵜ ⵏ ⵓⵙⵙⴻⵍⵎⴻⴷ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵜⴻⵏⵏⴰ ⵎⴰⵙⵙⴰ ⴱⴻⵏⴳⵀⴰⴱⵔⵉⵜ.