Asebter amenzawi : Tameẓla gar ileqman

Seg Tasanayt s tmaziɣt imunen
Neggez ar: ẓer isebtar, anadi
Ajerriḍ 1: Ajerriḍ 1:
ɣilizan : Yemmut yict u ttwajerḥen 21 deg i usehwa n ubrid deg i Wad-Ljemɛa
+
Ad yettwamḍel weswangam adzayri Malek Chebel ass n laṛebɛa deg Skikda (tawacult)
  
ɣILIZAN – Yemmut umdan, u ttwajerḥen 21 deg i usehwa n ubrid deg i, tɣiwant n, Wad-Ljemɛa, (15km asamer n ɣilizan), deg i mmenngaḥen, ass n ttlati, l’bis n yemsebriden d ukamyu yireffden nnifayat, deg i ubrid aɣellnaw uṭṭun (4). Way, ɣef leḥsab matta nesla sɣer ssrabes n ummestan uɣarim n twilayt.
+
SKIKDA– Ad yettwamḍel weswangam d umesnemdan adzayri Malek Chebel (1953-2016) ass n laṛebɛa deg temdint n Skikda, anda ay d-ilul, ɣef wakken ay d-yenna ass n ttlata gma-s n umeṛḥum, Tayeb Chebel.
  
U sdeffer n tmugit n usehwu, awwḍen ssrabes n ummsatan uɣarim n tɣiwan n, Leḥmadna d Zemmura refden alemmitti d yimejraḥ ɣer ṣbitar, Muḥemmed Buḍyaf, deg i temdint n, ɣilizan. Ma yella d ssrabes n yijadarmeyen ṛezmen asesten ad gzen ssebbet n usehwu.
+
Ass n laṛebɛa tanezzayt, ad ters tfekka n umeṛḥum deg leqṣer n yedles akken ad as-beqqin sslam yimezdaɣen n temdint-a. Sakkin, ad ẓẓallen fell-as deg tmesgida n uɣaram (ḥayy) n Merǧ Ddib, uqbel ma meḍlen-t deg wemkuẓ awaculan n tmeqbert n Menzel Lmuǧahidin ay ibeɛden s 15 n yikilumitren ɣef Skikda, ɣef wakken ay d-yenna gma-s n umeṛḥum.
 +
 
 +
ɣef leḥsab n Mass Tayeb Chebel, ad yeḥdeṛ uneɣlaf n yedles, Azzeddine Mihoubi, d wacḥal n wudmawen n umaḍal n yedles.
 +
 
 +
Yuweḍ Malek Chebel leɛfu n Ṛebbi deg yiḍ n ljemɛa d ssebt deg yiwen n wesbiṭar deg Paris (Fṛansa) ɣer 63 n yiseggasen.
 +
 
 +
Ilul umeṛḥum deg Yebrir n 1953 deg Skikda yernu yezrew deg temdint-a, sakkin yezrew deg tesdawit n Qsenṭina anda ay yexdem daɣ d aselmad uqbel ma yedda ɣer Fṛansa anda ay ikemmel tizrawin-nnes. Deg 1980, yuwey-d aduktuṛa deg tesnafsit seg tesdawit n Paris. Sin n yiseggasen sakkin, yuwey-d aduktuṛa wis sin deg tesnemdant d tussna n yesɣanen. Deg 1984, iga tisersit-nnes tis kraḍt n uduktuṛa deg tussniwin tisertanin deg Usudu n Tezrawin Tisertanin n Paris yernu din ay yebda axeddim deg ugezdu n tezrawin taɛṛabin d tislamanin.
 +
 
 +
Yura-d Malek Chebel acḥal n yedlisen, gar-asen « Asegzawal n Yizamulen Inselmen » (1995) d « Tamsaklit deg tmura tinselmin » (2007). Yessuɣel daɣ Leqran ɣer tutlayt tafṛensist.

Tasiwelt n wass 17:23, 16 Wamber 2016

ⴰⴷ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵎⴹⴻⵍ ⵡⴻⵙⵡⴰⵏⴳⴰⵎ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⵛⵀⴻⴱⴻⵍ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⴷⴻⴳ ⵙⴽⵉⴽⴷⴰ (ⵜⴰⵡⴰⵛⵓⵍⵜ)

ⵙⴽⵉⴽⴷⴰ– ⴰⴷ ⵢⴻⵜⵜⵡⴰⵎⴹⴻⵍ ⵡⴻⵙⵡⴰⵏⴳⴰⵎ ⴷ ⵓⵎⴻⵙⵏⴻⵎⴷⴰⵏ ⴰⴷⵣⴰⵢⵔⵉ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⵛⵀⴻⴱⴻⵍ (1953-2016) ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ ⵏ ⵙⴽⵉⴽⴷⴰ, ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⴷ-ⵉⵍⵓⵍ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⴰⵙⵙ ⵏ ⵜⵜⵍⴰⵜⴰ ⴳⵎⴰ-ⵙ ⵏ ⵓⵎⴻⵕⵃⵓⵎ, ⵜⴰⵢⴻⴱ ⵛⵀⴻⴱⴻⵍ.

ⴰⵙⵙ ⵏ ⵍⴰⵕⴻⴱⵄⴰ ⵜⴰⵏⴻⵣⵣⴰⵢⵜ, ⴰⴷ ⵜⴻⵔⵙ ⵜⴼⴻⴽⴽⴰ ⵏ ⵓⵎⴻⵕⵃⵓⵎ ⴷⴻⴳ ⵍⴻⵇⵚⴻⵔ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⴻⵙ ⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⴷ ⴰⵙ-ⴱⴻⵇⵇⵉⵏ ⵙⵙⵍⴰⵎ ⵢⵉⵎⴻⵣⴷⴰⵖⴻⵏ ⵏ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ-ⴰ. ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ, ⴰⴷ ⵥⵥⴰⵍⵍⴻⵏ ⴼⴻⵍⵍ-ⴰⵙ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⴻⵙⴳⵉⴷⴰ ⵏ ⵓⵖⴰⵔⴰⵎ (ⵃⴰⵢⵢ) ⵏ ⵎⴻⵔⴵ ⴷⴷⵉⴱ, ⵓⵇⴱⴻⵍ ⵎⴰ ⵎⴻⴹⵍⴻⵏ-ⵜ ⴷⴻⴳ ⵡⴻⵎⴽⵓⵥ ⴰⵡⴰⵛⵓⵍⴰⵏ ⵏ ⵜⵎⴻⵇⴱⴻⵔⵜ ⵏ ⵎⴻⵏⵣⴻⵍ ⵍⵎⵓⴵⴰⵀⵉⴷⵉⵏ ⴰⵢ ⵉⴱⴻⵄⴷⴻⵏ ⵙ 15 ⵏ ⵢⵉⴽⵉⵍⵓⵎⵉⵜⵔⴻⵏ ⵖⴻⴼ ⵙⴽⵉⴽⴷⴰ, ⵖⴻⴼ ⵡⴰⴽⴽⴻⵏ ⴰⵢ ⴷ-ⵢⴻⵏⵏⴰ ⴳⵎⴰ-ⵙ ⵏ ⵓⵎⴻⵕⵃⵓⵎ.

ⵖⴻⴼ ⵍⴻⵃⵙⴰⴱ ⵏ ⵎⴰⵙⵙ ⵜⴰⵢⴻⴱ ⵛⵀⴻⴱⴻⵍ, ⴰⴷ ⵢⴻⵃⴷⴻⵕ ⵓⵏⴻⵖⵍⴰⴼ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⴻⵙ, ⴰⵣⵣⴻⴷⴷⵉⵏⴻ ⵎⵉⵀⵧⵓⴱⵉ, ⴷ ⵡⴰⵛⵃⴰⵍ ⵏ ⵡⵓⴷⵎⴰⵡⴻⵏ ⵏ ⵓⵎⴰⴹⴰⵍ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⴻⵙ.

ⵢⵓⵡⴻⴹ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⵛⵀⴻⴱⴻⵍ ⵍⴻⵄⴼⵓ ⵏ ⵕⴻⴱⴱⵉ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⴹ ⵏ ⵍⵊⴻⵎⵄⴰ ⴷ ⵙⵙⴻⴱⵜ ⴷⴻⴳ ⵢⵉⵡⴻⵏ ⵏ ⵡⴻⵙⴱⵉⵟⴰⵔ ⴷⴻⴳ ⵒⴰⵔⵉⵙ (ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ) ⵖⴻⵔ 63 ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ.

ⵉⵍⵓⵍ ⵓⵎⴻⵕⵃⵓⵎ ⴷⴻⴳ ⵢⴻⴱⵔⵉⵔ ⵏ 1953 ⴷⴻⴳ ⵙⴽⵉⴽⴷⴰ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⵢⴻⵣⵔⴻⵡ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵎⴷⵉⵏⵜ-ⴰ, ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ ⵢⴻⵣⵔⴻⵡ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⵇⵙⴻⵏⵟⵉⵏⴰ ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⵢⴻⵅⴷⴻⵎ ⴷⴰⵖ ⴷ ⴰⵙⴻⵍⵎⴰⴷ ⵓⵇⴱⴻⵍ ⵎⴰ ⵢⴻⴷⴷⴰ ⵖⴻⵔ ⴼⵕⴰⵏⵙⴰ ⴰⵏⴷⴰ ⴰⵢ ⵉⴽⴻⵎⵎⴻⵍ ⵜⵉⵣⵔⴰⵡⵉⵏ-ⵏⵏⴻⵙ. ⴷⴻⴳ 1980, ⵢⵓⵡⴻⵢ-ⴷ ⴰⴷⵓⴽⵜⵓⵕⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⵏⴰⴼⵙⵉⵜ ⵙⴻⴳ ⵜⴻⵙⴷⴰⵡⵉⵜ ⵏ ⵒⴰⵔⵉⵙ. ⵙⵉⵏ ⵏ ⵢⵉⵙⴻⴳⴳⴰⵙⴻⵏ ⵙⴰⴽⴽⵉⵏ, ⵢⵓⵡⴻⵢ-ⴷ ⴰⴷⵓⴽⵜⵓⵕⴰ ⵡⵉⵙ ⵙⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵜⴻⵙⵏⴻⵎⴷⴰⵏⵜ ⴷ ⵜⵓⵙⵙⵏⴰ ⵏ ⵢⴻⵙⵖⴰⵏⴻⵏ. ⴷⴻⴳ 1984, ⵉⴳⴰ ⵜⵉⵙⴻⵔⵙⵉⵜ-ⵏⵏⴻⵙ ⵜⵉⵙ ⴽⵔⴰⴹⵜ ⵏ ⵓⴷⵓⴽⵜⵓⵕⴰ ⴷⴻⴳ ⵜⵓⵙⵙⵏⵉⵡⵉⵏ ⵜⵉⵙⴻⵔⵜⴰⵏⵉⵏ ⴷⴻⴳ ⵓⵙⵓⴷⵓ ⵏ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵉⵏ ⵜⵉⵙⴻⵔⵜⴰⵏⵉⵏ ⵏ ⵒⴰⵔⵉⵙ ⵢⴻⵔⵏⵓ ⴷⵉⵏ ⴰⵢ ⵢⴻⴱⴷⴰ ⴰⵅⴻⴷⴷⵉⵎ ⴷⴻⴳ ⵓⴳⴻⵣⴷⵓ ⵏ ⵜⴻⵣⵔⴰⵡⵉⵏ ⵜⴰⵄⵕⴰⴱⵉⵏ ⴷ ⵜⵉⵙⵍⴰⵎⴰⵏⵉⵏ.

ⵢⵓⵔⴰ-ⴷ ⵎⴰⵍⴻⴽ ⵛⵀⴻⴱⴻⵍ ⴰⵛⵃⴰⵍ ⵏ ⵢⴻⴷⵍⵉⵙⴻⵏ, ⴳⴰⵔ-ⴰⵙⴻⵏ « ⴰⵙⴻⴳⵣⴰⵡⴰⵍ ⵏ ⵢⵉⵣⴰⵎⵓⵍⴻⵏ ⵉⵏⵙⴻⵍⵎⴻⵏ » (1995) ⴷ « ⵜⴰⵎⵙⴰⴽⵍⵉⵜ ⴷⴻⴳ ⵜⵎⵓⵔⴰ ⵜⵉⵏⵙⴻⵍⵎⵉⵏ » (2007). ⵢⴻⵙⵙⵓⵖⴻⵍ ⴷⴰⵖ ⵍⴻⵇⵔⴰⵏ ⵖⴻⵔ ⵜⵓⵜⵍⴰⵢⵜ ⵜⴰⴼⵕⴻⵏⵙⵉⵙⵜ.